Zöld Péter, Ördöngös dudás, csengő-bongó Tarisznyások és Huzella Péter kis állatai
Már megszokhattuk az utóbbi években, hogy az Ünnepi Könyvhéten Győrben mindig vannak gyerekeknek szóló, családbarát programok is. Ez az idei évben sem volt másként, hiszen a 89. alkalommal megrendezett könyves rendezvény immár tizenhetedszer (Gyermekkönyvnapok) fordít kiemelt figyelmet a felnövekvő nemzedékre, mert tudjuk, hogy az olvasó gyermek nagyobb eséllyel válik majd olvasó és gondolkodó felnőtté.
A győri programsorozat szervezői – nagyon helyesen – péntek délutánra és a szombati napra koncentrálták a gyerekeknek szóló előadásokat, és színvonalas, változatos kínálatot biztosítottak az érdeklődő családoknak. Általánosságban elmondható, hogy a fellépőknek maximálisan sikerült lekötni nemcsak a gyerekek, hanem a szülők figyelmét is, s mindannyian jól szórakoztak, miközben észrevétlenül új és új ismeretekre tettek szert.
Zöld Péter – zenés mese Róka Szabolcs előadásában
A 89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapok első, kifejezetten gyerekeknek szóló programjára június 8-án (pénteken) délután került sor, mikor is a Győrben már jól ismert Róka Szabolcs lépett színpadra. A Tinódi-lant díjas magyar énekmondó, drámapedagógus, népzenész nem a programfüzetben meghirdetett Szent György és a sárkány című műsorával lépett fel, hiszen – mint mondta, amikor a szervezőkkel egyeztetett –, nem túl régen ugyanezt adta elő városunkban. Ezért azt javasolta, hogy egy olyan produkciót mutathasson be, amit még biztosan nem láttak a győri gyerekek. Így aztán Zöld Péterrel és az ő kalandos történetével ismerkedhettek meg az ifjú nézők. Róka Szabolcs egy személyben volt zenész, mesélő, szereplő és rendező. Először zenélt, s már ekkor bevonta a közönséget, hiszen az ő bekiabálásaik alapján alakította a népdal szövegét, együtt énekelték a refrént, s zenélés közben is folyamatosan, vicces hangnemben kommunikált velük. Így aztán mire a tulajdonképpeni népmesére került sor, a gyerekek (sőt még a felnőttek is) szívesen mentek vele a színpadra, ahol jelképes jelmezbe öltöztette, s folyamatosan instruálta őket, miközben roppant szórakoztatóan mesélt, sőt egy szerepet is eljátszott. Mindezt olyan könnyedén, magától értetődően, természetesen tette, hogy senki nem mondott neki nemet. Így aztán egy Róka-közönség koprodukciót varázsolt a színpadra, bemutatva az interaktív mesemondás magasiskoláját.
Ördöngös dudás – a Kuttyomfitty Társulat táncos mesejátéka
Június 9-én, szombaton a Kuttyomfitty Társulat nyitott a könyvheti színpadon, a Baross úton, a Csónakos szobornál. Mottójuk: „A hagyomány nem beteg, hogy ápolni kelljen. A hagyományt nem akarják ellopni, hogy őrizni kelljen. A hagyományt élni kell, mi azt tesszük!”. És valóban, az Ördöngös dudás című produkciójuk egy zenés-táncos mese, melynek előadása közben az élmény mellett néprajzi, zenei és irodalmi ismereteket is adtak át a közönségnek. 2011-es megalakulásuk óta eddig 12 műsort állítottak színpadra, a könyvhéten előadott a legújabb. Egyedülálló módon négy előadói eszközt használnak: a táncot, az éneket, a szöveget és bábot. Az Ördöngös dudás népmese, így nem nagyon lepődtünk meg, amikor népiesen öltözött, ízes magyar tájszólásban beszélő mesélők és szereplők érkeztek a színpadra, felcsendültek a népdalok, és táncra perdültek az előadók.
„Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni, ott kell annak megtanulni, hogyan kell a dudát fújni.” – így szól a régi közmondás, s bizony ez a szó szoros értelmében elevenedett meg a szemünk láttára, hiszen a történetben Ferkó, a pásztorfiú egyszer elalszik, és az ördögök ellopják legkedvesebb bárányát, melyet csak úgy tud visszaszerezni, ha megtanul játszani dudán, az ördög hangszerén. Kalandos utazása során Tündér Ilona (az ő alakjához használtak életnagyságú bábot) – és persze a gyerekközönség – segíti őt. Eljut Somogyországba, a Hortobágyra, Palócországba, míg végül megtanulja a dudát fújni, elijeszti az ördögöket, s visszaszerzi kedvencét. A mese alatt mezőföldi, bukovinai, somogyi, hortobágyi és ipolymenti táncokat láthattunk Dobsa Fodor Mónika és Dobsa Tamás néptáncosok és néptánc-pedagógusok, a társulat állandó tagjainak előadásában. A táncok be vannak építve a mesébe, olykor-olykor énekkel kísérték, a zenét pedig felvételről Németh Dénes és zenekara szolgáltatta. Mónika és Tamás egyszerre voltak mesélők és szereplők, Kurdi Gábor (duda, furulya, szöveg, tánc) pedig a Társulat alkalmi tagjaként Ferkót, a főhőst jelenítette meg. Színvonalas, jó hangulatú előadás volt.
Csengő-bongó – a Tarisznyások együttes műsora
A Kuttyomfitty Társulat után érkeztek a Tarisznyások, akik többféle pengetős-, fúvós- és ütőhangszer megszólaltatásával, többszólamú énekléssel saját megzenésített verseket adtak elő a gyerekeknek. Csengő-bongó című koncertjük vidám, interaktív zenés gyerekműsor volt óvodásoknak és kisiskolásoknak, melynek során hangszerekkel ismerkedhettek meg, jókedvű közös éneklésben vehettek részt, és meg is mozgatták őket a színpad előtt. A háromtagú zenekar már a Bemutatkozó dallal sikert aratott, jól megalapozták a hangulatot. Aztán egymás után csendültek fel a megzenésített versek olyan költőktől, mint pl. Zelk Zoltán. A szombathelyi trió mindhárom tagja több hangszeren is játszik, ezért nem okozott problémát nekik, hogy játékos és zenés formában néhány zeneszerszámot bemutassanak a közönségnek. Ehhez egy kimondottan hangszerekről szóló dalt használtak interaktív formában, és szép sorban elő is került a ritmusgitár és a basszusgitár a pengetős szekcióból, a dob és csörgődob a ritmushangszerek közül, valamint a furulya, a fuvola és a körtemuzsika a fúvósok csoportjából. A dal segítségével megtanulhatták a gyerekek, hogy melyik hangszer mire való, és hogyan kell helyesen használni, majd zenés találós kérdést kaptak: egy énekelt vers alapján kellett kitalálniuk egy madarat. Kicsik és nagyok egyaránt lelkesek voltak, így a koncert végén együtt táncoltak, míg Kiss Attila (gitárok, mandolin, citera, ének), Molnár András (basszusgitár) és Pados Zsolt (furulyák, fuvola, xilofon, kazu, pánsíp, ritmushangszerek, ének) húzták a talpalávalót, s mindannyian együtt énekeltek. Kitűnő, szórakoztató, igényes műsort láthattunk.
Az én kis állataim – Huzella Péter műsora
Szombat délután került sor a győriek számára jól ismert Huzella Péter – szintén interaktív – koncertjére. A Kossuth-díjas zeneszerző, gitáros-énekes ezúttal Az én kis állataim című vadonatúj összeállításával lépett színpadra, melyről kiderült, hogy egy CD-terv, most dolgozik rajta, s amelyben minden gyereke, unokája és barátja szerepelni fog, ezért is lett ez a címe. Roppant közvetlenül kommunikált a gyerekekkel, miközben sorban követték egymást a dalok – melyek nagy része természetesen állatokról szólt –, sokat mesélt magáról mint nagyapáról, a családjáról, költő-barátairól, akiknek műveit megzenésítette, sőt még egy-két vers megszületésének körülményeit is megosztotta velünk. Zalán Tibor bemutatkozó dalával indított, a Garabonciás Péterrel, majd jöttek egymás után az állatos dalok Kányádi Sándor, Végh György, Tóth Krisztina és még sok jó költő tollából. A szokásos állatsereglet után jöttek a ritka és különleges állatok, mint például a sisakos kazuár vagy a véznaujjú maki, mert még róluk is születnek rímek. A koncert végén azért meghallgathattunk néhány olyan dalt is, ami nem feltétlenül állatokról szól, ilyen volt például A tündérbolt. Huzella Péter profi előadóművész: azonnal megtalálta a hangot a közönséggel, változatos dalokkal szórakoztatott bennünket, miközben mesélt.
tmoni
Fotók: Hatvaniné Ragány Klára (1-2. kép) és Vas Balázs (3-4. kép)