Vérvonal (2006, rendező: Baltasar Kormákur)

A film alapjául szolgáló regényt Izland első számú krimiszerzője, Arnaldur Indriðason írta, magyarul az Animus Kiadó gondozásában jelent meg 2007-ben szintén Vérvonal címmel. A könyv és az adaptáció cselekménye nagyrészt ugyanaz. Reykjavíki lakásán gyilkosság áldozata lesz egy idős férfi. Erlendur különös üzenetet talál a holttesten, illetve egy fiók mélyéről előkerülő, elmosódott fotó is gyanús a számára. A nyomozónak nem sokat kell kutakodnia a halott férfi múltjában, hogy kiderüljön: negyven évvel ezelőtt valaki feljelentette nemi erőszakért. De van-e valami köze ennek a régi, nem bizonyított ügynek ahhoz, hogy betörték a koponyáját?

A tetovált lány (2009, rendező: Niels Arden Oplev)

Szorul-e különösebb bemutatásra a mű? Stieg Larsson regénye mára már a modern skandináv krimiirodalom klasszikusának számít. Magyarul szintén az Animus adta ki, ahogy a Millennium-széria további köteteit is. Larsson csak hármat fejezett be, a negyedik vázlata nem volt elég teljes ahhoz, hogy kerek történetet írjanak belőle, így a trilógia svéd kiadója David Lagercrantzot kérte fel, hogy folytassa a történetet. Ő további két kötetet írt meg, a visszajelzések szerint jól csinálja.

Fejvadászok (2011, rendező: Morten Tyldum)

A mozifilm alapjául szolgáló thriller Norvégiában 2008-ban jelent meg, és ez volt Jo Nesbø első olyan regénye, amelynek nem Harry Hole nyomozó a főszereplője. Ettől persze még a Nesbøre jellemző stílus és fordulatokban gazdag cselekmény nem marad el, és még hogyha kevésbé „skandináv jellegű” is a regény, izgalomban nincs hiány. A sztori röviden: Roger Brown Norvégia legsikeresebb fejvadásza, aki a hivatása mellett titokban műkincs tolvajként is tevékenykedik. A felesége galériájában megismerkedik valakivel – aki egyrészt tökéletes jelölt az egyik általa kínált magas állásra, másrészt a művészettörténet egyik legkeresettebb képének a tulajdonosa –, és Roger úgy érzi, élete nagy lehetősége köszöntött rá. Készülni kezd eddigi legmerészebb betörésére. Ám a vadászból csakhamar vad lesz, üldözöttje egy rémálomba illő ellenfélnek.

Nyomtalanul (2013, rendező: Mikkel Norgaard)

Az azonos címet viselő regény a magyar olvasók körében is meglehetősen nagy népszerűségnek örvendő, a Q-ügyosztály eseteit feldolgozó sorozat első darabja, Jussi Adler-Olsen tollából. Merete Lynggaard, a csinos politikusnő 2002-ben tűnt el egy komp fedélzetéről, de a holtteste azóta sem került elő, így nem biztos, hogy meg is halt. Az ügyet megoldatlanul zárták le, de öt évvel később, 2007-ben újra terítékre kerül. A Q-ügyosztály vezetője, Carl Mørck, egy kiégett, középkorú nyomozó kapja a feladatot: járjon utána Lynggaard esetének. A könyv 2010-ben elnyerte a legjobb skandináv- és a legjobb dán kriminek járó díjat is.

Submarino (2010, rendező: Thomas Vinterberg)

A dán Jonas T. Bengtsson regénye két fivérről szól, akik egy gyerekkori trauma miatt külön utat járnak, és más-más módon próbálnak menekülni az emlékeiktől. Az egyik egy erőszakos bűnöző, a másik egy kábítószerfüggő, és nem beszélnek egymással. A két testvér anyjuk halálakor találkozik újra. A regény kiadási jogait tíz országban vásárolták meg, de még sem angolul, sem magyarul nem jelent meg.

Instant dohány (2010, rendező: Daniel Espinosa)

A film a svéd Jens Lapidus regénye alapján készült. A szerző neve nem teljesen ismeretlen a magyar olvasók előtt, az Animus Kiadónál az Eltörölve című könyve jelent meg a kiadó Skandináv Krimik sorozatában. Az Instant dohány alapjául szolgáló regény Snabba cash címmel jelent meg 2006-ban, 2007-ben pedig Svédországban a legnagyobb példányszámban eladott regények listáján az előkelő negyedik helyen végzett. Ez a Stockholm Noir trilógia első kötete, magyarul még nem jelent meg.

Vízer Balázsnak a port.hu oldalán megjelent A 10 legjobb skandináv bűnfilm című írása itt olvasható.

Simon Attila
Forrás: olvasoterem.com