275

Sokízű irodalmi svédasztal a XVII. Győri Könyvszalonon

Csiszár Antal, Ősze Mária és Bogár Erika írásai

csokits-kiss-gy-bemutato

A XVII. Győri Könyvszalon könyvbemutatóin talán minden eddiginél színesebb kép mutatkozhatott meg a szépirodalom és a hozzá kapcsolódó társtudományok terén: lírai és kisprózai kötetekkel így egyaránt találkozhattunk csakúgy, mint a történelem vagy éppen a helytörténet sokszínű területére merészkedő szakkiadványokkal, de köszönthettünk jeles pedagógusokat, sporttörténeti könyvet vagy éppen egyéb titkok nyomában is járhattunk.


Csokits János: Pilinszky Nyugaton, Kiss Gy. Csaba: Csaba Harminc év után: 1987

Pénteken a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében került sor Csokits János Pilinszky Nyugaton és Kiss Gy. Csaba Harminc év után: 1987 – Személyes történelem című köteteinek bemutatására Monostori Imre közreműködésével (a képen). A moderátor személyesen is ismerte Csokits János költőt, aki Pilinszky János verseinek nyersfordítását végezte angolra, melyeket aztán a híres angol poéta, Ted Hughes műfordított. Csokits negyvenkilencben hagyta el országunkat, Münchenben a Szabad Európa Rádió, majd Londonban a BBC magyar adásában vállalt szerepet. Andorrában telepedett le, a rendszerváltás után hazatért és itthon halt meg. Könyve Pilinszky és Csokits kapcsolatát mutatja be. A műfordítás a költő gondolatait úgy tükrözi, hogy érvényesül bennük az angol fordító kreativitása, bátran tért el az eredeti vers szerkezetétől.

Kiss Gy. Csaba egyetemi tanár könyve a rendszerváltás kérdéseit boncolgatja. A szerző egyik szervezője volt az 1985-ös Lakiteleki találkozónak. Rövid ideig a politikai életben forgolódott, majd egyértelműen a tudomány mellett kötelezte el magát. Elve a nemzeti demokrácia, vallja a társadalmi igazságosság, szabadságjogok és szociális érzékenység hármasságát, mesterkéltnek tartja az ellenzék népi-urbánus szembeállítását, nem jobb és baloldalban gondolkodik. Megerősíti azt a tényt, hogy a változást a társadalom nem eufórikusan élte meg.

Dittrich Panka: Ellen-tétek, Kerecsényi Éva: Lélekfutam

Dittrich Panka Ellen-tétek és Kerecsényi Éva Lélekfutam című könyveit mutatta be Földvári Gabriella újságíró a Kisfaludy Károly Könyvtár harmadik emeleti muzeális gyűjteményében. Dittrich Panka az Író Alkotók Klubjának alapítója és vezetője. A rendezvényen beszélt a klubról, alapításáról, működéséről, és még egy kisfilm prezentációra is sor került. Alkotói pályáját versek és prózai művek egyaránt fémjelzik, számtalan elbeszélés és költemény került már ki a tollából. Ellen-tétek című kötete mindebből egy válogatás. Jelenleg egy színművet adott be, amelynek elbírálása folyamatban van, de a regényírás is foglalkoztatja.

Kerecsényi Éva első versét tizenhárom éves korában írta, amelynek inspiráló forrása a takarékossági világnap volt. A kétezres években kezdett komolyabban foglalkozni a versekkel: a belső világot igyekszik tükrözni, rezdüléseit nyomon követni. Bár a kötet a Lélekfutam címet kapta, de szerinte inkább „léleksétáról” van szó, ahol az érzelmek világának sokszínűségét lehet tetten érni. Vallja, hogy eltérő érzelmek vannak versei hátterében. Előszeretettel él a haiku versformával, sőt mi több, már abban is gondolkodik. A civil életben olasztanár, költészetében kihasználta az olasz szavak adta lehetőséget. A bemutató során ő és Dittrich Panka ízelítőt adtak egymás alkotásaiból, és még sorsolásra is sor került, melynek keretében szerzőink két-két művét vihették el a szerencsés nyertesek.

Mayrhofer József. Győr első fényképesze

Mayrhofer Józsefet mint Győr első fényképészét ismerhettük meg a Perger Gyula által közreadott tanulmányban. Mayrhofer József fotóhagyatékának felfedezése nagyban módosította a fotótörténeti ismereteket, előtte mást véltek az első győri fényképésznek. Papként foglalkozott a fotózással, dagerrotípiát is készített, fotóanyaga képet ad technikai tudásának fejlődéséről és témavilágáról. A bemutatón képek sokaságát láthattuk, melyek városunk akkori kinézetéről, személyes kapcsolatairól adnak tájékoztatást.

Kovács Lajos: Andrássy Ilona grófnő irathagyatéka

Kovács Lajos Andrássy Ilona grófnő irathagyatéka című könyvbemutatóján megtudhattuk a források eredetét, sorsát, felfedezésének érdekes körülményeit. Láthattuk a levéltári kútfők megviselt állagát, ezekből nehéz volt kihámozni a lényeget, helyenként a történész fantáziájára volt bízva, hogyan „egészíti ki” értelemszerűen az idő (egerek és penész) okozta hiátust. Megismerkedtünk az Andrássyak családjával, főhősnőnk szüleivel és testvéreivel, nyomon követhettük a lányok életútját, örömüket, csalódásaikat, az államosítást követő hányattatásaikat. Bepillanthattunk a családi szerelmek bonyolult szövevényébe, megismerhettük karitatív tevékenységüket. Egy olyan famíliáról van szó, mely az egyetlen magyar közös külügyminisztert, a kiegyezés első magyar kormányfőjét adta (Andrássy Gyula). A beszélgetést Szalai Zsolt vezette.


Jezsó Ákos: Megyek túlra, Popély Gyula: Felvidék 1929-1939

Szombaton a Pódiumszínpadon hallgathattuk meg Jezsó Ákos Megyek túlra és Popély Gyula Felvidék 1929-1939 című könyveinek bemutatását Bíró Máté közreműködésével. Jezsó Ákos nem a történész, hanem az irodalmár szemével vizsgálja a kort. Szlovákiában él, családját, rokonságát a kitelepítés során távolították el, és szóródtak szét Magyarországon. Családtagjai elbeszéléséből rajzolódott ki előtte, mi történt és miért akkoriban. A regény címe, a Megyek túlra azt fejezi ki, hogy egyik családtagja nem volt hajlandó kiejteni azt a szót: Csehszlovákia. A könyv azt is hűen mutatja be, hogyan és miként élték át a száműzetést ősi földjükről, a jövőt illetően pedig megfogalmazza a magyarok egyetemes kötelezettségét, felelősségét, identitásuk megőrzését.

Popély Gyula akadémikus, egyetemi tanár, történész, aki a Csehszlovákiához (ma Szlovákia) csatolt területen látta meg a napvilágot. Gyerekkorától foglalkoztatta a magyar-szlovák viszony, a kettős beszéd, az elhallgatások, melyek okát kezdetben nem értette. Feltett kérdéseire tanítói sem mertek válaszolni, ez is inspirálta a téma alapos kutatásához. Számára az igazság kimondása a legfontosabb, mintegy élethivatásának érzi. Forrásokkal alátámasztott történeti műveiben mutat rá a nagyhatalmak felelősségére, a magyar uralkodó osztályok mulasztásaira, a nemzetiségi propaganda profizmusára és a szabadkőművesek orientáló tevékenységére. A békeszerződés előestéjére „sikerült” a monarchia iránt erős ellenszenvet ébreszteni a nyugati politikusok és közvélemény szemében, melyben tendenciózus, ellenünk elfogult sajtócikkek és könyvek „segítettek”. A professzor úr tájegység-terminológiai fejtegetésekre is kitért a bemutatón: hogyan változott meg a Felvidék értelme.


Kálóczi Csaba: Mihály könyve

Kálóczi Csaba Mihály könyve a Kálócziak eredetét kutatja. A mű születését rengeteg levéltári kutatás előzte meg. Mihály látszólag a könyv egy mellékalakja, de a történet kibontakozásának folyamán kapunk róla teljes képet. Hatalmas dokumentumanyag alapján dolgozott a szerző: betekintés nyerhetünk a családi birtokviszonyokba, anyagi helyzetbe, számos jogvitáiba. Felmerült a Kálócziak és a Kálóczi tér mint elnevezés közti kapcsolat is, valamint kalandozhattunk a történelmi régmúltba az eredetkutatásakor. A kötet lapjain megismerjük a XVIII. századi Győr világát, a feudalizmusból a kapitalizmusba tartó átmeneti korszakot, a nemesi oklevél jelentősége még a múltra tekint vissza. A szerzővel a Kisfaludy Károly Könyvtár harmadik emeleti muzeális gyűjteményében Böröndi Lajos kiadóigazgató és Burján Imre beszélgettek.

Mesterségük művészei – Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében

Mesterségük művészei – Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében címmel jelent meg a sorozat immáron nyolcadik kötete. A kiadványt dr. Horváth József, a győri könyvtár igazgatóhelyettese ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében. Rámutatott, hogy mielőtt az emlékek feledésbe merülnek és kihal az a generáció, amelyik még emlékezik, a megőrzés érdekében élni kell a rögzítés eszközével. Kisfilmet mutattak be arról, mely településekre vitték már el a megemlékezést. Ezt Kallós Károlyné, a kötet egyik szerkesztője prezentálta. Örvendetes tény, hogy egyre több írótárssal számolhatnak. Röviden ismertették a jeles győri pedagógusok életútját, szakmai pályafutását: sikeres tanárok, nevelők, népművelői tevékenységet kifejtő személyek pályaképe bontakozott ki előttünk. Iskolaigazgatókként, szakfelügyelőkként, tudományos munkák kifejtőjeként is emlékezhetünk rájuk. A rendezvény keretében közreműködött az Emelj fel emlék! Alapítvány művészeti csoportja.


Székesfehérvártól Budáig – Uralkodó-koronázások a 16-18. századi Magyarországon

Székesfehérvártól Budáig címmel adott ki kötetet Pálffy Géza professzor, egyetemi tanár. Kutatócsoportot létesített, melynek feladata a koronázási ismeretek felkutatása. A közhiedelemmel ellentétben nagyon sok feldolgozásra váró anyag létezik. Számos új dokumentumot mutatott be a szerző, érdekes sztorikkal fűszerezte előadását: nyomon követhettük a korona kalandozását, hányattatását, beavatást nyertünk a királynéi koronázás kulisszatitkaiba, láthattuk azokat a városokat, ahol a koronázási szertartások zajlottak. A szerző rámutatott az egyes koronázási jelvények születési idejére, a korona kutatásának nehézségeire, a korona őrzésére, a koronaláda felnyitásának korabeli szabályaira. Ismételten kijelentette, hogy a Szent Korona nem azonos az István fejére kerülttel.


Benkő László: Vér és kereszt I-II.

Benkő László a Vér és kereszt trilógiájának első két kötetével érkezett a Könyvszalon Pódiumszínpadára vasárnap délelőtt: I. Sosemvolt pogányok, II. Ország születik. A szerzővel Horváth Ferenc beszélgetett. Benkő László számos történelmi regény írója, alapos kutatásokra épít, de olvasmányosan ír, a reális történelmi közegben fiktív személyeket mozgat, melyek a kor légkörét is érzékeltetik személyes történetükön keresztül. Szóba kerül a korabeli népesség száma az ország területén, hogyan bomlik fel a törzsszövetség és formálódik az új államképződmény Géza, majd István tevékenysége alapján. Kihangsúlyozza Sarolt meghatározó szerepét, kemény egyéniségét, amikor alternatívák előtt állt az ország: mind István, mind pedig Koppány más-más irányt, módot képzelt el. A magyarság ősvallását háttérbe kellett szorítani, üldözni a nyugati kereszténység javára. Egyházszervezőként István szuverén uralkodó volt, igyekezett függetlenedni még a pápától is. A szerző érdekes, új adalékokkal gazdagította a jelenlévők ismereteit, betekintést nyerhettünk a korabeli névhasználatba, az István és a Mihály név etimológiájába, melynek rangbéli jelentősége is volt: István – diadémmal koronázott első rangú méltóság; Mihály – karddal felövezett vezér.


Reisinger Attila: Út nyugatra

Reisinger Attila Út nyugatra című kötet két kisregényéről beszélgetett a szerzővel dr. Horváth Sándor Domonkos, a győri könyvtár igazgatója. A szerző a címadó történetben arról ír, hogyan tudtak kimenekíteni ötvenhatosokat nyugatra a pufajkások kijátszásával. Amikor a határon a szovjet katonákat a pufajkások váltották fel, roppant veszélyessé vált a szökés. Három férfi segítségével jutott nyugatra hősünk, szarvasnyomokba illesztett fapatákat készítettek, amelyet a lábra húzva kijátszhatták a határőrizetet. A határon átmenekültek között olyan ÁVH-s is akadt, aki ötvenhatban taktikából átállt, korábban börtönbe juttatott embereket, s a menekültek között is akadtak olyanok, akiknek családját meghurcolták miatta. A másik kisregény, a Száraz árok a menekülés útját jelentette. Trianon előtt a mederben még víz folyt, utána a határváltozással, a folyó elterelésével kiürült, ma azonban ismét van benne víz. A moderátor végül a szerzőt újabb terveiről faggatta.


Romsics Ignác: A Horthy-korszak

Romsics Ignác A Horthy-korszak című kötete is a program része volt. A beszélgetést a történész professzorral dr. Horváth József könyvtárigazgató-helyettes vezette. A szerző beszélt pályakezdéséről, majd az MTA Történettudományi Intézetbe kerüléséről. Központi kutatási témája az adott kor, számtalan tanulmány, könyv előzte meg jelenlegi munkáját. Elégedettséggel nyugtázta, hogy álláspontján a kort illetően nem kell változtatnia, ma is vállalja az egykor leírtakat. Kezdetben bírálták amiatt, hogy – a szocializmus korszellemétől eltérően – hangsúlyozottan írt Trianonról, és pozitívan értékelte a korszak kultúrpolitikáját. Könyvében történelmi objektivitásra törekedett, a forrásokhoz híven, a tényeknek megfelelően. Külön részt szánt a miniszterelnököknek is, a beszélgetés során hármat emelt ki közülük: gróf Bethlen Istvánt, Darányi Kálmánt és gróf Teleky Pált. Kitért továbbá a korszak általános értékelésére, mérlegmegvonására, a pozitív és negatív tendenciák számbavételére, a politikai mező korlátaira.


Szigethy Gábor: Napló, múltidőben (1955. június – 1957. május)

Nagy Katalin vezette a beszélgetést vasárnap késő délután a Pódiumszínpadon. A szerző, Szigethy Gábor először a címet értelmezte, majd arról beszélt, milyen élményei voltak gyermekként, kamaszként az akkori időszakról, hogyan tudatosultak benne az események. Képek villannak fel az ötvenhatos eseményekről, a fiú tanulmányairól, színházi aspirációiról, színházjegy- és folyóirat-gyűjtési szokásairól, de a beszélgetés folyamán megismertük a kor meghatározó politikusairól alkotott véleményét is. Beszámolt arról, hogy édesanyja csak ötvenhat után dolgozhatott szakmájának megfelelően tanárként az iskolában, és hősünk miként szakította el a pulóverét, mikor a lövöldözés idején teherautó alatt lelt menedéket. Beszélt osztályfőnökükről, aki aggódva intette őket óvatosságra (az ő fia is elesett a harcokban), hogy még egy versválasztás is rebelliónak számított. Ötvenötben például a III. Richárd színházi előadásakor is megérezte a közönség az aktuálpolitikai kicsengést. Továbbá mesélt olyan színészi szerepekről, ahol antikommunistának párttitkárt kellett alakítania, vagy hogy az elvtársak hogyan lettek „egymás farkasai”.


Heller László: Szerelmünk, az öttusa
(Ősze Mária írása)

A XVII. Győri Könyvszalon első napján tartották Heller László Szerelmünk az öttusa: a győri öttusa története címmel kiadott sporttörténeti könyvének bemutatóját a Kisfaludy Károly Könyvtár harmadik emeleti muzeális gyűjteményében. A szerző elárulta a jelenlévőknek, hogy felkérésre írta meg a győri öttusa történetét, munkájához részben könyvtári kutatómunkát végzett, részben sportolóktól, szakvezetőktől kapott anyagokból dolgozott, valamint a még élő, a győri öttusaélet egykori résztvevőivel interjúkat is készített. A tények és a személyes élményeket tartalmazó interjúk alapján állt össze a könyv tartalma.

Győrben 1954 őszén alapították meg az öttusa szakosztályt. Az alapítás három kiváló szakember, Csáthy Dénes, Magyar Vilmos és Némethy Tamás nevéhez fűződik, róluk a beszélgetés során külön is megemlékezett a szerző, az alapítás évében a győri egyesülethez csatlakozott Závodszky Péter, valamint az 1955-ben Győrben öttusázni kezdő Pakucs János. A hallgatóság soraiban üdvözölhettük többek között Kovács Irént, a magyar öttusa első női egyéni világbajnoki érmesét és Tulok Andreát, aki csapatban nyert világbajnoki érmeket. Mindketten győri színekben érték el világraszóló eredményeiket, abban az időszakban, amikor Magyar Vilmos volt a női öttusa-válogatott szövetségi kapitánya.


Titkok nyomában – beszélgetés Nemere István íróval
(Bogár Erika írása)

A XVII. Győri Könyvszalon zárónapján, vasárnap kora délután a Titkok nyomában című találkozás során nem egy konkrét könyvről faggattam Nemere István írót, a munkásságáról beszélgettünk. Jelenleg lehetősége van szigorú napirend szerint írni, amikor azonban még aktívan dolgozott, többek között mint boncsegéd, gépgyári munkás, földmérő, könyvtáros, akkoriban munka után, szabadidejében jutott ideje rá.

Könyvtárosként először Lengyelországban helyezkedett el, pedig még nem beszélte jól a nyelvet, később több könyvet is fordított lengyelről magyarra. Már a gimnáziumi években megtanulta az eszperantó nyelvet, de ért angolul, németül, franciául, olaszul, spanyolul, oroszul, szlovákul és ukránul. 1974-ben jelent meg Magyarországon az első regénye, melyet azóta közel több száz kötet követett. A megjelenések nagy száma miatt döntött kiadójával az álnevek használata mellett. Történelmi könyveit a témának megfelelő nemzetiségű álnév alatt adja ki, romantikus könyvei pedig női nevek alatt jelennek meg. Legnépszerűbbek a Melissa Moretti regények, sokan azt hitték, hogy a Moretti regényeket Nemere István olasz nyelvről fordította.

Az előbbieken kívül számos műfajban alkot. A Magyar királyok és uralkodók, Magyar királynék és nagyasszonyok szép kivitelezésű, ugyancsak több álnéven megjelent könyvsorozata kapcsán mondta el, hogy a történelmi személyek bemutatása során szívesen ír olyan érdekességekről, amik emberibbé, hétköznapibbá teszik a távoli történelmi alakokat. Az Internetet nem tartja megbízható forrásnak, könyveihez az információkat témák szerint kartotékokban gyűjti. Szóba kerültek komoly, lélektani, társadalmi kérdéseket is felvető regényei, például az eutanáziával foglalkozó Amíg köztünk voltál, a háborús bűnösről szóló Gránitmezőn, vagy A vízlépcső. Több mint tíz nyelvre fordították le a regényeit, és a fent említett könyvek az általános érdeklődésre számot tartó történeteik miatt külföldön is népszerűek lettek.

A beszélgetés zárásaként felvetődött a kihagyhatatlan kérdés: „Min dolgozik most?”. Ezt Nemere István általában hárítani szokta, ezúttal azonban választ kaptunk: „Egy nagy barna íróasztalon.” Legújabb kötete, A robotok és a mesterséges intelligencia titkai már kapható volt a XVII. Győri Könyvszalonon.

Csiszár Antal
Fotók: Szabó Béla (3. és 10. kép), Pozsgai Krisztina, Hatvaniné Ragány Klára, Simonné Horváth Éva

2017.11.23
151