197

Botos Péter üvegművész kiállítása Győrben

Molnár György tudósítása és képriportja

52

Aknay János festőművész modern tárlatát követően 2017. november 16-án újabb jelentős kortárs alkotónk, Botos Péter Ferenczy Noémi-díjas üvegművész kiállítása nyílt meg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum főépületében, az Esterházy-palotában (Győr, Király u. 17.).

Grászli Bernadett múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, aztán átadta a szót Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár asszonynak, aki megnyitóbeszédében a következőket mondta:

„Nagy öröm számomra, hogy a 13. Magyar Táncfesztivál nyári megnyitása után most ismét Győrbe látogathatok. Ez a város számos történelmi értéke mellett a jelenben is pezsgő kulturális élettel büszkélkedhet. Ezért megtiszteltetés, hogy megnyithatom a Ferenczy Noémi-díjas iparművész, üvegszobrász Botos Péter kiállítását, és részt vehetek a művészetét összegző és elemző könyvbemutatóján.

Az üveg nagyon jelentéktelen dolognak látszik, amíg van – de amikor nincs, egyszeriben jelentőssé válik” – írja Mark Twain Egy jenki Arthur király udvarában című regényében. Az üveg mint anyag mára valóban mindennapjaink részévé vált, mégis különleges, önmagában is rejtélyes, ugyanakkor a belőle készült tárgy – éppen az üveg tulajdonságainál fogva – jelképessé válhat. Az üveggel dolgozni olyan, mint a fénnyel dolgozni. Könnyedséget sugároz, mégis súlya van. Törékeny, mégis időtálló. Az üveg szinte egyidős az emberi civilizációval, mégis képes a legmodernebb formavilágot is megmutatni. A művészi kivitelezésű üvegtárgyakra nézve egyből érezhetjük, hogy többek, mint pusztán dekorációs célra készített objektumok. A formák, színek, rétegek játéka komoly szakmai tudást, mesterségbeli jártasságot és gyakran hosszú-hosszú munkaórákat, kísérletezéseket, anyagi áldozatokat rejt.

Hazánkban számos tehetséges üvegművész él, és sokan közülük nemzetközi hírűek, nem ritkán keresettebbek külföldön, mint itthon. Legtöbbjük saját műhelyben alkot, újabb és újabb kifejezési módok és formák után kutatva. Mára a praktikus funkció az üvegművészetben háttérbe szorult, és átadta helyét a művészi önkifejezésnek. Az üvegművészet ma a képzőművészet szerves része. Ezt bizonyítja a Magyar Üvegművészeti Társaság által idén már harmadik alkalommal rendezett HuGlass kiállítása is, amely októberben az Art Market Budapest keretében és e hónap elején volt látható a budapesti Szent István Bazilikában.

Ilyen kortárs művész Botos Péter is, akinek geometrikus rendet, letisztult formanyelvet tükröző alkotásait most megcsodálhatjuk. Nem új keletű, de ma is aktuális gondolat, hogy a művészetnek az is feladata, hogy szebbé tegye környezetünket, mindennapi életünket. Botos Péter munkáinak egyik alapelve az egyensúly, amire napjainkban is nagy szükség van, hiszen a lelki egyensúly megteremtéséhez fontos a rendezett, megnyugtató környezet és a művészi élmény. A most kiállított művek is ehhez segítenek hozzá bennünket – köszönet érte!

Köszönet illeti Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatát is, amiért a Nemzeti Kulturális Alappal együtt lehetővé tette, hogy Botos Péter egyik munkája a város egyik közterületét ékesíthesse. Ezáltal pedig modern mecénásként, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeummal együttműködésben indított programja részeként a közönség számára elérhetővé és megismerhetővé teszi a kortárs művészetet.

Művész urat pedig azért is köszönet illeti, hogy tanító munkájával és a nevét viselő ösztöndíjjal segíti a tehetséges fiatal művészeket, hogy megtalálják saját útjukat, bátorítva őket az új technikai, technológiai módszerek alkalmazására, és ösztönözve ezzel az üvegművészet új, XXI. századi útjainak feltárását.

A kiállítást ezennel megnyitom, és ezúton is gratulálok a művésznek, pályájához további szép sikereket kívánok!”

Radnóti Ákos alpolgármester büszkén vállalta a város nevében is a kortárs műveknek (Ilyen Botos Péternek az adyvárosi Kuopió parkban felavatott Sentinel, azaz Őrszem című alkotása) a köztéri bemutatását. „Egyre többen szeretik és ismerik el a kortárs művészetet, ezért folytatjuk tovább a megkezdett programunkat” – tette hozzá az alpolgármester.

Dr. Rechnitzer János professzor (boldog ember, hiszen birtokolja az üvegművész egyik alkotását) szerint Botos Péter mostanra győrivé vált. Őrszem című, esténként kivilágított különleges alkotása rendkívül népszerű. Nappal és éjjel egyaránt sokan csodálják meg a park közepén álló műalkotást.

Zalavári József Ferenczy-díjas formatervező művész, egyetemi docens, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Szobrász Társaság tagja részletesen beszélt a Botos Péter munkásságában fellelhető, az üvegművészeten belüli tömbszerű üvegalkotásokról.

Az üveg megmunkálása ma is a régóta ismert technikákkal történik, de azért a fejlődés számos ponton tetten érhető: már vannak teljesen homogén, buborékmentes vagy abszolút feszültségmentes üveganyagok. Ma már össze lehet ragasztani úgy üvegfelületeket, hogy a ragasztásból semmi sem látszik. Korábban ez nem volt ilyen egyszerű.

Az üveg tele van csodás tulajdonságokkal, tele van olyan dimenziókkal, amilyenek sehol máshol nem láthatóak, amilyenekkel más anyag nem rendelkezik. Főleg a tömbszerű munkáknál és anyaghasználatnál jelenik meg a negyedik dimenzió, ami persze nincs, mégis ott van az alkotásban, és olyan varázslatot jelent, amilyennel nem lehet betelni. Az ember mindig gondosan kiterveli, milyen hatást szeretne elérni, és a csoda az, hogy a valóság, azaz a kész mű ezt rendszerint messze felülmúlja. Ehhez persze alaposan ismerni kell az üveg fizikáját, nem lehet a dolgot a véletlenre bízni. Ami tehát csodának tűnhet a néző szemében, az valójában fizika. Alapvetően tanulható, de sok minden csak a gyakorlatban sajátítható el. Minden üvegnek más a törésmutatója, más a keménysége, a fajsúlya, másképp törik, másképp reagál a savra, és így tovább.

Az üvegművész lehetőségei a technikai fejlődés eredményeként jó irányban változnak. Kizárólag üveget ugyan nagyon kevesen gyűjtenek, de az üveg jól illeszthető különböző profilú képzőművészeti kollekciókba is, és ezzel a lehetőséggel egyre többen élnek.

Botos Péter köszönetet mondott mindenkinek, akiktől lehetőséget kapott jelen kiállításának megvalósulására s arra, hogy a XVII. Győri Könyvszalonon saját albuma is megjelenhetett.

Erre reagálva Grászli Bernadett, a múzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy a múzeum örömmel fogadta be ezeket az üvegszobrokat, amelyek igazi remekművek, és az album is hűen tükrözi azt a magas szintű művészetet, amit Botos Péter képvisel.

A továbbiakban a rendkívül barátságos és derűs művész végigvezette tárlatán Herter Anikót, üdvözölte a tiszteletére megjelent művészbarátokat (Hefter László, Galgóczy György, Csurák Erzsébet; elnézést, ha tudatlanságom folytán valakit kihagytam), dedikálta albumát, összeállt közös fotókra nagy számban megjelent tanítványaival, sőt pózolni sem restellt győri tisztelőivel.

Bár komoly és nehéz feladatra vállalkoztam, fotóimmal próbálom bemutatni, milyen varázslatos fény- és színhatásokat képesek előállítani Botos Péter munkái.

A páratlan élményt nyújtó tárlat december 3-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között.

Botos Péter albumának bemutatója november 18-án volt a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termében, melyen Grászli Bernadett múzeumigazgatóval beszélgetett (76-83. képek).

Molnár György,
a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

2017.11.23
41