104

Ezen a napon történt… hogy Hirosimára atombombát dobtak az amerikaiak

- SzaSzi - írása

hirosima-atombomba

Ez egyben az első atomtámadás is volt a világon. Az esemény nemcsak a második világháború végleges lezárásához vezetett, hanem egyben egy új korszak kezdetét is jelentette. Az atomtámadás, amelynek pusztítása minden addigi képzeletet felülmúlt, egy új, ismeretlen félelem forrása lett. Idézzük fel mi történt azon a 73 évvel ezelőtti napon!

Európában már véget ért a második világháború, és a világban is szinte mindenhol elcsitultak a harcok, a japánok azonban még tartották magukat. A nagy véráldozatokkal járó csatákból már szinte mindenkinek elege volt. Megoldás kellett.

1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött. Az Enola Gay nevű B–29- es bombázó kioldó tisztje megkapta a parancsot. 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel a város fölött vakító kékesfehér fény lobbant, majd mennydörgés következett és az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé: 600 méter magasságban felrobbant a Little Boynak elnevezett, 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású első atombomba. A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé, az áldozatok pontos számát soha nem fogjuk megtudni, csak megbecsülni lehet. A hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette számukat. Az áldozatok többségének halálát nem maga a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, omlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közt vesztették életüket. A sugárbetegség új problémát vetett fel. A sugárfertőzés okozta károsodások természete ugyanis ma sem ismert pontosan, de addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a "hirosimai rák", s még ma is gyermekek születnek genetikai torzulásokkal. A hirosimai ipari létesítmények ellenben szinte érintetlenek maradtak, és a hadiüzemek dolgozóinak jelentős része túlélte a robbanást.

Az eltelt több mint 70 évben a kérdések továbbra is kérdések maradtak: miért volt szükség erre a megdöbbentő támadásra, amikor a világ nagy részén már elhallgattak a fegyverek, Hitler is rég halott volt, Németország is próbált beletörődni a háború elvesztésébe, és jól látszódott a háború vége? Szükség volt-e Hirosimában, de főként két nappal később Nagaszakiban az atombomba bevetésére? Milyen hátsó szándékok vezették Truman elnököt a támadás elrendelésekre?

Sokan vélik úgy, hogy a robbantás hadászatilag indokolatlan volt, mivel a japánok már a megadás gondolatával foglalkoztak; az amerikai katonai és politikai vezetés főleg a lakott területre gyakorolt hatást akarta látni, és már a háború utáni erőviszonyokat akarta alakítani.

Mások szerint viszont súlyos véráldozatokat követelő hadműveleteket előztek meg (Iwo Dzsima), majd Okinava szigetének elfoglalása két hónapot és 12 ezer amerikai katona életét követelte: ezek az iszonyatos veszteségek hozzájárultak ahhoz, hogy a megadást továbbra is elutasító Japán ellen bevessék az új fegyvert. (Mellesleg még maga a robbantás sem hatott - legalábbis a katonai vezetésre nem.)

Néhányan azt állítják, hogy a fegyver hatásának demonstrálása már a Szovjetuniónak is szólt, a hidegháborús hatalmi játszmáknak is része volt, bár az amerikai atommonopólium sem tartott sokáig. Szokták azt is állítani, hogy a két bomba robbanásának hatása óvatosságra kényszerítette a politikusokat, és ezzel mintegy megmentette a világot az atomháború rémétől.

A két atombomba ledobása az amerikai hadsereg kísérlete volt egy új, borzalmas technológia kifejlesztéséhez. Ez a technológia mára sajnos tovább tökéletesedett és jelenleg már ott tartunk, hogy a legpusztítóbb atomtöltetek 20-30 megatonnásak. Sőt, a Cár bomba mely a világ legnagyobb hatású nukleáris fegyvere 50 megatonna erejű, azaz több mint 3 ezerszer pusztítóbb a hirosimai bombánál. Jelenleg a Föld 10 országa rendelkezik atomfegyverrel: USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Egyesült Királyság, India, Pakisztán, Izrael, Észak-Korea és Irán. Közülük a legerősebb hadseregek (egészen pontosan: csak az USA és Oroszország) több mint 16 ezer atomtöltetet tartanak készenlétben.

hirosima-atombomba-2

Az emberiség 1945. augusztus 6-án reggel negyed kilenckor egy új korszakba lépett. E napot 1978-ban A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánították örök emlékeztetőül. 1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó atomcsend (CTBT) szerződést, amelyet Magyarország az elsők között írt alá.

A mai napon az értelmetlenül meghalt hirosimai áldozatokra emlékezünk.

- SzaSzi -

Forrás: mult-kor.hu, wikipédia

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezeken a linkeken találhatók: 1. kép2. kép

2018.08.06