386

Ezt a várat egyszerűen kinőtték


batorko-var-forumhungaricum01

Bátorkő vára a palotai vártól jó öt kilométeres gyaloglásra található a Fajdas-hegység egyik völgyében egy sziklacsúcson. Több helyen is lehet olvasni, hogy ez a váracska volt Várpalota elődje.

Mint ahogyan a sorozat előző cikkében is olvashatták, Bátorkő vára ezért is kerülhetett ki a fősodrásból, mert kicsinek bizonyult a hatalmas Újlaki-birokok igazgatásához. Ezért aztán hozzáláttak a mai palotai vár előzményének építéséhez, Bátorkőből, avagy Ópalotából pedig egyszer csak Pusztapalota lett. No de természetesen nem ment ez ilyen gyorsan, mi se szaladjunk hát ennyire előre. Kezdjük onnan, hogy a nagy valószínűség szerint egy lakótoronyból és két fallal körülvett udvarból, esetleg kaputoronyból álló váracskát még a környéken birtokos nagy hatalmú Konth család valamelyik sarja építhette valamikor a 13. század végén. Az első okleveles említés 1326-ból már a Csákok birtokában találja, akik későbbi elveszejtőjükkel, Károly Róberttel elcserélik majd a területet. Királyi birtok lehetett Bátorkő egészen az Újlakiak felemelkedéséig, és éppen az ő révükön, Várpalota felépítésével jelentéktelenedik majd el.

batorko-var-forumhungaricum02A tekintélyt parancsoló lakótorony romjai (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Annyit tudunk még a forrásokból, hogy 1409-ben, Zsigmond uralkodása alatt egy Keszi Balázs nevű ember volt itt a várnagy, aki egyben Palota udvarispáni tisztségét is betöltötte. Mert Palota volt már a birtokközpont, oda kellett a gazdálkodást irányító ispán, Keszi uram boldogkői várnagysága inkább csak mellékállás, megtiszteltetés volt, mint feladat. Egy 6,5 x 5 méteres alapú, három emeletes lakótorony alkotta a vár alapját, igaz, ennek meglehetősen vastag, 2,5 méteres falai is voltak. Az nagyon is elképzelhető aztán, hogy a török megjelenésével Bátorkő szerepe is felértékelődött újra, talán éppen Várpalota tarisznyaváraként üzemelt még 1564-ben is, amikor Szulejmán szultán egyik, október elsején kelt adományozó irata így említi: „Ali – a budai szandzsákban 5500 akcse timár birtokosa – Ópalota nevű hadi várból egyik hitetlent a lováról ledobva, vitézül viselkedett, és ezért 2000 akcse birtoknagyobbításra kapott engedélyt.”. A vitéz Ali, aki lovaskatona, szpáhi lehetett, tehát a lakótorony alatt verekedett meg magyar ellenfelével, akit így vagy úgy, de kivetett a nyeregből. Ezért aztán, bár az 5500 akcse (török ezüstpénz) jövedelme alapján talán 20 faluja is volt, még legalább tízet kapott a szultántól vitézi tettéért.

Bátorkő ezekben az időkben néptelenedett el, aztán jött a szél, az eső, a villámok és az erdő. Így mára már elnyelte a bakonyi rengeteg, összeborul felette lassan a fák koronája.

Címlapkép: Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.01.23