149

80 éves Ágh István, költő, író, műfordító

Nagy Mária írása

agh-istvan

Ágh István 1938. március 24-én látta meg a napvilágot Nagy István néven Felsőiszkázon, jómódú parasztcsaládban. Születési dátuma körül egy kis anomália alakult ki, mert a család szerint március 25-én éjjel jött a világra, a bába viszont egy nappal előbbre jelentette be. Ő maga váltig hangoztatta, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján született, későbbi értelmiségi körökben viszont azzal büszkélkedett, hogy Bartók Bélával egy napon. Négyen voltak testvérek, bátyja Nagy László költő.

Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, 1952-1956 között pedig Tapolcán járt gimnáziumba. Első verse 1948 karácsonyára a Pajtás úttörő újságban jelent meg. 1956-os sikeres érettségi vizsgája után az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-könyvtár szakán folytatott tanulmányokat, majd 1961-ben megszerezte magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelét és okleveles könyvtárosi diplomáját.

Mivel 1956-ban kezdte meg egyetemi tanulmányai Budapesten, ezért az ’56-os események fontos szerepet játszottak az életében, a forradalom napjaiban minden fontos helyen jelent volt. Október 25-én megsebesült a Kossuth téren, a lábán találták el.

1958-ban nevet kellett változtatnia egy igazi kommunista, Nagy István prózaíró miatt. Sinka István verséből Ág Borisnak a vezetéknevét választotta, és kibővítette még egy patinás, nemesi h-val. 1968-ban vette fel hivatalosan az Ágh István írói nevet.

1961-ben feleségül vette Lángh Zsuzsát, akinek apja a Horthy fasizmus alatt a Rimamurányi Rt. cégvezetője volt. Zsófia lányuk 1962-ben született, 1966-ban elváltak. Először könyvtárosi pályára lépett, majd folyóirat-szerkesztőként dolgozott. 1961-1962 között az építők szakszervezetében, majd 1969-ig a Népművelési Intézetben volt könyvtáros. Tagja lett a Hetek nevű költői csoportosulásnak.

1967-68-ban tanulmányúton járt Jugoszláviában, Macedóniában. 1968-1970 között a Munka című folyóirat kulturális rovatának, 1975-ben az Új Írás versrovatának vezetője volt. 1985-1990 között a Magyar Nemzet szerződéses munkatársaként dolgozott irodalmi publicisztikákkal. 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1997-től 2012-ig a Hitel című folyóirat munkatársa volt, a közbenső időszakokban szellemi szabadfoglalkozású íróként alkotott. A 2008-ban alapított Bella István-díj, illetve a 2000-ben alapított Zelk Zoltán-díj kuratóriumának tagja. Versei különböző irodalmi folyóiratokban (pl. Kortárs, Tiszatáj) jelentek meg.

agh-istvan

1965-ös első könyvét további 15 lírai kötet követte, köztük a Boldog vérem, a Mivé lettél és A Magyar Költészet Kincsesháza sorozatban kiadott válogatás. Írt több szociográfiát, önéletrajzi prózát, regényt. Az Árokból jön a törpe elbeszéléseire az Év könyve díját kapta. Esszéiben szinte a magyar költészet egészével, múltjával és jelenével foglalkozik. Gyermekverseit, meséit, népmese átdolgozásait is kiadták.

Bolgár, cseh, észt, finn, macedón, szerb, szlovén nyelvekből fordított verseket, melyek különböző antológiákban jelentek meg. Mile Nedelkoszki versei című kötete 1982-ben jelent meg, testvérével, Nagy Lászlóval együtt fordította.

Második feleségével Széles Judit textiltervezővel magánéletében is megtalálta a harmóniát: 1968-ban házasodtak össze, Eszter lányuk 1972-ben született.

Ágh István továbbá a Digitális Irodalmi akadémia egyik alapító tagja.

agh-istvan

Kétszer kapott József Attila-díjat (1969 és 1980), 1992-ben Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát, 1994-ben pedig kiérdemelte a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2014-ben a Nemzet Művésze lett. Rengeteg nem állami díj tulajdonosa, 2010-ben ő kapta a Győri Könyvszalon Alkotói Díját (a képeken).

Nagy Mária
Fotók: Szabó Béla

Forrás: wikipédia, mmakademia.hu, naputonline.hu

2018.03.24
72