207

190 éve született Than Mór, a történelmi festészet egyik kiemelkedő alkotója

Nagy Mária írása

than-mor

Than Mór neve napjainkban mintha egy kicsit feledésbe merült volna, pedig ha figyelmesen sétálunk Budapesten, középületekben is láthatjuk festményeit. A Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházában, a Keleti Pályaudvaron és az Operaházban is találkozhatunk munkáival. 190 évvel ezelőtt, a mai Szerbia területén található Óbecsén született 1828. június 19-én.

Édesapja Than János mérnök, kincstári tiszttartó, édesanyja Schrott Ottilia volt. A család kilenc gyermeke közül csak öt érte meg a felnőttkort, testvére, Than Károly a magyar kémiaoktatás megteremtőjeként ismert. Than Mór a gimnáziumot Kalocsán végezte, majd jogi és filozófiai tanulmányokat folytatott Pesten. Képzőművészetet pesti joghallgatóként Barabás Miklósnál kezdett tanulni. Ekkor még inkább zsánerképeket festett, képien erősen érződik mestere hatása. Az egyetem szüneteiben sem hagyta abba a festést.

Az 1848-49-es szabadságharc megtörte tanulmányait, Than Görgei Artúr mellett úgynevezett hadifestővé vált – gyenge fizikuma miatt nem harcolhatott, ezért a tábornok seregét kísérte tábori festőként. Saját szemével látta a katonák hősiességét, vízfestmény-sorozatán megörökítette Budavár bevételét, a tápióbicskei, a kápolnai, a komáromi, az isaszegi csatát.

A szabadságharc leverése után nem történt bántódása, döntenie kellett a festészetet és a jogi pálya közül. A csatákról festett képei árából 1851-től a bécsi akadémián Karl Rahlnál tanult. 1853-ban, külföldi tartózkodása alatt festette első jelentős történelmi festményét Nyáry és Pekry elfogatása címmel. 1855-ben Párizsba, aztán Olaszországba utazott, és megismerkedett a festészet mesterfogásaival. Egy másik, Bécsben tanult festővel, Lotz Károllyal együtt 1863-ban a Heintzi tábornok által 1849-ben lerombolt Pesti Vígadó (Redout) falképeinek elkészítésére kaptak megbízást. Fata Morgana című képe 1867-ben sikerrel szerepelt Párizsban. 1873-ban első díjat nyert a történeti festménypályázaton.

Élete legnagyobb megbízatása az 1870-ben megkapott nemzeti múzeumi munka volt, melyet Lotz Károllyal együtt teljesítettek: az épület lépcsőházában a hazai művelődés és történelem kiemelkedő eseményeit festették meg. Szigorú, monumentális művészete (Kun László és Habsburg Rudolf találkozása, 1873) azonban egyre inkább háttérbe szorult. Hiába adta bele szívét-lelkét a hatalmas munkába, a közönség és a kritika hűvös és száraz hangulatú műveknek minősítette alkotásait. Társa, Lotz Károly volt a közös munka sztárja, az ő játékosabb, könnyedebb stílusa háttérbe szorította Than Mórt.

Lotz-cal közösen dolgoztak a budapesti Keleti Pályaudvar indulócsarnokában látható freskókon is, bár ezek közül csak az egyik Than Mór alkotása, A vasút allegóriája című. A mellőzéstől elkeseredve 1885-ben Olaszországba költözött. Visszatérése után – 1890–96 között – a Nemzeti Múzeum képtárának őreként tevékenykedett. Szerepet vállalt a művészeti közélet intézményes kereteinek megteremtésében is: egyik alapítója volt az 1869-ben létrehozott Magyar Képzőművészeti Társulatnak.

Művészetében elsősorban magyar történelmi és mitikus eseményeket dolgozott fel, de vásznain megörökítette a szerb és más európai nemzetek kortárs és történelmi személyiségeit is. Budapest rangos középületei: a Nemzeti Múzeum, az Operaház, a Vigadó, a Keleti pályaudvar, a főváros és a vidék, elsősorban Bácska templomai őrzik freskóit, vitrázsait, vásznait, oltárképeit. Számos honi és külföldi díjban és elismerésben részesült, az akkori világ legértékesebbikét, a Párizsi Szalon díját is megkapta.

1885-től öt évig Velencében és Firenzében, majd hat évig Budapesten dolgozott. 1896-ban Triesztbe költözött, utolsó éveit leányánál, már távol a sikerektől töltötte, ott halt meg 1899. március 11-én. Művei a Magyar Nemzeti Galéria és több hazai múzeum gyűjteményében találhatók meg.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, manda.blog.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép.

2018.06.19