202

Elhunyt Kerényi Imre rendező, színigazgató


elhunyt-kerenyi-imre

Hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében családja körében elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló művész - közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda az MTI-vel szombat délután. A művészt a Miniszterelnökség saját halottjának tekinti.

Kerényi Imre 1943. szeptember 28-án született Csopakon. 1966-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett színház-rendezői diplomát. 1966-tól a Madách Színház rendezőjeként dolgozott, majd a szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője, a Népszínház és 1983-tól 1989-ig a Nemzeti Színház rendezője, 1989 és 2004 között a Madách Színház igazgatója és művészeti vezetője volt. 1968 óta a Színház-és Filmművészeti Főiskolán tanított.

Sikeres rendezése a Csíksomlyói passió, melyet Lengyelországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Franciaországban is bemutattak. Ő rendezte az István, a király című rockopera első színpadi változatát.

Kerényi Imre munkásságáért 1977-ben Jászai Mari-díjat, 1981-ben Érdemes Művész címet, 1988-ban a Magyar Művészetért Díjat kapott, 2002-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar színházművészetben játszott meghatározó szerepéért, iskolateremtő rendezői munkásságáért, kiemelkedő színházvezetői és művészetpedagógiai tevékenységéért.

1988 és 1992 között a Magyar Demokrata Fórum tagja volt, beválasztották a párt országos választmányába is. 1990-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon. 2011 és 2018 között a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott volt. Nevéhez fűződik a 2012-ben elindított Nemzeti Könyvtár-sorozat, amely a magyar írott kultúra legjavát rendszerezi és teszi elérhetővé.

"Nagyon sokműfajú volt, bármi, amihez hozzányúlt, élővé vált a keze alatt" - emlékezett vissza pályatársára Szirtes Tamás, Kossuth és Jászai Mari-díjas rendező, a Madách Színház igazgatója. "Én a főiskolán láttam Imrét először. Egy sugárzóan tehetséges, hallatlanul szugessztív személyiség volt, és talán azt kell mondjam, így visszagondolva, hogy ő volt a legtehetségesebb, legfényesebb a mi rendezőgenerációnkban. Páratlan színházi fantáziával és empátiával rendelkezett. Előadások, nagyszerű előadások sora született a keze nyomán" - fogalmazott Szirtes Tamás.

"Terve volt, egy olyan terve volt, amiben rám is számított, az ifjúság identitásának helyretételében, és boldogan mondtam igent rá. Nagyon ambiciózus volt és szép tervei voltak még, ebben a kulturális harcban, kavalkádban, zűrzavarban. Biztos hiányozni fog, nekem igen" - méltatta az elhunyt rendezőt Eperjes Károly színművész.

Kerényi Imre tehetségének egy másik arca volt, hogy olyan szolgálatot magára vállat, amelyet a Nemzeti Könyvtár sorozat jelentett - méltatta a szombaton elhunyt alkotót Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, műfordító az MTI-nek. "Úgy éreztem, hogy az érzékenysége, tudatos építkezése a Nemzeti Könyvtár sorozattal kapcsolatos munkában jelentős hozadékkal járt" – fogalmazott. Kiemelte: a sorozat egyik legnagyobb jelentősége, hogy olyan emblematikus műveket is eljuttatott az olvasókhoz, amelyeket korábban eltagadott a kultúrpolitika. "Én tiszteltem ezt a törekvését is" - fűzte hozzá. Példaként említette a szocialista kultúrpolitika által ignorált Várkonyi Nándor művelődéstörténész, irodalmár, szerkesztő és esszéista Az ötödik ember című három kötetes művét, amely Kerényi Imrének köszönhetően jelenhetett meg a Nemzeti Könyvtár sorozatban. Mint mondta, Várkonyi Nándor 7 ezer oldalas kéziratos hagyatékát az általa vezetett Széphalom Könyvműhely jelentette meg 1994-től. Ezután figyelt fel a Várkonyi-életmű egyik legfontosabb darabját jelentő, nagy terjedelmű műre Kerényi Imre, és Jókai Annával konzultálva elvállalta a Nemzeti Könyvtárban való megjelentetését. "Hiánypótló munkája során tudatosan vállalta ennek az eltagadott, nagy alkotásnak a megjelentetését is, ami jelentőségében valóban megérdemelte azt, hogy a Nemzeti Könyvtár sorozatban ismét napvilágot lásson" - vélekedett az irodalmár.

meghalt-kerenyi-imreJózsef Attila Színház, a Svejk a hátországban című darab próbája. Kerényi Imre rendező (b), Pálos Zsuzsa és Bodrogi Gyula színművészek (1971)

Kerényi Imre nagy kultúrharcos volt, aki az évek múlásával egyre tisztábban és világosabban látta, hogy mi a feladata a magyar kultúra értékeinek megőrzése és a magyar kultúra megújítása terén - mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke szombaton az MTI-nek az elhunyt színházi rendezőre, publicistára emlékezve. Vidnyánszky Attila kiemelte: Kerényi Imre jelentős színházi ember volt, akinek meghatározó előadásai mellet a legnagyobb tette az volt, hogy 1981-ben elsőként vitte színre a Csíksomlyói passiót, amely "egy megrázó és nemcsak a színházban, hanem a teljes magyar kultúrában is utat mutató előadás volt". Mint a főigazgató elmondta, megrendítette, hogy Kerényi Imre nem érhette meg a Csíksomlyói passió augusztus 18-i bemutatóját a csíksomylói nyeregben. Hozzátette: Kerényi Imre halála különös inspirációt ad a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójához.

MTI

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezeken a linkeken találhatók: 1. kép2. kép

 

2018.08.12