125

Készítette a knittfeldi Emaillierwerke


knittfeld-emaillierwerke-kulacs

A kulacsok pedig a modern háborúk fogyóeszközei voltak; kiürülvén sokszor haszontalan tárgyakká váltak, roham vagy menekülés esetén pedig csak akadályoztak a mozgásban. Ugyanakkor jó borral, pálinkával töltve nagy segítséget jelentettek a szorongattatásban.

A Finta Múzeum 3D-ben digitalizált első világháborús kulacsa a rajta szereplő felirat szerint a knittfeldi Emaillierwerke terméke. A Knittfeld nevű városka Graztól vagy 40 kilométerre, nyugatra található, az itteni zománcművekben állították elő a Nagy Háború első esztendejében. Amikor már az ilyen üzemek átálltak a tömegtermelésre, a cél a minél olcsóbban és nagyobb darabszámban való előállítás volt, a minőség és az esztétikum a háttérbe szorult. Ennek ellenére akár szépnek is mondható ez a bádogból préselt, forrasztott és zománcozott forma. Mint ahogyan jó formájúak voltak a Monarchia vagy 25-30 másik háborús edénygyárának produktumai is. (Volt belőlük Pesten, Losoncon és Ligetfaluban is, de mégis csak a legtöbb Bécsben.)

A mi 28 centiméter magas, 12 centi széles és 3,5 centi vastag, szíjra erősített parafadugóval zárható edényünkbe úgy egy liter folyadék férhetett, a közös hadsereg, a k.u.k. katonája, vagy a magyar honvéd a derékszíján, esetleg a hátán vitt „borjúhoz” rögzítve vihette magával. A csapatok tiszta ivóvízzel való ellátása a történelem folyamán sosem volt egyszerű feladat. A korai időktől ivóvíz melletti táborozással, állatbőr tömlőkkel oldották meg a feladatot, és ez nem sokat változott a modern háborúkig. A könnyen „megromló”, kolerát terjesztő víz helyett már a középkorban inkább boros- és söröshordókat szállító szekerek követték a harcoló csapatokat. Bevett szokás volt amúgy kezdetektől fogva a visszavonulás során a kutak, források, patakok megmérgezése is.

Aztán az amerikai polgárháborúval, majd az első világháborúval eljött a modern háborúk kora. Egyre nagyobb szerephez jutott a szervezett élelmezés, amibe beletartozott a napi folyadékszükséglet biztosítása is. Így a harctéri, tábori kantinokban megvolt a közlegényi és a tiszti fejadag sörből és borból is, ami hozzá tartozott az ellátmányhoz. No és roham, avagy sturm előtt pálinkát, rumot is osztottak, hogy legyen elég bátorság bemenni a húsdarálóba. Biztos ilyen szeszek is megfordultak ebben a sokat látott kulacsban, amely most már örökre megpihenhet a mezőtúri múzeumban.

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.07.18