Európában már véget ért a második világháború, és a világban is szinte mindenhol elcsitultak a harcok, a japánok azonban még tartották magukat. A nagy véráldozatokkal járó csatákból már szinte mindenkinek elege volt. Megoldás kellett.

1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött. Az Enola Gay nevű B–29- es bombázó kioldó tisztje megkapta a parancsot. 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel a város fölött vakító kékesfehér fény lobbant, majd mennydörgés következett és az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé: 600 méter magasságban felrobbant a Little Boynak elnevezett, 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású első atombomba. A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé, az áldozatok pontos számát soha nem fogjuk megtudni, csak megbecsülni lehet. A hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette számukat. Az áldozatok többségének halálát nem maga a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, omlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közt vesztették életüket. A sugárbetegség új problémát vetett fel. A sugárfertőzés okozta károsodások természete ugyanis ma sem ismert pontosan, de addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a "hirosimai rák", s még ma is gyermekek születnek genetikai torzulásokkal. A hirosimai ipari létesítmények ellenben szinte érintetlenek maradtak, és a hadiüzemek dolgozóinak jelentős része túlélte a robbanást.

Az eltelt több mint 70 évben a kérdések továbbra is kérdések maradtak: miért volt szükség erre a megdöbbentő támadásra, amikor a világ nagy részén már elhallgattak a fegyverek, Hitler is rég halott volt, Németország is próbált beletörődni a háború elvesztésébe, és jól látszódott a háború vége? Szükség volt-e Hirosimában, de főként két nappal később Nagaszakiban az atombomba bevetésére? Milyen hátsó szándékok vezették Truman elnököt a támadás elrendelésekre?

Sokan vélik úgy, hogy a robbantás hadászatilag indokolatlan volt, mivel a japánok már a megadás gondolatával foglalkoztak; az amerikai katonai és politikai vezetés főleg a lakott területre gyakorolt hatást akarta látni, és már a háború utáni erőviszonyokat akarta alakítani.

Mások szerint viszont súlyos véráldozatokat követelő hadműveleteket előztek meg (Iwo Dzsima), majd Okinava szigetének elfoglalása két hónapot és 12 ezer amerikai katona életét követelte: ezek az iszonyatos veszteségek hozzájárultak ahhoz, hogy a megadást továbbra is elutasító Japán ellen bevessék az új fegyvert. (Mellesleg még maga a robbantás sem hatott - legalábbis a katonai vezetésre nem.)

Néhányan azt állítják, hogy a fegyver hatásának demonstrálása már a Szovjetuniónak is szólt, a hidegháborús hatalmi játszmáknak is része volt, bár az amerikai atommonopólium sem tartott sokáig. Szokták azt is állítani, hogy a két bomba robbanásának hatása óvatosságra kényszerítette a politikusokat, és ezzel mintegy megmentette a világot az atomháború rémétől.

A két atombomba ledobása az amerikai hadsereg kísérlete volt egy új, borzalmas technológia kifejlesztéséhez. Ez a technológia mára sajnos tovább tökéletesedett és jelenleg már ott tartunk, hogy a legpusztítóbb atomtöltetek 20-30 megatonnásak. Sőt, a Cár bomba mely a világ legnagyobb hatású nukleáris fegyvere 50 megatonna erejű, azaz több mint 3 ezerszer pusztítóbb a hirosimai bombánál. Jelenleg a Föld 10 országa rendelkezik atomfegyverrel: USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Egyesült Királyság, India, Pakisztán, Izrael, Észak-Korea és Irán. Közülük a legerősebb hadseregek (egészen pontosan: csak az USA és Oroszország) több mint 16 ezer atomtöltetet tartanak készenlétben.

Az emberiség 1945. augusztus 6-án reggel negyed kilenckor egy új korszakba lépett. E napot 1978-ban A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánították örök emlékeztetőül. 1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó atomcsend (CTBT) szerződést, amelyet Magyarország az elsők között írt alá.

A mai napon az értelmetlenül meghalt hirosimai áldozatokra emlékezünk.

- SzaSzi -

Forrás: mult-kor.hu, wikipédia

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezeken a linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép