Az állatkertek története Magyarországon 1866. augusztus 9-én kezdődött, amikor megnyitotta kapuit a Fővárosi Állat- és Növénykert. Az intézmény másfél évszázada alatt mindig igyekezett valahogyan megünnepelni az évfordulót. A hasonló célú intézmények azóta elszaporodtak kis hazánkban. Jelenleg összességében 14 olyan van, amelyet állatkertnek nevezhetünk (állatotthonokkal, vadasparkokkal stb. együtt).

Az egykor főúri passzióként létesült állatgyűjtemények háza tája mára alaposan megváltozott, s a nagyközönség számára is megnyíltak, széles választékát kínálják a szórakoztató, ismeretterjesztő programoknak. A 2000-es évek eleje óta számos rendezvénnyel és egyre növekvő sikerrel igyekeznek becsábítani a nagyérdeműt. Igazi különlegesség például a szokásosan augusztus végén tartott Állatkertek Éjszakája, hiszen így olyan állatok is porondra kerülhetnek, amelyek nappal elrejtőznek a látogatók elől. Ma már egy állatkerti látogatás kicsit olyan, mintha az ember belecsöppenne egy ismeretterjesztő műsorba élő, egyenes adásban. Állatsimogatók, látványetetések, bemutatók szinte menetrendszerűen követik egymást.

A szabadnak született állatok bezárása, idegen országba való telepítése miatt vannak akik támadják az ilyen létesítmények szükségességét, de gondoljunk arra, hogy mennyi mindent tesznek például a fajok megmentése terén. Egyre inkább érvényesül az első európai állatkert (a schönbrunni) jelmondata is: „Legyen ez az állatkert a boldog állatok otthona.” A korszerű állatkertek kényelmes, és a természetes környezethez a lehető legjobban hasonlító új otthont igyekeznek nyújtani a vadaknak. Állatjóléti okokra hivatkozva állandó a modernizálás. A széles programválasztékot különböző kedvezményekkel teszik még vonzóbbá, például ezen a  jeles napon is, amelyhez évről évre egyre több intézmény csatlakozik. Jó mulatság mindenkinek!

Aki ezek után sem vette tervbe, hogy állatkerti sétát tesz, ne csüggedjen! Nézzünk inkább körül, hogy mi lapul könyvtárunk polcain ebben a témában!

Személy szerint rögtön Gerald Durrell Indiában született angol származású író könyvei jutnak eszembe, aki életszagú történeteivel, elképesztően finom humorral és öniróniával képes közel hozni a távoli tájak élvővilágát.

"Végre, végeérhetetlennek tűnő küzdelem után kibogoztam a madzagot a tarisznya nyakánál, és óvatosan kinyitottam. A mélyéről finom kis szürke arc bámult rám, hatalmas fülei legyezőszerűen összecsukva oldalt a fejéhez simultak, és óriási, aranyszínű szemei olyan döbbent iszonnyal meredtek rám, mint amikor egy idős vénkisasszony a fürdőszobaszekrényben egy férfit talál." (Állatkert a poggyászomban)

Állítólag első szava is „állatkert” volt, na persze ez angolul (zoo) nyilván könnyebb.

"Akinek gyermekkori álma, hogy mozdonyvezető legyen, állítólag nagy ritkán lép valóban erre a pályára. Márpedig ha ez igaz, én a szerencse fiának mondhatom magam, ugyanis kétesztendős koromban egyszer s mindenkorra szentül eltökéltem, hogy semmi egyébbel nem óhajtok foglalkozni, mint állatok tanulmányozásával. A világon semmi más nem érdekelt." (Életem értelme)

India után a családnak túl hideg és nyirkos volt Anglia. Mit lehet ilyenkor tenni? Költözni… a napfényes Korfura. Az ott töltött 4 év alatt állatszeretete mániává dagadt. Ezekről az évekről szól a filmként is jól ismert Családom és egyéb állatfajták. (Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy Molnár Ferenc lánya Sárköz Márta fordította magyarra, mégpedig olyan könnyedséggel, ahogy azt az író megírta.) Családi anekdoták, érzékletes leírások, természettudományos szakértelem, népszerű ismeretterjesztés, finom humor teszik jó történetmesélővé. Pedig ezt az első könyvét csupán azért írta, hogy pénzt szerezzen expedícióira és állatmentő akcióira. Bátyja, Larry beszélte rá az írásra, aki maga is író volt. Igazi hivatásának azonban a veszélyeztetett fajok megmentését tartotta, de fontos volt számára az is, hogy az emberekkel is megszerettesse az állatokat: „Az állatok nagy, jogfosztott, néma többség, amely csak a mi segítségünkkel maradhat fenn.” Úgy beszél az állatokról, mintha minden állat családtagja, rokona lenne. Innen a trilógia második részének címe: Madarak, vadak, rokonok. A történet harmadik kötete az Istenek kertje.

A gyűjtőutak folytatódtak, közben Durrell rendszeresen olvasott fel a BBC-nek is, és sorra írta könyveit. Filmet is forgatott Amatőr természetbúvár címmel. David Attenborough-val meghatározták a 1980-as, 90-es évek természetfilmezését, ismeretterjesztését. Az ő szemükön keresztül láttuk a vadvilágot, ismertük meg furcsaságait. Rögtön két dolog is eszembe jut, amit tőle tanultam: az aszpirintől tovább maradnak életben a rózsák és a rózsabogaraktól nem kell félni.

Miután a húga hátsó kertje megtellett az oda menekített állatokkal, Jersey szigetén területet vásárolt és megalakította saját állatkertjét (Durrel Wildlife Park). Ezzel végre megvalósult a gyerekkori álom, sőt, még egy icipicivel több is. A park ugyanis nemcsak egzotikus állatoknak ad otthont, de egy aprócska kutatóközpontnak és egy miniegyetemnek is, ahol azóta is az ő szellemében folytatódik a munka. Kalandos életéről szól David Hughes Gerry és egyéb állatfajták című könyve.

Sorolhatnám a könyvtárunkban fellelhető Durrell-írásokat, de nézzük inkább, mit ajánljunk a gyerekeknek. A legkisebbeknek Osváth Erzsébet Állatkert vagy Csukás István Vidám állatkert címmel kötetbe gyűjtött verseket, vagy a Keresd az állatokat sorozatban megjelent Keresd meg az állatkert lakóit!

A nagyobbaknak adhatunk a kezébe interaktív olvasmányokat a tudásszomjuk oltására: Az állatkert: Rejtvények, játékok és felhajtható kukucskálók a Tessloff és Babilon Kiadótól; vagy a Fedezzük fel együtt! sorozatban az Állatkert a világ. Aki kedvet kapott az otthoni állattartás megkezdéséhez haszonnal lapozhatja az Állatkert a lakásban: minden amit a társállatokról tudni illik című könyvet.

Visszakanyarodva írásom elejére olvashatunk a Fővárosi Állat- és Növénykert életéről is Állatkert: 15 év – 150 történet címmel.

Cikkem nem a teljesség igényével készült, a témában még számos más könyvet, sőt hangoskönyveket, filmeket is találhatnak a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér polcain. Kellemes és hasznos időtöltést kívánok, akár az állatkerti sétát választják, akár valamelyik „állatos” olvasmányt!

Érdekességek: a wikipédia szerint manapság kb. 337 állatkert van a világon, az első állatkerteket az asszír uralkodók hozták létre kb. 3000 éve, ma már több állatfaj is az állatkerteknek köszönheti létezését (pl. a Przevalszki ló, az arab bejza vagy az arany oroszlánmajmocska), Gerald Durrellnek az általa alapított jerseyi állatkertben szobra, a miskolci Vadasparkban mellszobra áll.

Szabó Szilvia

Forrás: Zöld Zebra, G-portál, Felsőfokon.hu

A kép a Flickr szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken érhető el.