A győri programsorozat szervezői – nagyon helyesen – péntek délutánra és a szombati napra koncentrálták a gyerekeknek szóló előadásokat, és színvonalas, változatos kínálatot biztosítottak az érdeklődő családoknak. Általánosságban elmondható, hogy a fellépőknek maximálisan sikerült lekötni nemcsak a gyerekek, hanem a szülők figyelmét is, s mindannyian jól szórakoztak, miközben észrevétlenül új és új ismeretekre tettek szert.

Zöld Péter – zenés mese Róka Szabolcs előadásában

A 89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapok első, kifejezetten gyerekeknek szóló programjára június 8-án (pénteken) délután került sor, mikor is a Győrben már jól ismert Róka Szabolcs lépett színpadra. A Tinódi-lant díjas magyar énekmondó, drámapedagógus, népzenész nem a programfüzetben meghirdetett Szent György és a sárkány című műsorával lépett fel, hiszen – mint mondta, amikor a szervezőkkel egyeztetett –, nem túl régen ugyanezt adta elő városunkban. Ezért azt javasolta, hogy egy olyan produkciót mutathasson be, amit még biztosan nem láttak a győri gyerekek. Így aztán Zöld Péterrel és az ő kalandos történetével ismerkedhettek meg az ifjú nézők. Róka Szabolcs egy személyben volt zenész, mesélő, szereplő és rendező. Először zenélt, s már ekkor bevonta a közönséget, hiszen az ő bekiabálásaik alapján alakította a népdal szövegét, együtt énekelték a refrént, s zenélés közben is folyamatosan, vicces hangnemben kommunikált velük. Így aztán mire a tulajdonképpeni népmesére került sor, a gyerekek (sőt még a felnőttek is) szívesen mentek vele a színpadra, ahol jelképes jelmezbe öltöztette, s folyamatosan instruálta őket, miközben roppant szórakoztatóan mesélt, sőt egy szerepet is eljátszott. Mindezt olyan könnyedén, magától értetődően, természetesen tette, hogy senki nem mondott neki nemet. Így aztán egy Róka-közönség koprodukciót varázsolt a színpadra, bemutatva az interaktív mesemondás magasiskoláját.

Ördöngös dudás – a Kuttyomfitty Társulat táncos mesejátéka

Június 9-én, szombaton a Kuttyomfitty Társulat nyitott a könyvheti színpadon, a Baross úton, a Csónakos szobornál. Mottójuk: „A hagyomány nem beteg, hogy ápolni kelljen. A hagyományt nem akarják ellopni, hogy őrizni kelljen. A hagyományt élni kell, mi azt tesszük!”. És valóban, az Ördöngös dudás című produkciójuk egy zenés-táncos mese, melynek előadása közben az élmény mellett néprajzi, zenei és irodalmi ismereteket is adtak át a közönségnek. 2011-es megalakulásuk óta eddig 12 műsort állítottak színpadra, a könyvhéten előadott a legújabb. Egyedülálló módon négy előadói eszközt használnak: a táncot, az éneket, a szöveget és bábot. Az Ördöngös dudás népmese, így nem nagyon lepődtünk meg, amikor népiesen öltözött, ízes magyar tájszólásban beszélő mesélők és szereplők érkeztek a színpadra, felcsendültek a népdalok, és táncra perdültek az előadók.

„Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni, ott kell annak megtanulni, hogyan kell a dudát fújni.” – így szól a régi közmondás, s bizony ez a szó szoros értelmében elevenedett meg a szemünk láttára, hiszen a történetben Ferkó, a pásztorfiú egyszer elalszik, és az ördögök ellopják legkedvesebb bárányát, melyet csak úgy tud visszaszerezni, ha megtanul játszani dudán, az ördög hangszerén. Kalandos utazása során Tündér Ilona (az ő alakjához használtak életnagyságú bábot) – és persze a gyerekközönség – segíti őt. Eljut Somogyországba, a Hortobágyra, Palócországba, míg végül megtanulja a dudát fújni, elijeszti az ördögöket, s visszaszerzi kedvencét. A mese alatt mezőföldi, bukovinai, somogyi, hortobágyi és ipolymenti táncokat láthattunk Dobsa Fodor Mónika és Dobsa Tamás néptáncosok és néptánc-pedagógusok, a társulat állandó tagjainak előadásában. A táncok be vannak építve a mesébe, olykor-olykor énekkel kísérték, a zenét pedig felvételről Németh Dénes és zenekara szolgáltatta. Mónika és Tamás egyszerre voltak mesélők és szereplők, Kurdi Gábor (duda, furulya, szöveg, tánc) pedig a Társulat alkalmi tagjaként Ferkót, a főhőst jelenítette meg. Színvonalas, jó hangulatú előadás volt.

Csengő-bongó – a Tarisznyások együttes műsora

A Kuttyomfitty Társulat után érkeztek a Tarisznyások, akik többféle pengetős-, fúvós- és ütőhangszer megszólaltatásával, többszólamú énekléssel saját megzenésített verseket adtak elő a gyerekeknek. Csengő-bongó című koncertjük vidám, interaktív zenés gyerekműsor volt óvodásoknak és kisiskolásoknak, melynek során hangszerekkel ismerkedhettek meg, jókedvű közös éneklésben vehettek részt, és meg is mozgatták őket a színpad előtt. A háromtagú zenekar már a Bemutatkozó dallal sikert aratott, jól megalapozták a hangulatot. Aztán egymás után csendültek fel a megzenésített versek olyan költőktől, mint pl. Zelk Zoltán. A szombathelyi trió mindhárom tagja több hangszeren is játszik, ezért nem okozott problémát nekik, hogy játékos és zenés formában néhány zeneszerszámot bemutassanak a közönségnek. Ehhez egy kimondottan hangszerekről szóló dalt használtak interaktív formában, és szép sorban elő is került a ritmusgitár és a basszusgitár a pengetős szekcióból, a dob és csörgődob a ritmushangszerek közül, valamint a furulya, a fuvola és a körtemuzsika a fúvósok csoportjából. A dal segítségével megtanulhatták a gyerekek, hogy melyik hangszer mire való, és hogyan kell helyesen használni, majd zenés találós kérdést kaptak: egy énekelt vers alapján kellett kitalálniuk egy madarat. Kicsik és nagyok egyaránt lelkesek voltak, így a koncert végén együtt táncoltak, míg Kiss Attila (gitárok, mandolin, citera, ének), Molnár András (basszusgitár) és Pados Zsolt (furulyák, fuvola, xilofon, kazu, pánsíp, ritmushangszerek, ének) húzták a talpalávalót, s mindannyian együtt énekeltek. Kitűnő, szórakoztató, igényes műsort láthattunk.

Az én kis állataim – Huzella Péter műsora

Szombat délután került sor a győriek számára jól ismert Huzella Péter – szintén interaktív – koncertjére. A Kossuth-díjas zeneszerző, gitáros-énekes ezúttal Az én kis állataim című vadonatúj összeállításával lépett színpadra, melyről kiderült, hogy egy CD-terv, most dolgozik rajta, s amelyben minden gyereke, unokája és barátja szerepelni fog, ezért is lett ez a címe. Roppant közvetlenül kommunikált a gyerekekkel, miközben sorban követték egymást a dalok – melyek nagy része természetesen állatokról szólt –, sokat mesélt magáról mint nagyapáról, a családjáról, költő-barátairól, akiknek műveit megzenésítette, sőt még egy-két vers megszületésének körülményeit is megosztotta velünk. Zalán Tibor bemutatkozó dalával indított, a Garabonciás Péterrel, majd jöttek egymás után az állatos dalok Kányádi Sándor, Végh György, Tóth Krisztina és még sok jó költő tollából. A szokásos állatsereglet után jöttek a ritka és különleges állatok, mint például a sisakos kazuár vagy a véznaujjú maki, mert még róluk is születnek rímek. A koncert végén azért meghallgathattunk néhány olyan dalt is, ami nem feltétlenül állatokról szól, ilyen volt például A tündérbolt. Huzella Péter profi előadóművész: azonnal megtalálta a hangot a közönséggel, változatos dalokkal szórakoztatott bennünket, miközben mesélt.

tmoni
Fotók: Hatvaniné Ragány Klára (1-2. kép) és Vas Balázs (3-4. kép)