76

A lányok hangulata, a fiúk kedve – Hazai újdonságok

Dalmegosztás

dalmegosztas-langolo-gitarok

Két dolgot lehet elmondani a Lángoló Gitárok legújabb dalmegosztásáról. Az egyik, hogy tele van népszerű előadókkal, hiszen a Quimby, a Péterfy Bori & Love Band, az Ivan & The Parazol, a Halott Pénz, Wolfie és Biga is szerepel benne. A másik, hogy tele van nagyon jó zenékkel, szerintem legalább fél éve nem volt ilyen magas a színvonal, mint most. És a legjobb az egészben, hogy ez a kettő nem egymás következménye, ugyanis a lista ismeretlenebb előadóitól is nagyon király dolgokat hallhattok lejjebb.

Los Angelesben rögzíti legújabb lemezét az Ivan & The Parazol, sőt, egy pár számot már fel is vett róla, méghozzá a Sunset Boulvard 6000 alatti EastWest stúdióban, William Anspach Grammy-díjas hangmérnök közreműködésével. Ez így elég menőn hangzik, főleg, ha hozzávesszük, hogy a lemez első beharangozó dalában a Crystal Fighters-es Kyiki is közreműködik. A Serial Killer mondjuk annyira jó szám, hogy egyáltalán nem csodálkozom rajta, hogy ilyen nemzetközileg ismert arcok adják hozzá a nevüket – elképesztően vagány hangzása van, és a Black Keys-es szintik a refrén alatt igazi karaktert adnak neki. Vitáris Iván szerint ez a dal mutatja meg legjobban az új lemez hangulatát, és ha tényleg így lesz, annak csak örülni lehet.

Régen került már elő olyan király zenét játszó friss előadó itt a dalmegosztásban, mint a Meggie, pedig volt egy időszak, amikor gyakorlatilag havonta bukkantak fel ezek a fiatal, főleg a garázsrockra és a pszichedelikus rockra építő zenekarok. Szóval a Meggie bemutatkozó, stoneres, pszichedelikus EP-je borzasztóan rendben van a Fresh Air Queens of the Stone Age-riffjétől a National Amnesia dobszólószerű zárásáig. Mármint zeneileg mindenképpen, a refrének már nem olyan kreatívak és változatosak, mint a gitártémák, úgyhogy itt még van hova fejlődni, de sebaj, bemutatkozásnak ez kiváló.

Bár már öt éve létezik, első nagylemezét jelentette meg nemrég az Autopilot névre hallgató budapesti posztrock-zenekar. A Half the Pressure, Twice the Speed egy korrekt bemutatkozó anyag lett, ami azért nem igazán különleges vagy kiemelkedő, de vannak rajta tök jó dalok. Főleg az elején, a Move Fast and Break Things leginkább király riffje miatt lett a lemez legjobb dala, de a White Stripes Icky Thumpjából merítő Hunter és a Great Escape is abszolút rendben van. A magyar nyelvű zárószámból úgy néz ki, hogy a zenekarnak jobban állnak az angol szövegek, kíváncsi vagyok, hogy így folytatják-e majd, de akárhogy is alakul, érdemes lesz odafigyelni rájuk.

A Halott Pénz nevű slágergyár sorra ontja magából a dalokat, amik hol tök jók, hol egyáltalán nem, de ettől függetlenül nem kérdéses, hogy mindegyik borzasztóan népszerűvé válik. Így lesz ez a legújabbal is, aminek nem is túl vidám a témája, meg nem is igazán ragadós a refrénje, de mégis működni fog, mégpedig azért, mert a kihűlő kapcsolatról szóló egyébként elég jó szövegben mindenki fog találni néhány olyan sort, ami ráillik a saját életére. Eközben igazából nem is közhelyes az Ahol a május földet ér, ami különleges klipet kapott, ugyanis a Pécsi Balett társulata külön ehhez a dalhoz készített egy koreográfiát, erre pedig még nem volt példa Magyarországon.

Egy éve nem hozott ki új anyagot Űrlénykirály, azaz a Gyík zenekarból ismert Balogh Borsa, pár nappal ezelőtt viszont új videóval jelentkezett, ami egyben egy kislemez is. Az elmúlt időszak fontos volt a zenész számára, egyrészt elkészült tíz-tizenkét olyan dallal, amit bátran felvállal koncerteken is, másrészt pedig letisztult benne, hogy milyen zenét szeretne csinálni ezzel a projekttel: olyat, amiben kevesebb a sallang, és több a stenk. Az új EP A lányok hangulata, a fiúk kedve címet kapta, mégpedig azért, mert Balogh úgy vette észre, hogy utóbbit nagyon sokszor az előbbi határozza meg. Stílusra amúgy hasonlít a zenész korábbi dolgaira, gitáros-beatboxos-looperes, szöveg nélküli dalokra számítsatok, de az biztos, hogy stenk tényleg van bennük rendesen.

2018 első napján is lesz újévi Varázszene koncertje a Quimbynek, ezúttal az Akváriumban, és ezeknek a koncerteknek a hangulatát ragadja meg a zenekar legújabb klipje is, mely a tavaly megjelent Jónás Jelenései egyik számához, Az emberedhez készült. Magáról a dalról így mesélt Kiss Tibi: „Ez igazából nem is egy dal, terjedelmét tekintve inkább egy fél. Egy hangulat-szösszenet, egy emberi viszony lehetőségeiről. Pillanatok alatt kiköpte a kanapé, és ebben az egyszerű, fapados verzióban lett rögzítve.” Egyébként jó ötlet volt ezt az aranyos kis dalt a koncerthez kötni, mert tényleg elég meghitt hangulata van.

A Quimby billentyűse, Balanyi Szilárd új EP-vel jelentkezett, melynek három száma közül kettő egy régebbi dal újrakevert változata, a harmadik viszont teljesen új, és klipet is kapott. A Fejemben kiabálsz című dalt Flo, azaz Kiss Flóra énekli, és „azokról az érzésekről szól, amik makacsul ott maradnak az ember fejében még akkor is, amikor már legszívesebben elfelejtené azokat.” A klipet egyébként Dunakeszin vették fel, Flo és Szilárd főszereplésével.

Wolfie-val közösen készítette el legújabb dalát Biga, aki úgy döntött, hogy nem akar már megint a szerelemről zenélni, és inkább valamilyen fontos témát dolgozott fel. Ez a hajléktalanság kérdése lett, ami mellett szerinte nagyon könnyen elmennek az emberek, pedig segíteni menő. Annyira, hogy Biga és Wolfie a Budapest Bike Maffia eseményeihez csatlakozva próbál majd javítani a rászorulók helyzetén, és az alábbi dalt is az ő szemszögükből írták meg. Az a koncepció pedig tök jó, hogy a hajléktalanokat nem valami szánni való távoli lénynek akarják mutatni a srácok, hanem simán csak embernek, és a dalhoz készített animációs klip is ügyes megoldás, egyedül maga a Halhatatlan Blues nem valami nagy szám sajnos.

Alig másfél év telt el a Szédülés óta, de máris új lemezzel jelentkezik az idén tízéves Péterfy Bori & Love Band. Az előző albumon elég sok nehéz, negatív, melankolikus szám volt, de a hónap elején megjelent Bori X sokkal vidámabb és táncosabb, vagy, ahogy az énekesnő mondja, „ezúttal nincs kesergés, de annál több a szerelem, a szex, a boldogság.” Az albumon nagyon erősen érződik Tövisházi Ambrus foszforeszkáló stílusa, aki a dalok nagy részét egy váci utcai templom katakombájában írta, itt van egyébként a zenekar új próbaterme is. A Bori X biztosan tetszeni fog azoknak, akik szeretik a zenekart és Tövisházi dalait, de például a Lakatlan sziget vagy a Farkas távolról nézve is tök jó számok, a lemez legjobbja pedig az Oázis.

Kétszer is írtunk már a közelgő Tamirel-albumról, ami You And The World címen decemberben jelenik meg, ha minden jól megy. Talán emlékeztek is rá, a zenekar az albummal azt a folyamatot akarja majd bemutatni, ahogy egy ember kimászik a mély depresszióból az élet nyújtotta egyszerű örömök által. Ebben a történetben a most klipet kapó All Seasons In the Sky az a pillanat, amikor a főszereplő a legmélyebben van, a cím is az ő fejében uralkodó, depresszió okozta káosz metaforája. A dal szövege egyébként vagy két éven keresztül formálódott, Riba Gergely végül Norvégiában, az Északi-sarkkörön, egy kis fakabinban fejezte be, és nekem úgy tűnik, hogy a klipet is ez a szituáció ihlette, ami elég jól passzol a dal pszichedelikus hangulatához. A már megjelent dalok pedig addig is elérhetőek a zenekar bandcampjén, amíg ki nem jön az új lemez.

Monuments I. – The Anxious címmel jelent meg a Dreamgrave néven futó szegedi progresszív rock/metál zenekar új EP-je. A címben azért szerepel az az egyes, mert két további Monuments EP fog még kijönni a következő két évben, The Mad és The Imperious alcímmel, és mindhárom anyag az egyre uniformizálódó világról, az egyéni identitás feladásáról szól. A most aktuális lemez nyitódalát már hallhattátok nálunk, ami egyébként a demenciában szenvedő és a róluk gondoskodó emberek életét mutatja be, a második Monuments az uniformizálódó világot festi le, a záródal témája pedig az, hogy sok ember csak tökéletes dolgokat akar maga körül látni, és ha valami nem működik, azt eldobják, beleértve az emberi kapcsolataikat is.

M.ADI
Fotó: Sinco
Forrás: langologitarok.blog.hu

2017.12.01
22