Paár Ádám PhD történész, politológus, középiskolai tanár és a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója. 2006-ban az ELTE bölcsészkarán szerzett történelem, majd 2008-ban politológusi diplomát. Fő kutatási területe a 19-20. századi magyar és egyetemes eszmetörténet és választástörténet. Moson múltja iránti érdeklődése korán kialakult, hiszen innen származik. Kezdő kutatóként nagyon sok ösztönzést és segítséget kapott Mosonmagyaróváron Tuba Lászlótól és Szentkuty Károlytól, a későbbiekben Hubay Lászlótól, Csizmadia Ervintől és Papp Istvántól. Szerencsés módon Moson választástörténete feltáratlan területnek bizonyult, s erre fókuszálhatott. Előbb kisebb cikkeket publikált a Moson Megyei Műhelyben, majd az Arrabonában. E kutatásokra épültek rá a későbbi munkái. Az ELTE BTK Történettudományok Doktori Iskolában 2015-ben védte meg Győr-Moson megye és Győr törvényhatósági jogú város 1922 és 1947 közötti országgyűlési képviselő választásainak társadalomtörténeti háttere címmel benyújtott disszertációját. E munka könyvvé szerkesztett változatát veheti kezébe most az olvasó.

A könyvbemutatón dr. Horváth József jóvoltából a kiadvány néhány jellegzetességéről kiemelt súllyal esett szó. Megtudtuk, hogy a kötet első részében a laikus olvasó tudománytörténeti és elméleti alapokkal ismerkedhet meg, így például a választási földrajz mibenlétével. Ez a tudományág viszonylag új, a XIX. század vége felé alakult ki az Amerikai Egyesült Államokban. A diszciplína három területet vizsgál: a szavazás, a képviselet és a következmények kérdéskörét. A választási földrajz erőteljes hatást gyakorol a politika gyakorlatára: a választókerületek meghatározása, a demográfiai tényezők, a társadalmi és lakóhelyi összetétel, a világnézet mind-mind döntő lehet a pártpolitikai csatározások során.

A következő kérdés az 1922-es választásokra vonatkozott. Paár Ádám kifejtette, hogy több szempontból is érdekesen alakult ez a nyugat-magyarországi régióban. Egyrészt a területen sokféle párt és irányzat meg tudott gyökerezni, de ezek népszerűsége megyén belül is eltérő volt. Míg az iparosodott Győr olvasztótégelyként működött, jelentősebb számú munkássággal, addig Mosonban az agrárdominancia volt jellemző, az ennek megfelelő pártpreferenciákkal. Még egy társadalmi sajátosság, hogy Trianon előtt ez volt az ország legnémetebb területe. Nemcsak a népesség összetételére, hanem az ország választási rendszerére is kihatott a párizsi békedekrétum: az új országhatárok mellett csonka, úgynevezett „közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék” jöttek létre.

Az új vármegyerendszer csak 1924-ben jött létre, de a nemzetiségi kérdés továbbra is porondon maradt. Az 1930-as években felerősödött a félelem, hogy Nyugat-Magyarországot a németek annektálni fogják. A német nemzetiségi tömb megtörésére 1936-ban belső betelepítési program indult: az Alföldről és Vasból áttelepített népesség számára telepes falvakat hoztak létre. Az 1940-es években egy újabb, kevésbé szervezett telepes hullám érkezett: a pártpreferenciáknak megfelelően borsodi bányászokat költöztettek Levélre, a katolikus dominancia megtörésére pedig alföldi reformátusokat például Újrónafőre. Torz választási eredmények születtek 1945-ben is, ugyanis a választásból ki voltak zárva a magukat korábban német nemzetiségűeknek vallók; 1947-ben pedig az, hogy már lezajlott a német nemzetiségűek kitelepítése a régióból.

A beszélgetés végén egy-egy ismert politikus portréját rajzolta fel Paár Ádám. A taglalt időszakban egyéni választókerületekben folyt a kampány, s ezekben azok lehettek sikeresek, akik egyrészt ismertek, másrészt integratív személyiségek voltak. Szó esett a köztiszteletben álló Kühne Lórántról, a jobboldali színekben szereplő gróf Pálffy Fidélről; a Peyer irányvonalát követő Malasits Gézáról; a kereszténydemokrata politikus papról, Giesswein Sándorról; az öttevényi és a sokorópátkai Szabó Istvánról és a miniszterelnökként is regnáló Darányi Kálmánról.

Dr. Horváth József zárszavában méltatta a kötet jegyzetapparátusának és mellékleteinek gazdagságát, s a kutatás „mélyfúrás” jellegét. Ennek a kötetnek a jelentősége, hogy a helyben nyert adatok segítségével árnyaltabbá teszi az országos politikatörténet egészét.

Berente Erika
Fotó: Hatvaniné Ragány Klára

A kiadvány megvásárolható a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárában (Győr, Herman Ottó u. 22.) és a Lokálpatrióta Könyvesboltban (Győr, Baross út 4.).