Győrben is családias hangulatot varázsoltak a Vaskakas színpadára az Örkény Színház színészei. Mintha összegyűltek volna szülők, nagyszülők és gyerekek egy kis közös mókázásra, melyben épp a nagyok biztatják a kicsiket, hogy engedjék szárnyalni a fantáziájukat. Szó szerint, hiszen a két főszereplő paripa, Csoda és Kósza még a Marsra is elrepült.

Nagyszerű színészeket láthattunk a gyerekeknek – gyerekekért játszani. Pogány Judit Gyöngyi néni, egy mai gödöllői gazdaasszony alakját festette elénk élénk, bohókás színekkel. Gálffy László Kósza, a bolondos ló szerepében a virtuóz könnyedségével lubickolt, percről percre mosolyt csalva az arcokra. Miután jó nagy kalamajkát csinált a konyhában, botcsinálta séfként kiadós bádogpizzát készített Tök Elek miniszter úrnak. Már-már minden elszabadulni látszott, amikor az erős állkapcsú politikus végül jóízűen elfogyasztotta a fémekben és gépolajban gazdag ételt. Czigány Zoltán humora gyermeki ártatlansággal, ugyanakkor néhol cinikus kikacsintással szólít meg kicsiket és nagyokat.

Ebben az interakciókkal teli, fergetegesen eszes mesében mindenki egyenrangú játszótárs, különösen a gyerekek, akiktől a hangjáték forma a szokásostól eltérő részvételt kíván. Mert nem egy színes-szagos, jelmezes-díszletes produkcióról van szó. Ez persze kockázatos is, és óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy sikerül-e lekötni külső eszközök nélkül az elevenen nyüzsgő gyereksereget. De éppen különlegessége miatt hívták meg a Vaskakasba ezt az előadást, mely a VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén az Oktatásfejlesztő és Kutató Intézet Köznevelési Díját kapta.

Az Örkény Színház adaptációja hű Czigány Zoltán szellemiségéhez, aki ezt írta meséje megjelenésekor: „Ez a könyv egyáltalán nem jöhetett volna létre, ha nincsenek olyan felnőttek, akik szeretnének érteni a gyerekek nyelvén, mert tudják, hogy sokat lehet tanulni tőlük.”

Ugyanakkor a produkció arra is felhívja a figyelmet, hogy a képzelőerőnkre vigyáznunk kell, mert ma már a legfiatalabbak is veszélyben vannak a sok készen kapott élmény miatt. Az önálló képalkotás nagyon fontos szerepet játszik a gyermek egészséges fejlődésében, segíti a lelki folyamatok feldolgozását és a belső harmóniát. A pedagógusok ezért örömmel üdvözlik, hogy a színészek megdolgoztatják a gyerekek képzeletét. Sok osztály úgy érkezik, hogy már ismeri a könyvet, és az előadás után az iskolában újra foglalkoznak a két ló kalandjaival.

Egy ilyen színházi kezdeményezés valószínűleg éppen akkor lehet a leghatékonyabb, ha egy irányba mutat a szülők és az iskolák szándékával. Hiszen a gyerekek akkor tudnak jól kapcsolódni a vidám történetekhez és a részesévé válni a közös játéknak, ha megfelelő eszköztárral rendelkeznek. Ezt pedig a szülők és tanítók, a sok foglalkozás, mesélés és az olvasmányélmények segíthetnek kicsiszolni.

A magyar kultúra hetén a győriek mellett többek között Rábapatona, Győrújfalu, Kisbajcs és Hegyeshalom kisiskolásai részesülhettek Csoda és Kósza kalandjaiban.

Az előadás színlapja itt tekinthető meg.

Szabados Éva
Fotók: Gordon Eszter