Fényképész volt, kazánfűtő, a múzeum fotósa, majd szabadúszó lett. Az utóbbi időben a Győri Antológia Közösségében jelentek meg képei.

A „NAGY” generáció ismét szegényebb lett egy emblematikus alakkal. Meződi Öcsi bácsi, Veiland Pista, Osbáth Emil, Klausz László, majd Matusz Karcsi, Márkus Jenő, Lőrincz Tibor, akik már nincsenek köztünk.

Közismert és szerényen háttérbe húzódó alkotók sora jelzi a győri fotográfia elmúlt fél évszázadának emblematikus alakjait. Ők már letették életművüket. Van, akinek könyvek őrzik munkáit, másoknál a család még ragaszkodik a képekhez.

Aztán telik az idő, és mindent elborít a múlt jótékony feledésének homálya, eltűnnek az életművek, feledésbe merülnek a nevek.

Jó lenne Győrben is egy olyan intézmény, amely befogadná ezeket az életműveket, megőrizné és gondozná, hogy a jövő nemzedéke is megismerhesse őket.

Szabó Béla fotográfus