73

350 éve született Jonathan Swift

Nagy Mária írása

jonathan-swift

Jonathan Swift, a szatíra nagymestere Dublinban született 1667. november 30-án egy angol-ír családban. Édesapja még a születése előtt meghalt, így édesanyja, Abigail Erick (vagy Herrick) Jonathant Godwin nevű nagybátyja (1628-1695) gondjaira bízta, majd visszatért Angliába. Ő lett a fiatal Swift jótevője: a Kilkenny kollégiumba küldte, majd 1682-ben a dublini egyetemre íratta be.

1688-ban azonban a politikai forradalom az ország elhagyására kényszerítette, így 1689-ben Angliába utazott, ahol édesanyja segítségével állást kapott. A Moor Parkban titkárként és barátként, Sir William Temple esszéinek, emlékiratainak szerkesztőjeként eltöltött tíz év döntő jelentőségű volt Swift intellektuális fejlődése szempontjából. Ekkor keletkeztek első, nagyszabású szatírái, és ekkor lépett egyházi pályára: 1695-ben pappá szenteltette magát, vallási ügyekben többször is megfordult Írországban. És Angliában ismerte meg az akkor 8 éves árva kislányt, Esther Johnsont, akit szárnyai alá vett, mentora lett, és a Stella becenevet adta neki.

Temple halála után újabb mecénást keresett és talált is az írországi főbíróság új elnöke, George Berkeley gróf személyében. Itt is titkárként dolgozott, és egyre jobban megismerte az ír nép nyomorúságát. 1702-ben megszerezte diplomáját a dublini Trinity College-ban, s egy ideig a tory-párti hetilapnak volt a kiadója. 1710-től az új tory kormány szolgálatába állt, 1713-ban a Szent Patrik székesegyház főesperese lett.

1710 és 14 között a londoni irodalmi-politikai élvonalban élt, röpiratokat, újságcikkeket írt. Ekkoriban szentelt néhány együtt érző sort a Rákóczi-szabadságharc ügyének. Bár száműzöttnek érezte magát, azonosulni tudott az ír néppel, és 1720 utáni ír témájú írásaiban teljesedett ki igazán alkotó művészete. A szavak mellett gyakorlatilag is sokat tett az ír nép fizikai, erkölcsi nyomorának enyhítéséért.

Esther Johnsonnal (Stellával) kötött házassága mellett tizenegy éven át meghitt kapcsolat fűzte Esther Vanhomrigh-hez, akit Vanessának nevezett, és aki nem tudott Swift frigyéről. Vanessa 1723-ban halt meg, kevéssel az után, hogy megtudta az igazságot, Stella pedig 1728-ban hunyt el.

Jonathan Swiftet izgalmas, udvariatlan és különc embernek tartották. Ez utóbbi leginkább a dr. Shit álnéven kiadott, emberi ürülékről szóló értekezésében mutatkozott meg. Talán különcsége miatt lett az angol klasszicizmus legnagyobb prózaírója, a világirodalom egyik legsajátosabb szatirikusa. Már az 1704-ben megjelent Könyvek csatájában találkozhatunk a felvilágosodásra annyira jellemző szatirikus kedvvel. A műben a St. James könyvtár polcairól vonulnak egymás ellen hadba az ókori és modern könyvek, a szerző parabolisztikus módon szól hozzá az ún. klasszikus-modern vitához. A Hordómese Swift legnagyobb ifjúkori alkotása szintén szatirikus parabola. Stílusa könnyed, játékos, magas fokú intellektuális irónia jellemzi. A korabeli műveltséget állítja pellengérre. Az 1704-1720 között keletkezett írásai többnyire vallási-erkölcsi tárgyúak, valamint politikai apológiák, történeti értékkel bíró visszaemlékezések.

Életművének csúcsa a Gulliver utazásai, nagyszabású szatirikus összefoglaló, elsöprő erejű, radikális fellépés az emberi, társadalmi romlottság, kártékonyság, sötét fanatizmus, az ember mérhetetlen önhittsége ellen. Műfaja paródia, egy hajóorvos négy hajótörésének története. A hajóorvos furcsábbnál furcsább tájakra jut el: törpékhez, óriásokhoz, tudósokhoz, végül pedig lovakhoz. Swift áradó képzelettel meséli a fantasztikus történeteket. Az első két rész halhatatlan gyermekmesévé vált, hiszen kalandos mesesorozatnak is tekinthető. Azonban ez csak a felszín, ezek a törpék, óriások, tudósok és lovak egyrészt maga Anglia, másrészt maga az emberiség.

Swift élete utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte. Egyes források szerint megháborodott, más források szerint a fiatal korától meglévő, a középfül egyensúly-érzékelő szervét megtámadó Méniere-kór súlyosbodott el rajta. 1739-ben még nagy ünnepséget rendeztek a tiszteletére Dublinban, de nem sokkal ezután szélütés érte, részlegesen megbénult és emlékezete is kihagyott.

1745. október 19-én hunyt el Dublinban, a Szent Patrik székesegyházban temették el. Sírján a maga szövegezte latin nyelvű felirat áll: „Itt nyugszik Jonathan Swift, ahol a vad felháborodás nem marcangolhatja többé a szívét.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, enciklopedia.fazekas.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2017.11.30
20