A sárvári vár 1327-ben szerepel először az oklevelekben, mint királyi várat emlegetik, aztán Zsigmond Kanizsai János érseknek adja, aztán a család hűtlensége miatt lesznek birtokban itt a Garaiak és maga az itáliai kalandor, Ozorai Pipo is. Aztán 1424-ben ismét visszatérhetnek a Kanizsaiak, és ezután történik meg a vár mai, ötszögletes formájának a kialakítása is. Hogy aztán 108 esztendő múlva a családnak magva szakadván, Kanizsai Orsolya mint jelentős birtokközpontot, Kanizsa, Kapuvár és több mezőváros mellett vagy 150 faluval együtt Nádasdy Tamásnak vigye hozományként. Pontosabban az történt, hogy a Ferdinánd és János király között „pendliző” Nádasdy akkor épp Jánossal fiúsíttatta jegyesét, a tizenéves Orsolyát, akivel együtt aztán eme jelentős birtokokat is megszerezte. Nádasdy Tamás nem csak ezért volt okos ember, megjárta ő Grác, Bécs, Bologna és Róma iskoláit, egyetemeit, és végül Ferdinánd mellett kikötvén, 1537-ben a tárnokmesterség mellé megkapta a horvát és szlavón báni címet is. Sőt, 1542-ben már mint országbíró és országos főkapitány dolgozik Ferdinándnak, aki 1542-ben nádorrá is teszi. Van tehát mit a tejbe aprítani mindig a házaspárnak, akik össze is illenek, szeretik és jól kiegészítik mindenben egymást.

A jellegzetes torony a belső udvarról (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Így aztán míg Tamás az ország érdekében fáradozik, addig Orsolya viszi a birtokok ügyeit, mégpedig meglehetősen ügyesen. Ennek megfelelően az addig névtelen kis helyet „felteszi a térképre” a házaspár, vagy harminc jól működő majorságot üzemeltetnek a birtokaikon, a Rábába torkolló Gyöngyös patak körüli mocsarakat lecsapolják, a szigetre épült vár mellé halastó, vadaspark és városka is kerül. Sylvester János pedig 1534-ben iskolát nyit itt, ahol nyugati egyetemjárása idejére, 1536-ig a magyarországi reformáció nagy alakja, Dévai Bíró Mátyás helyettesíti. Aztán az iskola mellé nyomda is kerül egy Strutius nevű németalföldi nyomdásszal együtt. Aki ugyan nem érzi valami jól magát Sárváron, és Sylvesterrel is csak veszekszik, de 1541-ben mégis csak kinyomtatják itt az Újtestamentumot.

Sylvester Jánosról is olvashat adatbázisunkban (Miskolci Egyetem CC BY-NC-ND)

A házaspár amúgy 1540-ben költözik be a rendbe rakott várba, s míg a kíváncsi és a világra nyitott Nádasdy a nagy reformátorral, Melanchtonnal is levelezik, addig akár Tinódi Lantos Sebestyén vitézi tettekről szóló énekeit is hallgathatja. Tinódi 1545-ben kerül össze Nádasdyval, és végül Sárváron is hal meg 1556-ban. Ahol ekkor már 11 éves az örökös, Nádasdy Ferenc, a fekete bég, akinek a nevét a török is hamar megtanulja. Kár, hogy napjainkban inkább feleségét, Báthory Erzsébetet ismerik jórészt a kifosztása érdekében ellene kreált vádak kapcsán. A Nádasdyak aztán a Bécsben 1671. április 30-án lefejezett Ferenc országbíró lévén részesei a Wesselényi összeesküvésnek is, elkobzott birtokaikat Sárvárral együtt előbb Draskovich Miklós veszi meg horribilis áron, majd birtokos lesz itt az Esterházy család is. Végül 1945-ig a Wittelsbach hercegek bírják, hogy aztán az államé legyen minden, amit eme jeles famíliák építettek itt.

Címlapkép: A városka képeslapon (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu