229

150 éve született Richards Richard Ágost (1867-1942) nagyvállalkozó, a győri Richards textilgyár alapítója

Némáné Kovács Éva írása

richards-richard

150 éve, 1867. december 1-én született Richards Richard Brno-ban (Morvaország) egy jómódú nagyiparos családban. Brno a textilgyártás egyik központja volt, ahol már ez időben textilipari szakképző iskola is működött, és apjának, Richards Miksának itt volt gyapjúgyára. Édesanyja, Back Sofia az Osztrák-Magyar Monarchia területén több malmot és gyárat irányító Back-családból származott. Így szülei jó nevelést és gazdag összeköttetéseket, kapcsolatrendszert tudtak biztosítani neki.

Richards Richard apja brnoi gyárában elsajátította a gyárvezetést, a cégvezetői képesítést is megszerezte, gazdasági és pénzügyi ismeretekkel rendelkezett, mikor a már idősödő (70 éves) nagybátyja, bégavári Back Hermann 1894-ben felkérte a győri Back-malom vezetésére. E felkérést elfogadva költözött Győrbe, a nádorvárosi Hosszú utca (ma Bartók Béla út) 27. szám alatt bérelt lakást. Családot alapított, elsőfokú unokatestvérét, Back Ernő szegedi malomtulajdonos lányát, Karolinát vette feleségül. 1897. április 27-én megszületett Ferenc, majd 1900. július 23-án Gusztáv fia.

Hivatalosan 1899 novemberétől lett Back Hermann győri hengermalmának cégvezetője, ekkor még osztrák állampolgár volt. 1900-ban mint nagyiparos és a hengermalom üzletvezetője győri lakhatási engedélyt kért, majd 1904-ben a magyar állampolgárságot is megkapta. 1904. július 20-án eredetileg zsidó vallásából kikeresztelkedett. Az általa vezetett nádorvárosi malom a századfordulóra Dunántúl legnagyobb malmává vált, száz-száznegyven munkást foglalkoztatott, a legmodernebb berendezésekkel állított elő minőségi lisztet, melyet többek között Franciaországba, Németországba és Svájcba is exportált.

A közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréseként 1905. február 26-án I. Ferenc József magyar nemességet és a „dunaréti” előnevet adományozta Richards Richardnak. 1905 nyarán ajándékképp megkapta nagybátyjától, Back Hermanntól (Győr egyik leggazdagabb polgárától) a malom társtulajdonjogát, ekkor 4000 koronát ajándékozott az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek. Igazgatósági tagja lett a Győri Munkásház-építő Részvénytársaságnak, szociális célú (pl. szén és kenyér) akciókat támogatott adományokkal.

1905 júliusától kezdte megszervezni a posztógyár létesítését, és a Back malom mellett 10 ezer négyzetméteres területet vett 40 ezer korona értékben a létesítendő textilgyárhoz. A malom egyik üres raktárát berendeztette szövő-tanműhellyé, hogy később szakképzett, helybeli munkásai legyenek. Az apja brnoi üzeméből hozatott 8 szövőszékkel, fonalakkal, Ditró (eredetileg Diamant) Károly vezetésével ebben a malom területén lévő tanműhelyben 1905 novemberében kezdődött meg a gyapjúszövés. 1905 végén Győr törvényhatósági bizottságába is bekerült új virilisként (legtöbb adót fizetők). A gyáralapítási szerződést Győr város vezetésével 1906. július 5-én írták alá, 1907 februárjában a belügyminiszteri engedélyt is megkapta, a gyár építési tervei is elkészültek, hamarosan azonban katasztrófa következett be.

1907. szeptember 9-én a győri Back-hengermalom hatalmas tűzvész során megsemmisült. A tűz elpusztította az ötemeletes rozsmalmot, a hatemeletes búzamalmot és a gépházakat egészen a kazánházig, valamint a búzaraktárt és a lisztraktárt, illetve a szövőtanműhelyt is. Összesen kétmillió korona értékű kár keletkezett. A munkások közül négyen súlyosan, hatan könnyen sérültek meg, és nyolcan haltak meg. A Molnárok Lapja 1907. szeptember 28-diki száma szerint „Richards Richárd, a Back-féle győri hengermalom tulajdonosa kijelentette azt, hogy a tűz folytán szerencsétlenül jártak hátramaradottjairól gondoskodik. Ezt ő – mint többszörös milliomos – meg is teheti és nincs kétségünk benne, mikép meg is teszi. Nincs tehát jogunk sem arra, hogy gyűjtést rendezzünk, mert ezzel eléje vágnánk egy bizonyára szavahihető ember akcziójának”. A malom és a gabona biztosítva volt, a malmot 1908-ban az eredeti helyén újraépítették, a termelés is megkezdődött.

A győri Richards textilgyár terveit Weisz Oszkár és Scheiber Oszkár szombathelyi mérnökök készítették. A kivitelezést a győri Hlatky Schlichter Lajos építőcége végezte a Back-malom melletti telken, ahol az ipari vágányon az áruszállítás is megoldott volt. 1908 áprilisában 50 munkás 35 szövőgépen kezdett el dolgozni, de Richards Richard évről évre folyamatosan bővítette gyárát. Kezdetben csak szövéssel foglalkoztak, majd 1909-ben nedves kikészítő üzemrész, 1912-ben a festöde és száraz-kikészítő üzem, 1917-ben fonoda készült el. 1911-re a Richards női- és férfi minőségi gyapjúszövete egyre nagyobb ismertségre tett szert, a torinói kiállításon kitüntetést is kapott. A fésűsgyapjú szövetet és finomposztót előállító üzem 1910-ben már 180 munkást foglalkoztatott, és folyamatosan bővült a létszám, így az 1920-as évek végén összesen félezren keresték meg itt a kenyérrevalót. Richards főleg nőket foglalkoztató üzeme városszerte híressé lett a dolgozók szociális ellátásáról.

Az első világháborúban veszítette el Ferenc fiát, akit utódjaként egy nemzetközi cég vezetésére készített fel. A fiatalember angliai tanulmányait hagyta abba, és önkéntesként vonult be. Kétszeresen kitüntetett tüzérhadnagyként 21 évesen, a fronton veszítette életét 1917 augusztusában. Richards így a textilgyárától 1918-ban megvált, mely részvénytársasággá alakulva a Krammer-cégcsoport tagjaként fejlődött tovább, de mindvégig megőrizte alapítója nevét.

A Back Hermann Győri Hengermalma Részvénytársaság cégvezetőjeként dolgozott az 1920-as években, de a Richards posztógyárban is megtartotta igazgatósági tagságát, időnként meglátogatta, figyelemmel követte gyára sorsát. Mint a Vidéki Malomiparosok Országos Egyesülete Győri Csoportjának elnökét, 1922-ben így jellemezték a Molnárok Lapjában: „Richards Richard a magyar közgazdasági élet büszkesége, európai látkörű, nagy tudású és fölötte megnyerő modorú ember.”

1928-ban az Ausztriai Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke lett, részt vett New Yorkban Kossuth Lajos szobrának avatásán. A Győri Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának tagjaként 1929-ben a kamarai elnökválasztáson Morvay István után a legtöbb szavazatot kapta.

Nagy mecénása volt a városnak. 1914-ben megvásárolta és a városnak ajándékozta Ruschek Antal belvárosi plébános hagyatékát, a rajz- és rézmetszet gyűjteményt, hogy így egyben maradhasson és látogatható legyen. Az első világháború alatt, 1917 júniusában például 10 ezer koronát adott Győr városának a győri mentőszervezet létesítésére. Rendszeres adományban részesítette az árvaházakat, a Vöröskeresztet, a Vörös Félholdat, a kórházat és a város szegényeit. A rokkant katonáknak pedig egy kertváros létrehozását indítványozta, és 10 ezer koronával támogatta az építkezést.

1931 decemberében újabb nagy csapás érte: szeretett, immár egyetlen fia, örököse autóbalesetet szenvedett Horvátkimle határában. Dr. Richards Gusztáv mérnök győri malomtulajdonost először a magyaróvári kórházba, majd egy neves bécsi klinikára szállították, ahol karácsonykor, december 25-én meghalt. Gusztáv vezető igazgatósági tagja volt a szegedi Back-malomnak és a nagyszombati Első Gőzmalom Rt.-nek, igazgatósági tagja a győri Back-malomnak, a nyitrai Árpád malomnak és az Első Trencséni Gőzmalom Rt.-nek, amelyek a család érdekkörébe tartoztak.

A jövendőbe vetett hite megrendültével Richards Richard a közélettől visszavonultan főleg Budapesten (Városmajor u. 68. szám alatt) lakott. Hosszú szenvedés után itt hunyt el 1942. február 24-én 75 éves korában, szervi szívbajban és tüdővizenyőben. A Győri Hengermalom Rt. közleménye szerint: „a vállalat újjáépítője és nekik mindig jóságos jóakarójuk, sok tapasztalattal bíró tanácsadójuk méltóságos dunaréti Richards Richard úr, magyar királyi kormányfőtanácsos, számos intézménynek megbecsült munkatársa, a Richards Richard finomposztógyár r.t. alapítója... lelkét visszaadta Teremtőjének”. Temetése február 28-án Győrött a nádorvárosi Szent Imre templom altemplomában volt. A síremlékéből maradványai fél évszázad múlva a 4. számú csontkamrába kerültek át, hol mindössze a gyáralapító, mecénás nevét tüntették fel: Richards Richard.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
Richards Finomposztógyár. Győr, Richards Finomposztógyár, 1992.
Léhner György: "Richards" Finomposztógyár története 1905-1980-ig. 1985.
A Kossuth-zarándoklatban résztvevők névsora. In: A Dunánál, 2. évf. 3. szám 2003. március
Országos és helyi sajtó.

2017.12.01
134