434

A Fertő tó és környéke világörökség lett – Ezen a napon történt

Sulyok Attiláné írása

ferto-to01

A hazánk észak-nyugati részén található Fertő tavat (Neusiedlersee) és környékét az UNESCO 2001. december 16-án felvette a világörökségek közé. A két ország – Ausztria és Magyarország – közösen kérelmezte ezt. Nem véletlenül kapta meg, hanem változatos növény- és állatvilágával, műemlékeivel, népi építészetével és szőlőkultúrájával mindenképp kiérdemelte.

A határ mindkét oldalán nemzeti park található. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkot 1991-ben azzal a céllal alakították ki, hogy az utókor számára megőrizze e táj egyedülálló természeti kincseit és bemutassa természeti értékeit. Sajátos földrajzi elhelyezkedése miatt az eurázsiai füves pusztai élőhelyek hírnökének számít. A földkéreg mozgása következtében – a pleisztocén korban, 20 ezer éve – jött létre az észak-dél irányú süllyedék, amelyben összegyűltek a környék vizei. Vízfelületének kiterjedését gyakran változtatta, a történelem során többször kiszáradt, máskor fenékig befagyott, emiatt a halállomány nagy része elpusztult. Olyan is előfordult, hogy Balaton méretűre duzzadt. A Fertő tavat „Lacus Peiso” néven ismerték a rómaiak (akik használták a környék meleg vizű forrásait), mint a Keleti-Alpok lábánál elterülő sztyepptavat. Nevének jelentése: mocsaras rét, tó, vizesen csillogó, agyagos, sáros hely.

ferto-to02

A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális sós tavak legnyugatibb képviselője, mivel a vízben magas a sótartalom, mintegy 2 kg köbméterenként. Az élővilágát alkotó növények és állatok kedvelik vagy eltűrik a sós vizet. Az Alpok, a Kárpátok és a magyar Alföld között fekszik, az osztrák-magyar határon, a Lajta-hegység és a Soproni-hegység határolja. A nádasokkal együtt 310 km2, melynek 1921 óta csak kisebb része tartozik Magyarországhoz. Hossza 36 km, szélessége 7-15 km, vize nagyon sekély (átlagos vízmélysége 1 méter, de sehol sem haladja meg a 2 métert). A tavat elsősorban a csapadékvíz és a Rákos-patak táplálja. Természetes lefolyása nincs, vizét a Hansági-főcsatorna vezeti el. Felszínét gyakran borzolják az erős szelek. A vízszint ingadozásában nagy szerepet játszik az itt uralkodó É-ÉNy-i szél. A sekély víz miatt időnként kialakulhat egy furcsa jelenség: ha a szél több napig egy irányból fúj, akkor amerre fújja a vizet, ott magasabb a vízszint. A tó környéke a Kisalföldhöz tartozik, de keleti partja inkább az Alföldre hasonlít.

ferto-to03

A XX. század első harmadában a tó és a Hanság lecsapolása, szabályozása miatt a part mentén megjelent a nádas, amely sok vízimadárnak biztosít megfelelő életfeltételt. Napjainkban jelentős részét nádas borítja, emiatt madárvilága igen gazdag, 250-féle fajt tartanak nyilván, itt van Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma. Számos költöző szárnyas vonulási útjában pihenőhelyként szerepel. Fészkel itt nagy kócsag, bíbic, kanalasgém, a nyári lúd és különböző énekesmadarak. Olyan ritka madarak is előfordulnak, mint a vörösnyakú lúd, vörös gém, réti sas és a kékes rétihéja. A tó legértékesebb halai a réti csík, a csuka, a süllő, a lápi póc, a compó és a garda. Sok benne a ponty és az angolna, de a halászat ma már kevésbé jellemző, mint régen. A halászok az időjárásra is következtetnek a halak viselkedéséből: ha napnyugtakor sokat ugrik a hal, akkor másnap szél vagy eső lesz. Ha viszont napközben ugrik sokat, akkor már egy-két óra múlva feltámadhat a szél, kitörhet a vihar. Ha mélyebbre igyekszik a hal, akkor hideg várható.

Különböző éghajlati hatások érvényesülnek itt, ezért nemcsak a földrajzi, hanem állat- és növényföldrajzi határok is találkoznak. A pusztai réteken ritka növényeket láthatunk, itt él a boldogasszony-papucsa, a légybangó, a tarka- és a törpe nőszirom. A pusztákon legelésző szürkemarhák, a rackanyáj és a szikesek növény- és állatvilága a táj kiemelkedő értékei közé tartoznak. Az itt élők munkáját meghatározták a kedvező természeti adottságok és azok felhasználása a mindennapi életben: halászat, nádgazdálkodás, állattenyésztés, szőlőtermesztés és kézműipar. Jelenleg a borászkodás, az egészségügyi szolgáltatások (fogászat), a gyógyüdültetés és a vendéglátás a jellemző bevételi forrás. A tó környéki dombokon szőlőművelést végeznek, sok rendezvény kapcsolódik ehhez: a Soproni Borünnep, az Ezer bor ünnepe, Nyitott pincék (Eisenstadt), a Szüreti Napok Balfon, Nagycenken.

ferto-to04

A nemzeti park nemcsak természeti értékeiről híres. Területén sok szép látnivaló található: kastélyok, falumúzeum, kőfejtő és régi parasztházak. Utoljára az Esterházy és a Széchenyi családnak voltak birtokai a tó környékén, Fertőd legszebb barokk épülete az Esterházy-kastély. A 18. században több mint egy évtizedet töltött itt Joseph Haydn udvari zenészként. Napjainkban is gyönyörű koncerteket rendeznek a tükörteremben. Eisenstadt (Kismarton) gyönyörű barokk kastélyát Esterházy Pál építtette a 17. században. Nagycenken is szép kastély található, ahol Széchenyi István emlékmúzeumot alakítottak ki. A családi sírboltban helyezték örök nyugalomra a legnagyobb magyart. Itt van Európa legszebb hársfasora és a nagycenki múzeumvasút is. Fertőszéplakon a paraszt-barokk népi építészet szép példája az öt tájház a Fő utcán, ahol igyekeztek megőrizni a régi falusi építészet jellegzetes háztípusait és tárgyait. Hegykő termálvizét gyógyvízzé minősítették, amely mozgásszervi, bőrgyógyászati és nőgyógyászati, valamint urológiai gyulladások kezelésére alkalmas. Itt található az ország legszebb pestis emlékműve.

ferto-to05

Fertőrákos az osztrák határ mellett fekszik, melynek híressége az egykori mészkőbánya, ma Barlangszínház, amely a világörökség része. Itt van Európa egyik legrégebbi és legnagyobb kőfejtője, amelyet 1948-ig műveltek. A Pannon-tenger hullámzott itt évmilliókkal ezelőtt, és az akkori csigák, kagylók mészvázából épült fel a Lajta-mészkő, kitűnően faragható anyagát a bécsi és soproni épületekhez használták fel. A kőfejtő falában ma is megtalálhatók az egykori tengeri állatok maradványai. Egyedülálló geológiai, őslénytani és kultúrtörténeti értékek kerülnek a területén bemutatásra. A barlang – melyet nemrég felújítottak – nagyon jó akusztikával rendelkezik, júniustól szeptemberig koncerteket, színházi előadásokat rendeznek itt. A különleges hangulatú barlangszínházat az ország legmodernebb fény- és hangtechnikájával látták el, a nézőtéren lévő székeket pedig ülésfűtéssel. A felszínen tanösvényt alakítottak ki, amely bemutatja a kőfejtő és a Fertő-táj különleges élővilágát, valamint a kőbányászat történetét.

A Fertő hazai részét már 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, 1989-től pedig Európa nemzetközi jelentőségű vadvizei között tartják számon. A természetvédelmi szakemberek összehangoltan végzik munkájukat. A két nemzeti park összterülete: 33 ezer hektár, ebből 23500 hektár esik hazánk területére. A magyar igazgatóság székhelye, centruma a Sarródon épített Kócsagvár. A Hanság a Fertő-tájat keleti irányban határolja, lápterülete egykor összefüggött a tóval, mára kultúrtájjá alakult át. A Fertő-Hanság Nemzeti Park területei: a Fertő-táj, a Hanság és a Répce-menti rétek.

ferto-to06

A Fertő tó környéke jó szívvel ajánlható kirándulóhely a kerékpárosok számára is, mert a táj szép és hangulatos. A vállalkozó kedvűek akár körbe is kerékpározhatják (több mint 100 km), az utak a tó közvetlen közelében futnak. Nyáron fürödni lehet a kellemes hőmérsékletű vízben, vagy más vízi sportot űzhetünk. A Fertő Közép-Európa egyik legkönnyebben felmelegedő vizű tava a Balaton mellett, hőmérséklete nyaranta a 30 fokot is elérheti. Érdemes felkeresni ezt a tavunkat is, nemcsak a „magyar tenger”-t!

Sulyok Attiláné

Források: Dr. Bodnár László: Kárpát-térség nemzeti parkjai (2015); Dr. Bodor Péter: Kerékpárral a Fertő tó körül (Bp, 1993); wikipédia; termeszeti-ertekek.eoldal.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép.

2017.12.16
101