Női hurok

Christopher Landon: Boldog halálnapot! – filmkritika

boldog-halalnapot01

Legkésőbb a Stranger Things tavalyi nyitóévadára evidenciának tetszhet a posztmodern idézgetés, valamint a 2010-es dekádban mind nyilvánvalóbb nosztalgia-mánia, és az intertextek garmadából Christopher Landon önreflexív horror-komédiája sem csinál titkot. Rögvest az alapsztori maga a testet öltött high concept: az Idétlen időkig találkozik Wes Craven Sikolyával.

Innentől még inkább kisakkozható, a Boldog halálnapot! leginkább hatás-, semmint tematika-orientált zsánerőrület, nevezetesen a vígjáték hahotacentrumúságát elegyíti a rémmesék égbekiáltó terrorjával, vagy ha lehet, veszteség-narratívájával. Utóbbin csavar Landon mozija. Slasher-dramaturgiájában ugyanis nem az elkerülhetetlen pusztulás ül tort, hanem a helytállás bír nagy jelentőséggel, illetve kap vállaltan játékos színezetet. Tree, az alműfaj final girlje cseppet sem látványelemként sutba vágott, hullatöltelékként földre tepert és gőzkieresztő szeleppé egyszerűsített, hiábavalóan rohanó lányka. A Boldog halálnapot! mellőzi a hokimaszkos, földöntúli és hasonszőrű gyilkosok elől sokszor pucéran futó áldozatok szexista ábrázolását. Feminista nézőpontú thrillerként válik emlékezetessé, ráadásul a főszereplőnő is komoly jellemfejlődésen megy keresztül, mi több, gender-pozícióján túl épp karakteríve bír igazi csáberővel.

Az időhurok-motívumkör, amit Harold Ramis 1993-as, caprai komédiája saját hőse, a Bill Murray által játszott riporter egoizmusának lehámozásáért vetett be, újra visszaköszön. Írhatnánk, ez nem originális húzás, ám erre semmi szükség: Christopher Landon tudja, hogy amiből várat épít, az meglévő elemekből áll. Nem tehet mást, mint ironikusan, széles fintorral az arcán dúsítja ugyanazon motívumokat, 2017 publikumának ingerküszöbét az egekig srófolja. Klasszikus műfaji kliséket cserél le, a műfaj elvárásait betartja ugyan, ám ezek teljesüléséig rengeteg képi stilizációval, verbális inzultussal, decens mészárlás-szcénával kísért, fekete humorban pácolt pillanat cseng le. Tree vászon-felmenői között ugyanúgy ott van a Carpenter-féle Halloween Laurie-ja, mint a Valami követ Jay-je. Landon nemcsak komédiaként tálalja az új hősnő egzisztencialista válságát, egyenesen irritáló, halálra szánt fruskaként űzi bele őt a maszkos mészáros döfésébe. Ordít a premisszáról az ironikus népnevelő üzenet: a lánynak szembe kell néznie önmagával, mások előtt is bűnbánatot kell tanúsítania. A mozi nyílt karakter-propagandája viszont beismeri saját felszínességét, így nem meglepő, ha a belső-pszichológiai átalakulást az unásig ismételt külső-akcióközpontú thriller-ismérvek írják felül.

boldog-halalnapot02

Olyannyira a sokszor ismételt feszültség nyom sokat a latban, hogy idővel nem is érezzük suspense-dúsnak Tree vesszőfutását. Biztosak lehetünk a győzelmében, és a direktor gyakran a lány halálnemeinek őrültebbnél őrültebbre srófolásával csempész dinamikát a klisémesébe. Pontosan erre az öntudatos attitűdre reflektál a Demi Lovato Confidentjére lezavart, rendkívül mulatságos öldöklés-montázs, egyformán adagolva halált és humort. Fogyasztói, sőt, élvezeti cikké nőtt a kiszenvedés, a Boldog halálnapot! dagadó kebellel hirdeti saját alantas, tinifilmmel kevert exploitation-igéjét, hozzátéve, ebben a néző is abszolút kielégülést talál majd. Tree-nek ugyanis fel kell nőnie, végig kell járnia a saját coming-of-age-ét, szerelembe kell esnie, a vele totálisan ellentétes habitusú nagy Ő rávezeti őt az önzetlenségre, tiszta, el nem árult, őszinteségen nyugvó párkapcsolatra bírja, radikálisan szembemenve korábbi hipokrata kapcsolataival, és a bennük szereplő idiótákkal feleséget csaló egyetemi professzortól alfahímként magasodó homoszexuális pornófüggőn keresztül null IQ-jú ázsiai-amerikai buli-szexcsődörig. Románcot is kínál a Boldog halálnapot!, nemcsak bűnös élvezettel felérő horrort. Főkomponensként ugyanúgy lajstromozható a szerelem, mint a Családdal, vagyis az apával való megbékélés, az anya hiányának elfogadása, illetve a barátság szentségének erősítése. Igaz, Landon és Scott Lobdell író (nem mellesleg például X-Men-képregények papírra vetésével nevet szerzett képregény-auteur) különösen a legutolsó témát szatirizálják: e film csajdominanciáját, örök véd- és dacszövetségét sminkfüggőség, egyetemi klubos pozőrség, affektáló beszédmód hivatottak aládúcolni, egyszerre kritizálva napjaink ifjúságát, a lenullázott tinimozi-toposzokat és örömmel fogadva jelen nőthriller túlkapásait.

Túlzásetűdökből másképp is akad – Landon ügyesen, horror, thriller, vígjáték nászaként húzza karóba a slasherek „szex egyenlő halál” tézisét, hasonló lendülettel vágja a közönség arcába a „ma van hátralévő életed első napja” tanulságot harsogó ajtócímkét, és profán egyértelműséggel öltözteti mátkai hófehérbe az egyébként drogozó, alkoholizáló, paráználkodó, fátumával tizenhatszor frontálisan ütköző Tree-t. A Boldog halálnapot! egyetemi campus-közegbe suvasztott időhurokja masnival átkötött ajándékdobozként kínálja a fergetegesnél is jobb, hemoglobin-dús szituációs kacajmomentumokat, önnön magyarázatát („Hogyan jött létre a hurok?”) pedig látványosan vígjátéki MacGuffin-ismeretlenségként árazza le. Kényelmes hátradőlést, önfeledt popcorn-majszolást, infantilis kólaszürcsölést biztosító tempóját saját primér nosztalgiafilmes vetülete is előidézi, a referenciák tárháza az édeskésen szuperlaza John Hughes-életműtől (Nulladik óra, Tizenhat szál gyertya) a spielbergi-zemeckisi csodakalandokon (E.T., Vissza a jövőbe) át a Michael Lehmann rendezte Gyilkos játékok sötét árnyalatú középsuli-pamfletjéig terjed.

Ráadásul hiába csak bevált formulákat hasznosít újra a Boldog halálnapot!, azért némi apró distinkcióra is futja tőle, a hősnő feminizmus-gyorstalpalót is ad, miközben horror-passzivitása gátakat ledöntő thriller-aktivitássá cserélődik. A sokáig főgonoszként lebegtetett szadista gyilkos-alfaférfi padlóra öklözése és a kappa, béta-klubok gúnyolása után Landon nem a lányok svungos igazságként csomagolt sértő odamondásait, hanem a cinizmusmentes odafordulást nevezi a női kritika-pozíció zálogának. Szimplicitásában is jó gondolat ez egy 30 évvel korábbi kultdarabokból éldegélő, de szerencsére eredeti forgatókönyvből fogant, előzményekkel nem rendelkező, remake-ként sem funkcionáló slasher-humorfutamtól.

boldog-halalnapot03

Boldog halálnapot! (Happy Death Day)
magyarul beszélő, amerikai thriller, 96 perc, 2017
rendezte: Christopher Landon
írta: Christopher Landon, Scott Lobdell
operatőr: Toby Oliver
vágó: Gregory Plotkin
zene: Bear McCreary
producer: Jason Blum, Angela Mancuso
szereplők: Jessica Rothe, Israel Broussard, Lori Spengler, Rachel Matthews, Charles Aitken, Laura Clifton
forgalmazza: UIP-Duna Film
bemutató: 2017. november 16.

Szabó Ádám
Forrás: filmkultura.hu

2017.12.28