2092

Egy híres győri festőművész: Liezen-Mayer Sándor (1839-1898)

Várostörténeti puzzle 106. rész – Bedő Mónika írása

liezen-mayer-sandor

Liezen-Mayer Sándor 1839. január 24-én született Győrben. Szülei jómódú, művelt családból származtak. Édesapja, a pozsonyi születésű Liczenmayer Ferenc Ferdinánd Bécsben folytatott tanulmányokat, ahol gyógyszerészi oklevelet szerzett 1924-ben. Édesanyja, Mossig Aloizia ugyancsak a pozsonyi és nevezetes Édl család leszármazottja volt. Valószínűleg ott kötöttek házasságot, és a kedvezőbb megélhetés reményében költöztek Győrbe.

1829. február 14-én – a város hivatalos okiratai között található német nyelvű szerződés szerint – Liczenmayer Ferenc 18000 aranyforintért megvásárolta Buchberg Jánostól a Győr központjában lévő „Angyal” patikát. Néhány nappal később a város elismerte Liczenmayer Ferenc Bécsben nyert patikáriusi oklevelét, majd február 27-én városi gyógyszerésszé nevezte ki a győri közgyűlés, aki ez alkalommal le is tette hivatalos esküjét. Tevékenységét 1867-ig folytatta, ahogy ezt a korabeli sajtóból megtudtuk.

Győri Közlöny, 1867. január 6.:

liezen-mayer-sandor

Liczenmayer Ferenc már 1829 elején kérvényezte felvételét a város polgárainak sorába, melyet a korabeli dokumentumok szerint 1829. március 11-én el is nyert. 1836. december 30-án nyílt árverésen, 5003 váltó forintért megvásárolta a győri Hosszú utcában (a mai Bartók Béla út) az úgynevezett Lövészkör házat a hozzá tartozó óriási telekkel. Az 1930-as években a Lövészkört többször meghirdették, de mivel a telek ekkor még a város peremén terült el, így értékesítése az érdeklődés hiányában mindannyiszor meghiúsult. Az ingatlanvásárlást követően feltételezhetően ebben a házban születtek a gyerekek is: Liezen-Mayer Fanni 1838. január 17-én, Sándor 1839. január 24-én, Laurencia-Krisztina 1840. április 30-án.

liezen-mayer-sandor

Liezen-Mayer Sándor kora gyermekéveiről szinte semmit sem tudunk. Iskolai tanulmányait a Szabad Királyi Győr-Belvárosi Elemi Fő Tanoda részeként a Liszt Ferenc utca elején – a Királyi Nemzeti Főbb Iskola mellett – tevékenykedő rajzképzőben, a Győri Királyi Népfőtanodai Rajziskolában kezdte 1846-ban. Az első évfolyamot az iskolai értesítő szerint jeles minősítéssel végezte el.

A tanulásban és főképp a rajzolás terén átlagon felüli tehetséggel megáldott kisdiákot Fruhmann Antal „vette szárnyai alá”. A bécsi származású Fruhmann Antal (1801-1869) az 1830-as években került Győrbe, és kezdetben magániskolákban tartott rajzórákból, kisebb városi megbízásokból készített épülettervekből tartotta fenn magát. Később beválasztották Győr építészeti bizottmányába, és egyre több felkérést kapott mind magánszemélyektől, mind a püspökségtől, illetve a várostól több épület megtervezésére, műemlékek helyreállítási, restaurálási munkálatainak elvégzésére. 1838-ban nevezték ki a rajziskola tanárának, és néhány év alatt elérte azt, hogy az iskola felvehette a versenyt a budai rajzképzővel, az ország legkiválóbb hasonló profilú iskolájával.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt és az azt követő megtorlás időszakában a győri rajziskola ugyan háborítatlanul működhetett, de évkönyvek nem jelentek meg, így ezekből az évekből nincsenek információink Liezen-Mayer Sándor tanulmányi eredményeiről sem. Az 1849-es újabb iskolai reform következtében, az 1849-50-es évben a Nemzeti Rajziskola kivált az elemi iskola kerete közül, a 4-5. osztály átalakult királyi műtanodává, 1851-52-ben alipartanodává, 1852-53-ban háromosztályú alreáltanodává. Ez utóbbiba olvadt be az addig különálló rajziskola, mely így régi formájában végleg megszűnt.

liezen-mayer-sandor

Legközelebb az 1852-53-as tanévben kiadott Szabad Királyi Győr-Belvárosi Al-Reál és Főelemi Tanoda értesítőjében találkozunk Liezen-Mayer Sándor nevével – a II. osztályt kitüntetéssel, kitűnő minősítéssel végezte el. A következő, 1853-54-es tanévben az osztály második legjobb tanulója lett, kitűnő-elsőrendű minősítéssel.

liezen-mayer-sandor

Liezen-Mayer Sándor ábrázoló tehetsége, elhivatottsága a művészetek iránt korán megmutatkozott. Erről tanúskodnak azok a ceruza- és tusrajzok, akvarellek, olajportrék, melyek ma a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében találhatók. A győri évekből ránk maradt művek hűen tükrözik az egykori tanár, Frumann Antal és a tanmenet szigorú követelményeit. Az első ismert, 1847-ből származó, papírra készült ceruzarajza „egy jól megkomponált, precízen, a bizonytalanság, habozás legapróbb jelét sem mutató, virágcsokrot ábrázoló alkotás”. A következő ismert rajzai 1852-ből valók, melyek közül kiemelkedik – többek között – a „tusciai oszloptalpot”, a „tusciai gerendázatot”, a „jóniai oszlopsort” megörökítő, részben tus, részben tus és akvarell rajz.

Az 1853-as évből számottevő alkotása a „Hidrogén előállítására szolgáló készülék” és a különböző kémiai kísérleti eszközökről készült tus- és ceruzarajzok.

Hidrogén előállítására szolgáló készülék (Arrabona, 2007. 45/1.):

liezen-mayer-sandor

Tanára, Fruhmann Antal kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy diákjai a legmagasabb szinten elsajátítsák a szabadkézi rajzolás elemi fortélyait (melyet a nagy mesterek alkotásainak másolásával gyakoroltak). Ezen készségfejlesztő rajzok és festmények közül is kiemelkedik a „Fültanulmányok”, a „Három ló”, a „Női fej”, a „Karikatúra Rowlandson után” és a „Gyermekfej”, melyek Liezen-Mayer Sándor győri tanulmányainak utolsó éveiben születtek.

Gyermekfej (Arrabona, 2007. 45/1.):

liezen-mayer-sandor

Alap- és középfokú tanulmányai befejezése után a bécsi szépművészeti akadémiára került. Ebben nagybátyja, Edl Tivadar (1805-1882) kir. tanácsos, pozsonyi földbirtokos segítette, támogatta. Noha a Bécsi Képzőművészeti Akadémián Karl Rahl (1812-1865) tanítványaként sokat fejlődött technikai tudásban, itt csak egy évet töltött el. Innen Münchenbe utazott, ahol 1856. október 18-án nyilvántartásba vették a Bajor Királyi Akadémián. Kezdetben Johann Georg Hiltensberger (1806-1890) antik osztályában tanult.

Magyarok a Müncheni Művészeti Akadémián (Művészet, 1912. 5. sz.):

liezen-mayer-sandor

Ezután került Hermann Anschütz (1802-1880) festőiskolájába, majd 1862-ben Carl von Piloty (18026-1886), az Akadémia vezető tanárának osztályába. Piloty (korának elismert festőművésze) Európa-szerte nagy megbecsülésnek örvendő történelmi festő volt, aki mellett Liezen-Mayer Sándor hamar kitűnt kortársai közül „finom szín és formaérzékével, a történelmi festészethez elengedhetetlenül fontos komponáló tehetségével”.

Erzsébet és Mária királynő Nagy Lajos sírjánál, 1862. A fiatal művész ezzel a képpel nyert felvételt Piloty osztályába. (A 120 legszebb magyar festmény, 2002):

liezen-mayer-sandor

Erzsébet királynő aláírja Stuart Mária halálos ítéletét, 1879. (München – magyarul: Magyar Művészek Münchenben 1850-1914., 2009):

liezen-mayer-sandor

Már 1865-ben a müncheni akadémia pályázatán első díjat nyert két történelmi vázlata. Mire 1867-ben befejezte Piloty mesteriskoláját, addigra alig győzte kielégíteni a legkülönfélébb művészeti megbízatásokat.

Győri Közlöny, 1865. június 25.:

liezen-mayer-sandor

Liezen-Mayer Sándor erősen kötődött szülővárosához. A bécsi és a müncheni tanulmányai idején a nyári szünidőket Győrött töltötte szülei, testvérei, barátai és régi iskolatársai körében. Az ifjú művész az egyik ilyen alkalommal kötött barátságot Simor János (1813-1891) győri püspökkel, a későbbi magyarországi hercegprímással, aki azután bizalmába fogadta és támogatta különféle megrendelésekkel is. A festő első felkérése összefüggésben volt a győri székesegyház megkezdett restaurálási munkáival.

Győri Közlöny, 1861. október 10.:

liezen-mayer-sandor

Ezután a művészetkedvelő, műgyűjtő Simor János az 1960-as évek közepén azzal a feladattal bízta meg Liezen-Mayert, hogy készítsen másolatot Raffaello Sixtusi Madonna című művéről, melyet aztán a győri püspök a Veszprém megyei Tüskevár templomának ajándékozott. A festmény ma is a főoltárt díszíti.

Győri Közlöny, 1870. január 17.:

liezen-mayer-sandor

1870-ben meghívást kapott Bécsbe, ahol megfestette Ferenc József és Erzsébet királyné portréit, valamint több osztrák arisztokrata család tagjának arcképét. Két év múlva visszatért Münchenbe, és a 70-es évek elején feleségül vette a nála jóval fiatalabb, művelt, amerikai származású Schwing Florence-t. Házasságukból egy lánygyermek született, Cora von Liezen-Mayer, aki – mint Dénes Tibor a Győri Szemle 1932-es számában megjelent írásából tudjuk – iparművész lett. Ebben az időben fogott hozzá kedvelt írói, Shakespeare, Schiller, Scheffel, Goethe műveinek illusztrálásához.

Faust (Vasárnapi Újság, 1898. 9. sz.):

liezen-mayer-sandor

Az 1876-os müncheni képző- és iparművészeti kiállításon óriási elismerést és sikert hozott neki Goethe Faustjához készített, 50 darabból álló sorozata.

Győri Közlöny, 1877. március 25.:

liezen-mayer-sandor

Vázlat Schiller A harang című művének illusztrációjához, 1878 k. (A XIX. századi magyar rajzművészet mesterei, 2000):

liezen-mayer-sandor

1879-ben hazalátogatott szülei aranylakodalmára, de később ezek a látogatások egyre ritkábbá váltak.

Vénusz és Tannhäuser, 1880. (Magyar festészet a XIX. Században című kiállítás, 1972):

liezen-mayer-sandor

Egykori iskolája, a müncheni Királyi Akadémia tiszteletbeli tagjainak sorába választotta, és 1880-ban a württembergi kormány megbízta a stuttgarti Szépművészeti Akadémia vezetésével, melynek működését új, a kor igényeinek megfelelő alapokra helyezte.

Győri Közlöny, 1880. október 7.:

liezen-mayer-sandor

Nagy feltűnést keltő kiállításokat rendezett, megalapította a „Verein zur Förderung der Kunst” művészetpártoló egyesületet, mellyel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Stuttgart az ország egyik legjelentősebb művészeti központja legyen.

Győri Közlöny, 1881. január 13.:

liezen-mayer-sandor

Ennek ellenére, mikor Gabriel Max (1840-1915) 1883-ban lemondott a müncheni Akadémia történelmi festészeti tanszékének irányításáról, Liezen-Mayer Sándor visszatért a bajor fővárosba, és a felkínált állást elfogadta. Majd néhány év elteltével rábízták az egyházi festészeti tanszék vezetését is.

A XIX. század közepétől a müncheni Akadémia a külföldön tanulni szándékozó magyar diákok zarándokhelye volt. Liezen-Mayer maga köré gyűjtötte az iskolába érkező tehetséges diákokat, és lehetőségéhez képest segítette őket a kinntartózkodás nehézségeinek leküzdésében. Lyka Károly írásából tudjuk, hogy tanulói nagyra becsülték tanárukat, segítőjüket és pártfogójukat, aki sokszor adott föl nekik kompozíciós témákat, ezeknek megbeszélése gyakran este zajlott egy-két pohár bor mellett, egy vendéglő különszobájában. Ilyen alkalmakkor került szóba a magyar bor, a magyar élet. A beszélgetések során mindig hangsúlyozta hazatartozását is.

Liezen-Mayer folyamatosan figyelemmel kísérte a magyar festészet megteremtéséért folyó küzdelmet, segítette, támogatta a mozgalom céljait. Műveivel jelen volt a Pesti Műegylet, majd a Magyar Képzőművészeti Társulat Budapesten és az ország nagyobb városaiban rendezett kiállításain. Utolsó nagy kompozíciójával – Hunyadi Mátyásnak Prágában Podjebrád udvarában hírül hozza a magyar küldöttség a királlyá történt megválasztását – a millenniumi nagy országos tárlaton szerepelt, ahol aranyéremmel díjazták.

Simor János ezalatt az évek alatt sem feledkezett meg Liezen-Mayer Sándorról, és újabb megbízásokkal látta el, többek között megfesttette vele legismertebb művének, az 1882-ben Stuttgartban befejezett Magyarországi Szent Erzsébet-nek egy Árpádházi Szent Erzsébet címet viselő változatát. Majd 1886-ban saját arcképét, és végül 1887-ben a Menekülés Egyiptomból című bibliai ihletésű művét. A szegényeknek alamizsnát osztó Szent Erzsébet témára készült egy harmadik változat is, amely eredetileg a győri Szent József templomba – melyet Fruhmann Antal tervezett –, majd onnan az 1937-ben felavatott újvárosi – napjainkban Árpád-házi Szent Erzsébet templomként működő – kultúrházba került.

1883-ban édesanyja 79 éves korában meghalt, majd ezt követően 1887-ben, 86 éves korában az édesapja is.

Fővárosi Lapok, 1883. március:

liezen-mayer-sandor

Vasárnapi Újság, 1887. 6. sz.:

liezen-mayer-sandor

Liezen-Mayer Sándornak mindig fontos volt magyar állampolgársága. 1855-től kezdve évente a város vezetőségéhez fordult útlevelének megújításáért. A rendszeresen megújított kérelmeket fia nevében az apa, Liczenmayer Ferenc nyújtotta be. Ezzel egyidőben, mikor az ifjú művész betöltötte 18. életévét, az apa évente benyújtotta fia katonai szolgálat alóli felmentési kérelmét is. Miután az 1870-es évek elején házasságot kötött, magas királyi pártfogói jóvoltából megkapta a bajor állampolgárságot, és egyre ritkábban látogatott Győrbe. Élete utolsó éveiben a már súlyos beteg festő a Bécsben székelő „német császári követség” útján is hivatalosan elindította azt a folyamatot, amelynek célja magyar állampolgárságának tisztázása volt. A hivatalos eljárás több mint fél évig tartott, és a kedvező elbírálásról hivatalos értesítést kapott Győr város polgármestere, Zechmeister Károly is, aki ezt egy 1897. október 20-án kelt levélben tudatta Liezen-Mayer Sándorral.

1898 februárjában a győri napilap arról tudósított, hogy Liezen-Mayer Sándor súlyos beteg, állapota rosszabbra fordult. Betegségéből már nem épült fel, és 1898. február 19-én, 59 évesen, Münchenben elhunyt.

Köszönöm Almási Tibor művészettörténésznek a segítséget cikkem megírásához!

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Almási Tibor: Liezen-Mayer Sándor és Győr. In: Arrabona. 2007. 45/1. p. 379-396.
Csánky Dénes: Száz év magyar festészete. Győr, 1943.
Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor. Győr, 1932.
Magyar festészet a XIX. században című kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria anyagából. Győr, 1972.
München – magyarul: Magyar Művészek Münchenben 1850-1914 kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában: 2009. október 1. – 2010. január 10. Bp. 2009.
A XIX. századi magyar rajzművészet mesterei – válogatás a Magyar Nemzeti Galéria és a Soproni Múzeum rajzgyűjteményéből. Győr, 2000.
A 120 legszebb magyar festmény. Bp., 2002.
Lyka Károly: Magyar művészélet Münchenben. Corvina Kiadó, Bp, 1982.
Csányi Károly: Egy győri születésű nagy festőművész. In: Győri Nemzeti Hírlap, 1939. dec. 7., p. 3.
Csányi Károly: Egy győri születésű nagy festőművész. In: Győri Nemzeti Hírlap, 1939. dec. 8., p. 3.
Csányi Károly: Egy győri születésű nagy festőművész. In: Győri Nemzeti Hírlap, 1939. dec. 10., p. 2.
A címlapkép forrása: Vasárnapi Újság, 1898. 9. sz. p. 141-142.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist – Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten – Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész
- 78. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

- 79. rész: Dunafürdő, a régi győri Tóth-féle uszoda
- 80. rész: A Rábaszabályozó Társulat székházának építése
- 81. rész: A Győri Sakk-kör első évtizedei (1902-1924)

- 82. rész: A győri Országzászló emlékmű
- 83. rész: Elevátor a Mosoni-Duna partján
- 84. rész: A győri királyi ítélőtábla épületének története a győri sajtó alapján
- 85. rész: A győri Pénzügyi Palota története 1945-ig
- 86. rész: A győri pénzügyi palota épületének története 1945 után

- 87. rész: A Győri Nemzeti Rajziskolától a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskoláig
- 88. rész: Az orsolyiták győri temploma
- 89. rész: „Városunk fia”: Ney Dávid, világhírű operaénekes

- 90. rész: A győri főreáliskola, a későbbi Révai Miklós Gimnázium
- 91. rész: Koltai Virgil Antal, a bencésből lett szabadkőműves
- 92. rész: A Honvéd ligeti Szabadság-szobor
- 93. rész: A győri Püspökvár zenei emlékei
- 94. rész: Egy neves pedagóguscsalád őse: Öveges Alajos
- 95. rész: Ecker János, Győr krónikásának háza
- 96. rész: Pattantyús-Ábrahám Imre, a tudós győri gyárigazgató
- 97. rész: Bierbauer Lipót (1841-1917)
- 98. rész: A győri Csillag Szanatórium és alapítója, dr. Csillag József
- 99. rész: A győri püspök muzsikusai és a Richter család
- 100. rész: Benes Pál gyáros, győri festőművész
- 101. rész: 150 éve született a győr-gyárvárosi templom építésze, Árkay Aladár

- 102. rész: Gázlámpák Győr utcáin
- 103. rész: A győrszigeti Kohn Adolf és Társa Olajgyára története alapításától 1910-ig
- 104. rész: A legjelentősebb sémi nyelvzseni és vallástörténész: Aistleitner József
- 105. rész: Vátzy Olga M. Terézia (1896-1976) Szent Orsolya Rendi nővér, zárdafőnöknő

2018.06.21