130

135 éve született Franz Kafka

tmoni írása

franz-kafka

135 évvel ezelőtt, 1883. július 3-án született Franz Kafka, a 20. századi széppróza meghatározó alakja, egyik legjelentősebb újítója, s legtöbbet vitatott alkotó egyénisége. Egész életére jellemző volt a sokszoros idegenség: zsidó volt németek között, német volt a csehek között és prágai csehnek számított az Osztrák-Magyar Monarchiában.

Otthon németül élt egy erős akaratú, zsarnoki apa uralma alatt, a hivatal ügyfelei közt csehül élt, ahol lelkiismeretes, szorgalmas tisztviselő volt, állandóan változatos szerelmek gyötörték; nem csoda, ha mindezek elől az íráshoz menekült. Ez volt az igazi élete, noha alig néhány művének kiadását érte meg (Szemlélődés, Egy falusi orvos, Ítélet, A fegyencgyarmaton és Az átváltozás). Halála (1924. június 3.) előtt utasította barátját és irodalmi ügynökét, Max Brodot, hogy írásait semmisítse meg. Szerelme, Dora Dymant eleget tett kérésének, így a nála lévő kéziratok örökre elvesztek számunkra, Brod azonban szerencsére nem engedelmeskedett, és gondoskodott róla, hogy kiadják a hagyatékot (még a töredékeket is), melyek hamarosan magukra vonták az irodalomkedvelők és a kritikusok figyelmét. Ezek után nincs mit csodálkoznunk azon, hogy egész írói életműve legmeghatározóbb élménye az idegenség.

És valóban, ha az ember Kafkát olvas, úgy érzi, hogy teljesen egyedül ép elméjű ebben a világban, egyedül, teljesen kiszolgáltatva harcol egy érthetetlen és elérhetetlen hatalom ellen, s ebben a magányos harcban – éppen elszigeteltsége miatt – eleve vesztésre van ítélve. Hideg, kívülálló közönnyel realisztikusan, sőt néha naturalisztikusan ábrázol egy irracionális, abszurd, groteszk és bizarr univerzumot, és ez az ellentmondás szatírájának alapja. Zseniális. Képei és legendás parabolái tiszták és egyszerűek, mégsem mondhatjuk, hogy írásai könnyű olvasmányok lennének, hiszen a nyomasztó világ, melyet elénk varázsol, óhatatlanul rátelepedik lelkünkre. Nem csoda, ha az ember napokig a hatása alatt áll, olyan érzékletesen mutatja be a mindenek felett álló hatalmat – jogászként és hivatalnokként nagyon is jól ismeri a Monarchia korrupt bürokráciáját és felsőbbrendűségét –, melynek titokzatos működését és logikáját, létezésének értelmét egyszerű földi halandó fel sem foghatja, ezáltal teljesen ki van szolgáltatva neki, s mikor eltapossa, még a halál előtti utolsó pillanatban sem tudja, hogy MIÉRT?

Amerika (új kiadásban a sokkal találóbb Az elkallódott fiú) című regénytöredékében például az emberek egy óriási gépezetben élnek, amelynek nem ismerik törvényszerűségeit. Leghíresebb regényében, A perben a történet hőse ellen peres eljárás folyik, de nem tudja, mi a vád ellene, kik ítélkeznek felette; védők, vádlók kiismerhetetlen, félelmetes kísértetek, akikről még csak azt sem lehet tudni, vajon megértik-e, amit az ember mond nekik, és hogy mit jelent, amit ők mondanak. Végül a regényhőst, nem tudni, miért, halálra ítélik, majd jön két hivatalos ember, aki végrehajtja az ítéletet. Az olvasó még azt sem tudja meg, hogy ennek a főhősnek mi a neve. Az író K.-nak nevezi… Nem kevésbé rejtelmes történet legterjedelmesebb regénye, a Kastély, melynek szintén K. úr a főhőse, s szintén egy titokzatos hatalommal küzd: be kell jutni a kastélyba, de nem engedik. K. pedig rendületlenül próbálkozik újra meg újra, míg ki nem derül, hogy a kastély nem is létezik… Novelláiban ez a hatalom nem ilyen nyilvánvalóan van jelen. Az átváltozásban például csak abban nyilvánul meg, hogy Samsa (a név is beszédes, mert egyedül levőt jelent) egy reggel arra ébred, hogy svábbogárrá változott…

Persze próbálkoztak – mind a kortársak, mind az utókor – Kafkát is beskatulyázni valamiféle irodalmi irányzatba (modernizmus, mágikus realizmus, egzisztencializmus, stb.), de ez egész egyszerűen lehetetlen. Egész életműve egyedi és elszigetelt a korabeli irodalomban. A későbbiekben már nem, hiszen munkássága hatott többek között az argentin Jorge Luis Borgesre és Julio Cortázarra, valamint a kolumbiai Gabriel García Márquezre, akiknek több műve tükrözi ezt a „hétköznapi lehetetlen” (irracionális jelenségeket tényszerű hangon közlő) stílust.

Regényeit filmre vitték, leghíresebb az Orson Welles rendezésében 1962-ben készült A per, amelynek főszerepét Anthony Perkins alakította. E regénye inspirálta a budapesti Katona József Színház Ledarálnakeltűntem című produkcióját is. Steven Soderbergh 1991-ben készült Kafka című mozijában Jeremy Irons alakítja a címszereplőt. A filmben keverednek az író életéből vett elemek az írásaiból származókkal: a történet szerint Kafka nyomoz egy kollégája eltűnésének ügyében, melynek során a néző megismerheti az író több művét is, főként A kastélyt és A pert. 1993-ben született Franz Kafka: Csodálatos élet címmel egy rövidfilm, melyet Peter Capaldi írt és rendezett – főszerepben Richard E. Grant –, s melyben Az átváltozás keveredik Frank Capra Az élet csodaszép című művével, rendkívül érdekes eredménnyel. Az átváltozás alapján azonos címmel opera is született: zeneszerző Faragó Béla, librettó Kovács Kristóf, rendező Lukáts Andor.

A prágai székhelyű Franz Kafka Társaság 2001-ben az író nevét viselő irodalmi díjat alapított, amelyet megkapott már Philip Roth amerikai, Murakami Haruki japán és Václav Havel cseh író, a Nobel-díjas osztrák Elfriede Jelinek, az angol Harold Pinter, a magyar Nádas Péter és a kanadai Margaret Atwood is. Az idei kitüntetett Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista, aki az elismerést októberben veszi át a cseh fővárosban. A jelöltek névsorát a hagyományoknak megfelelően az idén sem hozták nyilvánosságra.

tmoni

Forrás: literatura.hu, könyves.blog.hu, wikipedia

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2018.07.03