1971-ben viszont még meglett korú emberek járták jelmezben a falut, és Korniss Péter is éppen ott volt a fotóapparátjával. Így igazi professzionális fényképek készültek Vörsön, a világtól (Kis-Balatontól) elzárt zsákfaluban, ahol ma úgy 480 ember lakik. Vörsöt 1293-ban említik először az oklevelek, az idők folyamán sok birtokosa volt, majd a török után, 1703-ban a Festetich família ragadt meg itt, de ekkor még egy kézen is meg lehetett számolni az adót fizető portákat.

Nem sok minden történt Vörsön ezután, éltek és boldogultak békében, dolgoztak reggeltől estig a betevőért, és lelkük üdvözüléséért. Merthogy túlnyomó többségben katolikusok voltak, az ezerkilencszázas évek elején viszont már ezren éltek itt, így bőven akadhatott szereplője azoknak a színdaraboknak vagy éppen betlehemes játékoknak, melyeknek a 19. század végétől vagy a 20. század elejétől nagy divatjuk volt országszerte. És amikben sok helyen a gyerekek mellett felnőttek is szerepeltek, sőt volt, hogy csak meglett férfiak adták elő beöltözve az énekeket, mondókákat, táncokat.

Vörsi bábtáncoltató betlehem (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

Aztán ha már itt tartunk, nem árt tudni, hogy Korniss nagyszerű fotóin úgynevezett bábtáncoltató betlehemezést láthatunk. Sőt, kicsit továbblapozva az archívumban, Zeittler Mihály révén megismerhetjük a Vörsön használt bábokat is. A meglehetősen leegyszerűsített ördögöket, pásztorokat, embert és asszonyt, no meg a kispásztort, Lackót is. A Kárpát-medence más vidékein a születés helyszínén, az istállót vagy éppen templomot formázó színpadon alulról mozgatott figurák között találjuk még az angyalokat, Heródest, a kéményseprőt, a halált és az adománygyűjtő bábját is. Az élő szereplők között Vörsön az 1961-ben Novák Ferenc (Tata) hatására a népi kultúra felé forduló Korniss a három pásztor mellett három katonát, vagy inkább önkéntes tűzoltó egyenruhába öltözött férfit is lefényképezett.

Vörsi bábtáncoltató betlehem (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

Ők hatan járták hát a házakat 1971 karácsonyán, Vörsön, hogy megvigyék a születés hírét, és elmondják a jókívánságokat. Cserében a szokások szerint általában szerény vendéglátásban részesültek. Egy pohár bort vagy kupica pálinkát kaptak némi harapnivalóval. 2006-ban egyébként a fotográfus albumban is kiadta a hatvanas és a hetvenes években e témában készített felvételeit. Amik mellett ott van egy 2005-ös sorozat is a betlehemezés jelenéről. Ami a mai napig élő hagyomány a Kárpát-medencében, sőt, megjelent már a városokban is. Csak hát itt elveszik a tömegben az a néhány beöltözött figura.

Vörsi bábtáncoltató betlehem (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

(Vörs végül nem a fentebb taglalt szokásról lett híres, hanem a templomában, az egyik mellékoltár helyére felépített betleheméről. Az 1948-as első alkalom után jelenleg már ötven négyzetméteren készül természetes anyagokból az ismert gipszfigurák környezete. A november végétől február első napjaiig látogatható attrakcióra évente 40 ezren kíváncsiak.)

A címlapképen: Vörsi bábtáncoltató betlehem (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu