A Kanizsaiak várkastélya a környék adottságainak megfelelve téglából épült, és valamikor a 15. század elején készülhetett el. Ezt a négytornyú épületet is felhasználva kezdett itt várat rakatni a család utolsó sarja, Kanizsai Dorottya kezével együtt a birtokot 1533-ban megszerző Nádasdy Tamás. 1554 és 1559 között pedig egy ugyan földből emelt, de már óolasz bástyákkal ellátott erődítményt varázsolnak ide Szele Jakab és Terjék János építőmesterek. Amire szükség is van, mert 1566-ban Bécs ostobasága miatt elesik Szigetvár, és Kanizsa lesz a védelmi vonal központja, főkapitányi székhellyel. Ekkor cseréli el a közben megözvegyült Kanizsai Dorottya a csejtei várra és a borsmonostori apátságra a várát, amik igen csak messze vannak a frontvonaltól. A magyar király, Habsburg Miksa pedig kinevezi a párviadalairól és portyáiról híres Thúry Györgyöt kapitánynak, de hozzáfognak a vár megerősítéséhez is. Petro Ferabosco tervei alapján kettős tagolású, újolasz bástyákkal ellátott földvár épül, ami 2,5-ször nagyobb a réginél. 

Az 1590-re elkészülő erődítményt 1600-ban veszi ostrom alá Ibrahim nagyvezír és Lala Mohamed ruméliai beglerbég 48 ezer emberrel. Velük szemben Georg Paradesiser kapitány 800 zsoldost tud felvonultatni és 2 hónapra való ellátást. Szeptember 25-én levegőbe repül a vár központi lőporraktára, a felmentő sereg pedig elmanőverezi magát, és végül dicstelenül visszavonul. Így október 22-én megadja magát Kanizsa, amiért aztán a kapitány fejét is veszik Bécsben. Kanizsán pedig megkezdődik a 90 éves török uralom, ami tényleg városi jelleget ad majd a településnek. Emeletes házak épülnek, két fürdő és medresze, török iskola működik a dzsámi mellett. A magyarok helyére délszlávok költöznek, és a városkában vagy ötven bolt várja a vevőket. De mindezek előtt még Bécs 1601-ben megpróbálkozik a visszavételével. Az ostromot az a Mercoeur herceg vezeti, aki egy évvel korábban eltaktikázta a felmentést. 37 ezer katonája van az ezer védőre, de nem megy sokra. Sőt, ázó-fázó ostromlóit elkapja november 15-én egy rendkívüli hóvihar, amiben majd 3000 katona fagy meg. Így aztán valósággal menekülnek 42 ágyút hátrahagyva a vár alól, érdekes, a herceget nem végzik ki a sorozatos kudarcokért. 

1664-ben aztán a sikerei tetőpontján lévő Zrínyi Miklós is megpróbálkozik (22000 – 1200 az ostromlók és ostromlottak száma) a vár megvételével, de a császári csapatok késedelmes felvonulása miatt nem tud eredményt elérni a Belgrádból induló felmentő sereg megérkeztéig. Így aztán egészen 1690 április 13-ig, ha az utolsó évben már elszigetelten is, de a töröké a vár. És még szállító járműveket is kap a megegyezés értelmében az 1700 kivonuló török, hogy magával tudja vinni a holmiját. Kanizsa várát pedig a jó Lipót császár leromboltatja 1702-ben, nehogy valami rosszra használják hű magyar alattvalói.

Címlapkép: Metszet az 1664-es, sikertelen ostromról (Wikipédia)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu