„Bringázz az egészségért” – Németh Zsolt előadása

A győri Ünnepi Könyvhét pénteki napján tartott előadást az egészség megőrzésének jegyében Németh Zsolt, a Kerékpáros Magyarország Szövetség alelnöke. A „Bringázz az egészségért” címet kapott beszámolón a vendég részletesen kitért az egészség megőrzésének tényezőire, amelynek keretében hangsúlyosan utalt az egyéni felelősségre.

Természetesen egyéb tényezőket is számításba kell venni, mint például az orvosi ellátás színvonala, a levegő minősége, vagy ivóvizünk állaga. Fontos a helyes táplálkozás, hogy a szervezetbe minél kevesebb úgynevezett adalékanyag kerüljön, valamint a jó minőségű élelmiszer, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás – itt utalt arra, hogy körültekintően kell ezeket beszerezni, fontos a biokertészet, a vegyszermentes növénytermesztés.

Szervezetünk számára biztosítani kell a vitaminok, tápanyagok kellő és helyes mértékét, magánál az étkezésnél az a szempont az elsődleges, hogy „Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk”.

„Soha többé háborút” – Első világháborús emlékest Zelei Józseffel

A könyvhét pénteki napjának zárásaként látogatott el a Kisfaludy Károly Könyvtárba Zelei József kerékpáros békenagykövet, hogy úti beszámolót tartson a „Két keréken a nagyvilágban” kerékpáros békemisszió témájában, amelynek a vezérelve így hangzott: soha többé háborút! Mintegy másfél évtizede él ezen küldetés jegyében. Kerékpáros teljesítménye egyenesen lenyűgöző: a megtett kilométerek nagysága immár mintegy kétszerese az Egyenlítő hosszának.

Az első világháborús emlékhelyek felkeresése mellett mind az öt földrészre kiterjed az utazása. A katonatemetőkben a síroknál kopjafát, emlékszalagot rak le, kapcsolatba kerül a térség magyar lakosságával, s mint a béke nagykövetét, politikusok, államfők fogadják, sőt találkozott már audiencián a pápával is, melyre rendkívül büszke.

Útjait leginkább saját forrásból finanszírozza, kevés külső hozzájárulást kap. Nem csupán a háború, de a terrorizmus ellen, sőt a nők jogaiért is kerékpározik. Családja megértését is elérte; szeretné, ha a lánya is majdan átvenné tőle a stafétabotot.

Előadását kisfilmekkel kísérte, melyben katonatemetőket láthattunk, valamint a meglátogatott városok neves helyeiről kaphattunk ízelítőt. Befejezésül köszönetet mondott azért, hogy meghívást kapott, s egyben a lehetőségért programjának, célkitűzéseinek az érdeklődőkkel való megismertetésére.

Benda Iván: Kimegyek a doberdói harctérre

Még ugyanezen a napon ismerhettük meg Benda Iván Kimegyek a doberdói harctérre című könyvét, a bemutatón a beszélgetőtárs Gülch Csaba volt. A kötet témája a Nagy háború, az albumban versek és képek találkoznak, ahol a fotográfus sajátos művészi formanyelvével erősíti a költők verses üzenetét. A történeti munkák, monográfiák, tanulmányok szakcikkeivel szemben itt az ember mint racionális és emocionális lény egyaránt szerepet kap. Meggyőző erővel szólnak a fotók a háború borzalmairól, mely szükségszerűen kiválthatja minden jóérzésű emberben az ilyen vérontás megismétlésének elutasító attitűdjét.

Aki olvasta Gyóni Géza Csak egy éjszakára… című versét, árnyaltabb képet kaphat a lövészárok poklából, mint bármely verbális vagy írásos beszámolóból. A képek maguk a nyílt állásfoglalások a béke mellett. Minden olyan művészeti alkotás, melynek témája a háború, az utókor okulására kell, hogy szolgáljon.

Író-olvasó találkozó Szávai Gézával

A Kisfaludy Könyvtár muzeális gyűjteményébe gyűltek össze június 9-én, szombat délután mindazok, akik többet szerettek volna megtudni Szávai Gézáról, mint ami könyvei olvastán kiderülhet. Az író beszélgetőtársa Győry Domonkos volt.

A küsmödi születésű író úgy fűzte a szót, ahogy egy biliárdjátékos a zöld posztón játszik. A feltett kérdésekre adott válaszai ide-oda gurultak, egymásnak koccantak, néha kicsit messzebb perdültek, s aztán az asztal szélét érintve visszafutottak. Néhány kérdésre volt csak szükség ahhoz, hogy sokat mondjon: tanulmányairól, családjáról, a „szőkék iránti vonzódásáról”, önmagáról, „bakalódó” természetéről és világlátásáról.

A kérdésre, valós élményei hogyan jelennek meg saját műveiben, azt a választ kaptuk, hogy az élet mellbeverően izgalmas, „mellé még mást horgolótűvel pityogtatni” felesleges. Természetesen a személyes történetek elmesélésének vannak határai, azonban ő ezeket bizony nemigen tiszteli.

Több tucatnyi könyve közül érintőlegesen szó esett a tavaly megjelent, A Lábnyomok című regényről és a 2016-os Makámaszútráról. Két régebben született kötetről hallhattunk bővebben: a Székely Jeruzsálem című, székely zsidózókról (szombatosokról) íródott esszéregényről és a 17. századi Japánban játszódó Aletta bárkájáról. E két utóbbi kötet kapcsán a szerző az identitás kérdéséről is kifejtette nézeteit.

A találkozó utolsó perceiben az idei Ünnepi Könyvhéten megjelent, legújabb könyvről esett szó. Mint korábban megtudtuk, Szávai Géza számára meghatározóak voltak a középiskola matematika tagozatán eltöltött évek. Tanulmányai más irányt vettek, de a matematika tudománya és a logika iránti érdeklődése megmaradt. Az Isten után szabadon című, Esszék a fejvesztettség ellen alcímmel kiadott kötet talán éppen innen eredeztethető.

A program kedves gesztussal zárult: a szerző a közönség soraiban ülőknek ajándékozott néhányat könyvei közül.

„Ismernek téged” – Szépprózai est Mezey Katalinnal, Tallián Mariannal és Lázár Balázzsal

A szombati nap, és egyben az idei győri Ünnepi Könyvhét zárásaként látogatott el a Kisfaludy Károly Könyvtárba Mezey Katalin író, akivel Lázár Balázs színművész beszélgetett, valamint aki Tallián Mariann színművésznővel mutatott be részleteket az írónő elbeszéléseiből. Mezey Katalin mesélt az életéről, ennek keretében feltárta munkásságának állomásait. Nem csupán prózát, de verseket is ír, előbbiben az ötvenes évek köszönnek ránk a lapokról. Milyen beilleszkedési gondokkal szembesülnek a naiv, fiatal, kezdő szakemberek, itt találkoznak a rendszer hazugságaival, a kényszerű kompromisszumokkal, s abba a dilemmába ütköznek: vállalják önmaguk igazságát, vagy – Illyés Gyulával szólva – „szemek legyenek láncban”.

Az egyik elbeszélés fiatal hősnője – kiábrándító tapasztalatai alapján – nemet mond a pártba való belépésre, holott ismert, hogy a létező szocializmusban a párttagság bizonyos pályákon politikai kívánalomnak számított. A fiatal szakszervezetis hölgy komolyan veszi a szervezet érdekvédelmi funkcióját, női munkatársai sztrájkot szerveznek az impregnáló üzem aggasztóan egészségtelen munkakörülményei miatt, s ezért elbocsátás fenyegeti őket. Az elvben deklarált szabad kritika elve a gyakorlatban pusztán írott malaszt: „Szólj igazat, s betörik a fejed”. De ugyancsak képet kapunk a besúgás módszereiről, az emberi alakoskodásról, mindez persze az érvényesülés jegyében zajlik.

Csiszár Antal, berika (Szávai Géza írás)
Fotók: Hatvaniné Ragány Klára, Vas Balázs