Míg árukat, terményeket általában szekereken szállították, addig a személyszállításra ekkoriban a különféle kocsik, hintók voltak hivatva. De mindkét jármű elé, már ha igazi fuvarosról volt szó, bizony lovak voltak befogva. A tehenes szekerekkel azok a kevésbé tehetősek szállítottak, akik a tehenek tejéből és a borjakból is bevételt reméltek. A járomba, igába fogható szarvasmarha szinte minden falusi portának tartozéka volt, lovakat viszont csak a tehetősebbek, vagy a fuvarozásból mellékes jövedelemhez jutni szándékozók tartottak. Mert falun pusztán a fuvarozásból, bérért való szállításból nem lehetett igazán megélni. Már csak a fentebb említett állattartási szokások, gyakorlat miatt sem. 

Személyszállításra is használt saroglyás kocsi (Déri Múzeum CC BY-NC-ND)

De minden faluban voltak olyan lótartó emberek, akik fizetség fejében (lehetett terményben is!) szívesen beszekereztek a városba, ha néhány zsák cementet, kátrányt, zsindelyt, vagy valami, helyben nem előállítható, a házépítéshez szükséges, vagy egyéb holmit kellett beszerezni. Ha a szekereket nézzük, akkor a „hosszúszekeret” általában a széna, vagy szalma szállítására, a „rövidet” pedig minden másra használták. Azán az is megvolt, hogy kit kérnek meg a lakodalmas menet, vagy a szüreti felvonulás élén haladó „parádés kocsi” feldíszített lovainak a hajtására, vagy a leánykérőbe, háztűznézőbe induló legények szállítására. Ezekhez, és a hasonló igénybevételekhez természetesen nem lehetett olyan járművel kiállni, amin korábban mondjuk trágyát fuvaroztak. Az ilyen könnyű, másra nem is alkalmas kocsikat hintónak is nevezték, minden valamirevaló faluban volt belőlük egy-két darab. Ezekkel, esetenként saját fogattal közlekedett a jegyző úr, vagy a plébános is, ilyen kocsival érkezett az orvos, vagy a felsőbb hatóság is a vizsgálatra. 

A dombóvári tüzépen, már gumikerekekkel (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Aztán pont az általunk tárgyalt időszakban a parádés kocsikat, hintókat szép lassan kiszorítják az automobilok, amelyek jórészt a vidéki arisztokrácia révén jelennek meg a századforduló környékén a falvakban. A sofőrök és a kocsisok, fuvarosok versenyét az előbbiek nyerik tehát, de addig még eltelik vagy két-három emberöltő, és hát még mindig vannak, akik lóval fuvaroznak. 

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu 

Címlapkép: Rövidszekér (Déri Múzeum CC BY-NC-ND)