Az előadás kisfilmekkel volt fűszerezve, ahol a felvételek Szabó Béla, a zene pedig Kövi Szabolcs művészi invencióját dicséri. Képet alkothattunk Rómer Flóris életéről is. Apja Bécsből költözött Pozsonyba, a kis Rómer Ferenc megtanult németül, magyarul, szlovákul. Tartózkodási helye élete folyamán gyakran változott: Pozsony, Bakonybél, Zirc, Pannonhalma, Tihany, Győr, Budapest, Nagyvárad. Pannonhalmán tett szerzetesi fogadalmat, a Flórián (Flóris) a szerzetesi neve, Ferencként anyakönyvezték.

1815 és 1889 között élt, el lehet mondani, hogy élete több – ma úgy mondanám – rendszeren ívelt át. Születési éve a napóleoni korszak lezárása (Waterloo), felnőtté válása a Szent Szövetség rendszere alatt zajlott, végigharcolta a szabadságharcot, hogy a neoabszolutizmus nyolc év börtönnel „honorálja”, kiteljesedése pedig a modern Magyarország alapjait lerakó, 1867-es kiegyezés után történt.

Pannonhalmán, Győrött és Bakonybélben tanult, majd Győrött a bencéseknél magyart és latint, később természettudományokat tanított. 1847-től Pozsonyban természettudományi és mezőgazdasági ismereteket. Pedagógiai palettája nagyon széles, méltán nevezhetjük polihisztornak. József főherceg nevelője lett, közöttük barátság szövődött, melyet nem kezdett ki az osztrák várfogság sem.

Az 1859-es szünidőben kelt útra a Bakonyba: eredetileg három szakértő társaságában indult volna útra, de partnerei végül visszaléptek. A tájegység régiségeiről írt roppant színvonalas könyvet. (Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a következő átfogó könyv a Bakonyról a XX. század hetvenes éveiig váratott magára.) A kötet bemutatja a legfontosabb nevezetességeket (várak, kápolnák), természeti kincseket. Mivel a szabadtéri fényképezés akkor technikailag még nagyon nehézkes volt, munkáját – tehetsége nyomán nívós – rajzokkal illusztrálta. Ötletesen oldotta meg a könyv kiadását, majd népszerűsítését, mondhatni a marketingben is remekelt.

Tartalmas életét harminc könyv, valamint négyszázötven cikk bizonyítja, több múzeumi gyűjtemény gyarapítása és rendszerezése, tanítás, műrégészeti (mai fogalmaink szerint régészeti, művészettörténeti, műemlékvédelmi) és kutatói tevékenység. Ipolyi Arnold zohori plébános, művészettörténésszel való ismeretsége fordította a régészet tudomány felé. (Később Ipolyi Besztercebányán, majd Nagyváradon volt püspök.) Győri tanársága idején választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé. Budapestre költözött, az Akadémia levéltárnoka lett, egyetemi tanári kinevezést is kapott, illetve dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeumban. Sikerült kilépnie a szerzetesrendből (nagy nehézségek közepette), s világi pappá vált. Nagyváradon irodalmi kanonok lett Lipovniczky István püspök meghívására, de feladata nem csak a tudomány művelésére szorítkozott. A rimajánosi Árpád-kori templomot hatalmas energia- és pénzbefektetéssel és Storno közreműködésével megmentette az enyészettől: restauráltatta, helyrehozatta, ezért viselte a jánosi apáti címet. Lipovniczky utóda lett később Ipolyi (1886. február 18. – december 2.). Rómert is itt érte a halál, Nagyváradon is temették el.

A Rómer Flóris által gyűjtött, fejlesztett győri (illetve pozsonyi) iskolai szertár, mint demonstráló anyag, nélkülözhetetlen, pozitív szolgálatot tett számára tanári munkája színesebbé tételéhez. Az egykori győri Xántus János Múzeum és a Városi Művészeti Múzeum összevonása után létrehozott múzeum ma már az ő nevét viseli, így a város is méltó emléket biztosít oktató-kutató-író tevékenységének, ezzel szélesebb körben téve ismertté a nevét.

Az előadás befejező szakaszában a Bakony csodáiban gyönyörködhettünk, a várak többé-kevésbé romos állapotban emlékeztetnek a magyar középkor századaira, növények, virágok mutatják flórájának páratlan gazdagságát, láttuk, hogy a négy évszak eltérő színei milyen arculatot kölcsönöznek a tájnak. A közönség a Bakony rengetegének olyan részeivel is megismerkedhetett, melyek talán kiestek eddig látókörükből, mindez pedig arra ösztönözheti őket, hogy nekivágjanak tüzetesebben megismerni a vidéket, meg-megállni néhány pillanatra a feszületeknél, imádkozni a kápolnáknál, megcsodálni a páratlan fényviszonyokat, estenként gyönyörködni az eléjük táruló panorámában, pillantásokat vetni a völgyekben meghúzódó településekben.

Ha a fák, növények, várak, kolostorok beszélni tudnának, sokféle titokról lebbenthetnék le a fátylat, melyek a későbbi kor történettudósai számára kevésbé hozzáférhetők. Egyben további kutakodásra csábíthatnak, sugallván, hogy egy-egy váratlanul felbukkanó tárgyi rekvizitum döntő lehet tudományos kérdések tisztázásában.

A nagy sikerű előadással Szabó Béla rendezvénysorozata nem érkezett a végére: egy hónap múlva Dél-Csehország emlékeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Csiszár Antal
Fotó: Pozsgai Krisztina

Fotógaléria: A Bakony – Rómer Flóris nyomában fényképezőgéppel – Szabó Béla előadása

7 kép