Székely Zoltán a téma súlypontját a késő reneszánsz és a barokk korszakra helyezte. Előadásának nyomán felelevenedtek az erődítmény Győr vonatkozásai, a vár átépítése olasz módon. A tűzfegyverekkel szemben a korábbi építészetre jellemző magas falak nem váltak be, ezért a bástyarendszer nyert jelentőséget, ezen belül az úgynevezett füles bástya típusa. A Győrről szóló korabeli rajzdokumentumok, metszetek középpontjában a Püspökvár és a Székesegyház állt. Egy lunettán a megfeszített Krisztus, a hátterében pedig a város jellemző építményei, bár azt mindenképpen számításba kell venni, hogy a feszületképek kötelező kánonja Jeruzsálem ábrázolása.

Győr építészetében, egyházi jellegében a katolikus megújulás nyomai mutathatók ki, a város barokk jellegű. A várkapitány is a katolikus vallás érvényesítésére törekedett. Számos szerzetesrend telepedett le a városban: a Szent István vértanú templom a ferenceseké lett, a XVII. században épült fel a Szent Ignác jezsuita (ma bencés) templom, a XVIII. században a Kármelita Rend vetette meg a lábát – Wittwer Márton alkotását, a Kármelita templomot az eredeti terv szerint tekintélyes kupola „koronázta” volna meg, de erre végül nem került sor.

A templomok díszítésére a mozgalmasság jellemző, ékes oromzatok, pilaszterek, hullámvonalak figyelhetők meg, jellemző építészeti szerkezet az egy hajó oldalkápolnákkal. Az épületek szerkezeténél figyelni kellett arra, hogy az elhangzó prédikáció a templom minden részében jól hallható legyen, a közönséget elérje az anyanyelvi prédikáció. Az ellenreformáció megerősítette a szentkultuszt, mely ellen a reformáció képviselői felléptek. Megismerkedtünk a Püspökvár átépítésével, képet kaptunk a Székesegyházról. A templomok sorában a magyar, a német ispita és az orsolyiták temploma szerepelt még témaként.

A középkori Győr kettős – erődítmény és polgári – tagolású volt. A polgári barokk számos épületet hagyott ránk, a Bécsi kapu téren, de a Rákóczi úton is jellegzetes sarokerkélyek tekintenek ránk. A Széchenyi tér Közép-Európa egyik legszebb barokk tere szoborcsoportjával. Meg kell említeni a kiépített „stáció sort”, mely a Kálvária dombig vezet, és ott egy kápolna, valamint Krisztus feszület zárja. A főúri barokk is őrzi lenyomatát (például Zichy- és Esterházy-palota).

A középkor ismert büntetési, megszégyenítési eszköze a pellengér volt, amely korábban a Széchenyi téren állt, ám a szerzetesek tiltakoztak, hogy ez nem méltó a templomi környezethez, ezért a város szélére helyezték át. Ebben a korban érte el a közigazgatás azt a jelentőséget, mely önálló városháza felépítését tette szükségessé. Korábban egy-egy tanácsúr háza volt a megbeszélések helyszíne.

A kor jellemzője, hogy az egyes épületek mind reneszánsz, mind pedig barokk stílusjegyeket hordoznak. A XVIII. század végén már megfigyelhető volt a klasszicizmusba való átmenet, amely korábban copf stílusként vonult a művészettörténetbe. A Lloyd épületét négyszer építették át, eklektikus stílusát levetve 1952-től szocreál arculatot öltött, bálteremből szakszervezeti székházzá vedlett, hogy 2010-ben nyerje el mai arculatát. A XIX. századi Győr már a modern város előképe. A várkapukat lebontották, s új fejezet kezdődik történetében.

Csiszár Antal
Fotó: Pozsgai Krisztina