189

Mesékkel átszőtt könyvünnep

Gyermekszínházi előadások a XVII. Győri Könyvszalonon

18

Az olvasás szeretetének átadása a mesékkel kezdődik. A Győri Könyvszalon idén is nagyon sok értékes programmal várta a gyermekeket, köztük három nívós színházi előadással. Pénteken az Aranyszamár Bábszínház Erdők könyve, szombaton Fabók Mancsi Bábszínháza A székely menyecske és az ördög, vasárnap pedig a Fogi Színház Árgyélus királyfi és Tündér Ilona című előadását láthatták az érdeklődők.


Aranyszamár Bábszínház – Erdők könyve

A 20 éves Aranyszamár Bábszínház igazi varázslattal ajándékozta meg a Győri Könyvszalon legifjabb látogatóit péntek délelőtt a Kisfaludy Teremben. Wass Albert Erdők és tavak könyve című műve alapján készült csodálatos előadásukban megelevenedett az erdő rejtélyes világa. Azaz csak a felnőttek számára rejtett, akik elfelejtettek látni és hallani. Cseperke, az erdész kislánya azonban nemcsak, hogy észreveszi Erdő Angyalát, de össze is barátkozik vele. Igazi „látó”. Aki látó, az rátalál az elveszített tündérpapucsra, az őzike nyomára, és meghallgatja a patak meséjét.

A költői szépségű mesében a gyerekek megismerhették a virágtündérkéket és a kelekótya manókat. De felbukkant a nyuszi, a borz, a mókus és a vaddisznó is. Sorra lelepleződtek a rút Boszorkány mesterkedései, aki mérges bogyóival elárasztotta az erdőt. Megtudhattuk azt is, honnan származik, és milyen bajt okozhat a mérges gomba.

A darab alapjául szolgáló mesék (Mese az erdőről, Bulámbuk, Mese a vén Gombacsinálóról, Mese a kis szürke nyúlról) játékosan, ugyanakkor mély bölcsességgel mutatták be az erdő titkait, a gyermeki szívekbe ültetve a természet szeretetét.

Előadták: Érsek-Csanádi Gyöngyi, Baranyai Anita és Czibere Krisztián
Író: Wass Albert – Strausz Tünde
Rendező: Sramó Gábor

Fabók Mancsi Bábszínháza – A székely menyecske és az ördög

Fabók Mariann szombaton délelőtt A székely menyecske és az ördög című népmesét keltette életre a felnőttek és gyerekek örömére, ízesen, autentikusan. A virtuóz színésznő úgy váltogatta a figurákat hol bábokkal, hol élőszereplőként, mintha egy egész társulat mozogna a Kisfaludy Terem színpadán. Mindeközben pedig mesemondóként elegyedett közvetlen tereferébe a közönséggel, pillanatok alatt közvetlen, derűs atmoszférát teremtve a nézőtér és a színpad között.

A vidám történet főszereplője a székely menyecske volt, aki még az ördögöt is menekülésre késztette rettentő makacsságával. „Igazi egyéniség vót” – Fabók Mancsi szavaival –, a világon mindent a visszájára cselekedett. Ám az urát sem kellett félteni. Kiismerve asszonykája természetét, az ellenkezőjét kérte annak, amit el szeretett volna érni. Ám egyszer csak neki is elfogyott a cérnája... A székely menyecske addig szájaskodott, addig nyakaskodott, míg a kút fenekére nem jutott. Kétségbeesésében az ördög segítségét kérte, aki jött is nagy sebbel-lobbal. De nem telt bele sok idő, s már maga a kénköves patás kiabált rémülten segítségért...

A kacagtató pillanatok között azt is megtudhattuk, hogy biz a pokolhoz vezető út széles és mindig nagy rajta a forgalom. Ám a mennyországhoz keskenyke ösvény vezet, s csak kevesen járnak rajta. S hogy mi a különbség mennyország és pokol között, azt megtudhatja, aki megnézi Fabók Mancsi A székely menyecske meg az ördög című bábelőadását, melynek hangulatát nem lehet szavakkal visszaadni. A parádés produkció értékeihez hozzátartozik, hogy szórakoztató formában a néprajzi hagyományokkal is megismerteti a legifjabb nézőket.

Fogi Színház – Árgyélus királyfi és Tündér Ilona

Színvonalas zenés mesejátékot láthatott a közönség vasárnap délelőtt a Nagyszínpadon. Árgyélus királyfi és Tündér Ilona gyönyörű történetét a Fogi Színház társulata adta elő sok dallal és humorral, Divinyi Réka ötletes és fantáziadús adaptációjában.

Árgyélust szülei a gonosz Métellyel készülnek összeházasítani, akitől már az egész udvar retteg. A királyfi az aranyalmafát őrizve találkozik a szépséges Tündér Ilonával, és azonnal beleszeret. Ám a gonosz Métely mesterkedései miatt a tündérleánynak menekülnie kell. Árgyélus a keresésére indul tenyeres-talpas szolgájával, Botorral. Bejárják a Nap, a Hold, a Szél és a Tenger birodalmát, sőt eljutnak a Holtak országába is, hogy végül a sok-sok viszontagság után a jó elnyerje jutalmát, a szerelmesek pedig egymásra találjanak.

A meseelőadás zeneszerzője Rossa László, rendezője Szabó Zsuzsa. A Fogarassy András színész-rendező által 2000-ben alapított színtársulat kiemelt feladatként kezeli a gyermek- és ifjúsági korosztály nevelését, valamint elhivatott a magyar szerzők műveinek bemutatása mellett.

Szabados Éva
Fotók: Vas Balázs, Simonné Horváth Éva

2017.11.20
85