573

190 éve született Jules Verne, a technika megálmodója, a sci-fi atyja

Nagy Mária írása

jules-verne

Jules Gabriel Verne Nantesben született 1828. február 8-án. Édesapja, Pierre Verne a város ügyvédje volt, édesanyja, Sophie Allotte de la Fuye arisztokrata családból származott. Gyermekkorát szülővárosában töltötte, a család nyaranta Brains-ben, a Loire folyó partján lévő vidéki házban tartózkodott, ahol Jules és testvére, Paul gyakran kölcsönöztek ki hajót napi egy frankért. A folyón navigáló számtalan jármű látványa már korán beindította Jules Verne fantáziáját.

9 éves korában testvérével a Szent Donatien bentlakásos kollégiumába került. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, de inkább a matematika, a földrajz és az irodalom érdekelte. 11 éves korában megszökött otthonról, és inasnak szegődött egy Indiába tartó hajón, édesapja azonban időben leszedte a járműről. Az érettségit követően apja kívánságára Párizsba ment jogot tanulni, 1851-ben diplomát is szerzett. Már az egyetemi évek alatt kapcsolatba került irodalmi körökkel, megismerkedett Victor Hugóval és Dumas-val, utóbbi biztatta az írásra, és ez nagyon sokat jelentett Verne számára.

Az egyetem elvégzése után az ügyvédi hivatás helyett a színházat választotta: 1852-től a Théatre-Lyrique titkára volt, és egymás után írta a könnyed bulvárdarabokat, operetteket, sanzonokat. 1857-ben feleségül vett egy kétgyermekes özvegyet, szülei erős tiltakozása ellenére. A munka mellett tovább írt, ám figyelmét ekkor már a kor tudományos-technikai újdonságai, felfedezései kötötték le. Hatalmas könyvtára és dokumentációja volt. 1862-ben megismerkedett Jules Hetzel kiadóval és szerződést kötöttek.

Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című művel érte el, amely 1862 karácsonyára jelent meg. A regény példátlan sikert aratott, 11 nyelvre is lefordították, majd ezt követte a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba. A sikeres regények után Verne végleg az írás mellett kötelezte el magát: olvasott, jegyzetelt és írt, valóságos írói üzem volt a háza. A munka mellett a hajózás vált a fő szenvedélyévé, három jachtját 1861-ben született Michel fia után nevezte el: Saint Michel I., II. és III. Ezekkel hajókázott a Földközi-tenger tájain, elég volt hozzá két vagy három értő tengerész és egy jó szakács. Legtöbb regényét a jachtok dolgozó fülkéjében írta.

1870-ben a család Amiens-ben telepedett le, ahol az író közéleti szerepet is vállalt, városi tanácsos lett. 1872-ben neki ítélték a Francia Akadémia díját, 1892-ben pedig megkapta a Francia Becsületrendet is. 1886-ban elmebeteg unokaöccse két lövéssel megsebesítette a lábát, és ettől kezdve egészsége egyre romlott. Szülei, majd szeretett öccse halála után kedélyállapota elkomorult, eluralkodott rajta a pesszimizmus. Mindehhez hozzájárult, hogy szemét hályog gyötörte – utolsó éveiben már alig látott, Michel fia segített neki az írásban és művei gondozásában.

1905. március 24-én halt meg Amiens-ben. Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példányszámban a világon. Fő műve a Különleges utazások, mely 54 regényből áll, ezenkívül még legnépszerűbb regényei a Nemo kapitány, a Grant kapitány gyermekei és A rejtelmes sziget.

Verne sosem járt Magyarországon, de több regényében szerepel hazánk: Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban és a Storitz Vilmos titka. A film miatt közülük talán a Sándor Mátyás a legnépszerűbb. A személyek magyar neveit a térképről és a történelemkönyvekből vette. Műveiből közel 200 filmfeldolgozás készült.

Kutatók megszámolták, hogy összesen száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ munkáiban, melyekből csaknem hetven már megvalósult, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm. Ugyanakkor a tudományos-technikai fejlődés átkait is megjósolta: a környezetszennyezést, egyes állatfajok tömeges kipusztítását, a nagyvárosi szmogot és az olajfoltos tengereket.

Őt tekinthetjük a sci-fi irodalom megteremtőjének.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia; mult-kor.hu; Horváth Árpád: Verne, a technika álmodója. Budapest : Unikornis K., 2005.; Ladislav, Svihran: Barátunk, Verne Gyula. Bratislava : Madách Kiadó, 1986.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2018.02.08