1157

125 éve született Borbíró Virgil építész, aki Győr városáról írt

Vargáné Blága Borbála írása

borbiro-virgil-gyor-varosepitestortenete

125 éve, 1893. március 6-án született Nagyenyeden Borbíró Virgil (Bierbauer) építész, építészeti író, az MTA l. tagja (1948-1949), a Győr városépítéstörténete című könyv szerzője (társszerző: Valló István). Építész családból származott, apja Bierbauer István építész, a Magyar Királyi Posta műszaki főigazgatója, anyai nagyapja Seefehlner Gyula hídépítőmérnök, a budapesti Szabadság és Erzsébet hidak építésének vezető mérnöke volt.

Borbíró Virgil a müncheni Műegyetemen diplomázott 1915-ben, műszaki doktori címet szerzett 1920-ban. 1918 és 1922 között az Országos Lakásépítési Miniszteri Bizottságnál működött, itt kapta első jelentős építészeti megbízatását: a Tihanyi Nagyszálló megtervezését. Ezt követően mint magántervező jelentős ipari épületek tervezőjévé vált.

1925-ben társult Reichl Kálmán (1879-1926) építésszel. Ő hívta fel figyelmét az északi téglaépítészetre. Külföldi utazásai során kapcsolatba került korának jelentős építészeivel. Itthon cikkekben, előadásokban számolt be a hasznosítható eredményekről. Reichl Kálmán halála után a Fővárosi Elektromos Művek tervezője lett. 1927-ben a Magyar Mérnök- és Építész Egylet őt delegálta a Comité International des Architectes-be. 1930-ban a lieges-i építészegylet, 1931-ben a R. I. B. A. (Royal Institute of British Architects) tiszteletbeli levelező tagjává választotta.

Jelentős érdeme, hogy létrehozta a Tér és Forma című szakfolyóiratot (1928-1942), amely a nemzetközi és hazai modern építészet eredményeit ismertette. Nemcsak szerkesztője, hanem a legtöbbet publikáló szerzője is volt. Harcos, meg nem alkuvó írásaival a folyóiratot az új utakat kereső építészet szolgálatába állította. Küzdött az elavult Építésügyi Szabályzat reformjáért. Az 1937. VI. tc.-ben megfogalmazott új szabályzat kidolgozásában jelentős szerepet játszott.

1929 óta foglalkozott Budapest városrendezési problémáival. 1933-ban Árkay Bertalan (1901-1971) építésszel együtt javasolta a Nemzeti Stadion elhelyezését az Aranyhegyen. Vidéki városokban tartott előadásaival felkeltette az érdeklődést a városok múltja és rendezésük megoldásai iránt. Több vidéki város rendezési tervét elkészítette. Legjelentősebb építészeti műve a Budaörsi repülőtér felvételi épülete (Králik Lászlóval, 1937). Szakirodalmi munkásságának fő műve A magyar építészet története című kiadvány volt (1937).

A háború után (1945 tavasza) javaslatot dolgozott ki Budapest újjáépítésére. 1945-től 1948-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a Magyar Művészeti Tanács tagja. 1947 és 1949 között építésügyi államtitkár. 1949 után kiszorították a közéletből, ezután két évig a Képzőművészeti Főiskola Építészeti Tanszékének rendes tanára volt. 1953-ban Javaslatok Budapest városrendezésére című munkájában elsőként javasolta a Belvárosban sétáló utcahálózat kialakítását.

A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Városépítészi Tanszékén készült el a Győr városépítéstörténete című könyve (Valló Istvánnal, 1956). A kötetnek kedvező fogadtatása volt, a korabeli könyvismertetés szerint „a legbőségesebb anyagot adja, amit az adott témát tekintve kívánni lehet. (…) Dicsérendő a könyv kiállítása, a várost kitűnően megjelenítő hatalmas, jól csoportosított képanyagával, értékes és gondosan szerkesztett térképeivel. Nemcsak olyanoknak nyújt sokat – írták –, akik Győrt, egyik legszebb, és kutatásra érdemesebb városunkat szeretik, hanem azoknak is, akik érdeklődnek városaink és a magyar kultúra iránt.

Borbíró már nem érhette meg ezeket az értékelő sorokat, ugyanis – hosszabb betegség után – a kötet sajtó alá rendezése idején hunyt el, 1956. július 25-én. A magyar építészet- és városépítészet kiváló kutatójának búcsúztatása 1956. július 27-én (szombaton) 14.30 órakor volt a budapesti Farkasréti temetőben. A rá emlékező kortársak szerint: „Halálával a magyar művészettörténetet is nagy veszteség érte. Sokoldalú, az építészet minden ágára kiterjedő munkálkodásában a magyar építészet történetének kutatása kiemelkedő helyet foglalt el.

Szakirodalmi tevékenységét többször díjazták, 1926-ban Czigler éremmel, 1932-ben Kéler Napoleon-díjjal A kislejtésű tetőszerkezetek című könyvéért, a kislakásépítéssel foglalkozó cikkeiért Fittler-érmet kapott. 2010-ben Posztumusz Ybl Miklós-díjjal ismerték el munkásságát.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált források:
Modern Építészeti Lexikon. - Budapest : Műszaki Kvk., 1978.
Granasztói Pál: Győr városépítéstörténete [Könyvszemle] In: Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei 22. köt. 1-3. sz. 276. p.
Granasztói Pál: In memoriam Borbíró Virgil (1893-1956) In: Művészettörténeti Értesítő, 5. évf. 4. sz. (1956), 306. p.
Meghalt Borbíró Virgil építőművész In: Népszava, 84. évf. 176. sz. (1956.07.27.), 4. p.
artportal.hu
wikipedia.hu

2018.03.06