317

100 éve halt meg Auguste Rodin

Nagy Mária írása

auguste-rodin

Az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője, Auguste Rodin – teljes nevén François-Auguste-René Rodin – 1840. november 12-én született Párizsban. Már gyermekkorában szívesen rajzolgatott. Alapiskoláinak üggyel-bajjal történt elvégzése után háromszor felvételizett az École des Beaux-Arts-ra. Érettségi után, 1857-ben díszítő szobrászként kezdett el dolgozni a műfaj koronázatlan királya, Albert-Ernest Carrier-Belleuse mellett.

22 éves volt, amikor meghalt a testvére, Marie. Fájdalmában és elkeseredettségében belépett a Peres du Saint-Sacrement nevű szerzetesrendbe. Itt a rendfőnök hamar felismerte tehetségét, Rodin aztán kilépett a rendből. 1864-ben egy divatáru üzletben megismerkedett Rose Beuret varrónővel, aki élete végéig társa és számos művének modellje lett, előbb a szeretőjeként, majd 53 év után a feleségeként.

A francia-porosz háború (1870-71) után Rodin követte mesterét, Carrier-Belleuse-t Brüsszelbe, majd elváltak útjaik. A következő 5 évben egyedül alkotott a belga városban, 1875-ben Olaszországba, Firenzébe és Rómába utazott, ahol Michelangelo művészetét tanulmányozta, akinek alkotásai óriási hatással voltak rá: ekkor határozta el végleg, hogy szakít az akadémiai szobrászat dogmáival, és saját művészi útját fogja járni. Gótikus katedrálisokat tanulmányozott, majd Párizsba ment, ahol végre bemutatkozhatott a Párizsi Szalonban.

1880-ban Rodin megkapta első komolyabb megbízatását: készítsen egy bronzkaput az épülő művészeti múzeum számára. A Pokol kapuja azonban soha sem készült el, bár haláláig dolgozott rajta, számos művének témáját merítve belőle. 1885-ben Calais városa adott megbízást neki, hogy állítson méltó emléket a város dicső elődeinek. Így született meg a Calais-i polgárok című szoborcsoport – nagy huzavona volt körülötte, a város vezetése méltatlannak találta Rodin művét, de szerencsére végül elfogadták, s ma ez a legnagyobb büszkeségük.

Számos emlékezetes alkotás született még Rodin keze nyomán: A csók, Paolo és Francesca 1886-ban, A fájdalom 1887-ben, majd az Örök tavasz, és a Danaida. 1900-ban rendezte műveiből első gyűjteményes kiállítását 168 alkotással Párizsban. Ezután számtalan portré megrendelést kapott, megmintázta Victor Hugot, Balzacot, Clémanceau-t, G. B. Shaw-t és Sarmiento argentin elnököt is.

A szobrász magánélete meglehetősen zűrös volt. 1883 körül ismerkedett meg Camille Claudellel, Paul Claudel nővérével, aki előbb tanítványa, majd szeretője lesz. Viharosan romantikus szerelmük alatt Camille volt a legfőbb múzsa, ebből született A csók című szobor is. A tehetséges szobrásznő jó tanítványnak bizonyult, állítólag közreműködött jó néhány Rodin mű elkészítésében. Botrányoktól hangos kapcsolatuk 1892-ben meglazult: Camille úgy érezte, Rodin emberileg és művészileg is tönkretette. Egy darabig még kiállított, majd fokozatosan visszavonult a világtól, és 1898-ban végleg beleőrült a szakításba. 1914-től egy idegszanatóriumban élte le hátralévő éveit. Paul Claudel ezt soha sem bocsátotta meg Rodinnek.

Rodin 1902-ben találkozott Rainer Maria Rilkével, aki személyi titkára is lett. Az első világháború elől előbb Angliába, majd Rómába menekült. Élete végén, 1916-ban teljes vagyonát a francia államnak adományozta azzal a kikötéssel, hogy létesítsenek állandó múzeumot műveinek. 1917-ben végül feleségül vette a botrányok ellenére mellette mindvégig kitartó, évtizedek óta hű társát, Rose Beuret-t, aki 3 héttel később meghalt. Rodin 10 hónapra rá követte őt, 1917. november 17-én hunyt el. Kívánságának megfelelően fejfájának és sírfeliratának helyére A gondolkodó másolata került.

Auguste Rodin volt az első szobrász, aki az emberi testet a maga természetes szépségében mutatta meg. A 77 éves korában elhunyt művész munkáinak jelentős része napjainkban az egykori Hotel Biron kastélyban lévő lakhelyéből kialakított Rodin Múzeumban tekinthető meg. Művei közül néhány látható a budapesti Szépművészeti Múzeumban is.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, irodalmiradio.hu, Auguste Rodin. szerk. Hajnal Gabriella. Budapest : Ventus Libro Kiadó, 2006.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2017.11.17
195