3214

Mesék a felnőtté válásról

Interjúnk Boldizsár Ildikóval

boldizsar-ildiko

Boldizsár Ildikó mesekutató, író, etnográfus, meseterapeutával, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotójával a XVII. Győri Könyvszalon 2. napján, szombaton találkozhatnak az érdeklődők. Mesék a felnőtté válásról című új kötetéről kérdeztük, amelyet a győrieknek is be fog mutatni a háromnapos rendezvényen.

Hogy látod, mi a legnagyobb nehézsége ma a felnőtté válásnak? Hogyan segíthet ebben a mese?

Úgy látom – s ebben erősítettek meg a kötet meséi is –, hogy a felnőtté válás minden korban nehéz volt. Valamennyi életforduló-átlépés közül talán ez a legnehezebb határátlépés. De azt is látom a mesékből, hogy régen a fiatalok nem voltak ennyire magukra hagyva ebben a folyamatban. Ott állt mögöttük egy támogató, felelős, felnőtt közösség, amelynek tagjai segítettek abban, hogy egy fiatal „meghaljon a gyerekkor számára”, és elinduljon a felnőtt élet felé. Megkapta azokat az útmutatásokat, amelyek segítségével mindezt véghez tudta vinni. Ma a támogató, felelős, felnőtt közösség helyét a mesék vehetik át, mert szerencsére sok fontos tudnivalót őriztek meg a felnőtté válással kapcsolatban.

Az egyik fontos tulajdonság, ami a teljesebb élethez kell, a bátorság. Melyik mese jut elsőre eszedbe, ami a félelem feloldásáról szól?

Egy indiai állatmese ugrott be azonnal, Az oroszlán és a kecske című. De aztán sorra jött a többi mesecím is, főleg a sárkányölő vitézes mesék… Ezek azt tanították meg nekem, hogy a bátorság nem a félelem hiánya, nem is a félelem legyőzése vagy negligálása, hanem sokkal inkább a félelem kezelése és uralása. Például erre is szükség van a felnőtté váláshoz.

Milyen tulajdonságokra, képességekre koncentrálnak a Mesék a felnőtté válásról kötet meséi?

A kötet végén összeállítottam egy felnőttségmutatót, hogy könnyebb legyen eligazodni azzal kapcsolatban, hogy mit tanulnak meg a hősök a 32 mesében. Ilyesmik találhatók közöttük: tervszerűen gondolkodni, felismerni a fontossági sorrendet, kiállni önmagunkért, felvállalni konfliktushelyzeteket, megérteni a nőket (férfiakat), elköteleződni önmagunk és mások mellett, stb. Minden meséhez tartozik 4-5 megtanulnivaló…

Szerinted mi segíthet pótolni mai társadalmunkban a felnőtté avatást, amely a hagyományos társadalmaknak még természetes része volt?

Ezt nem lehet pótolni. A felnőtté avatás manapság – néhány vallási felekezet tiszteletre méltó igyekezetén túl – legfeljebb az érettségi vizsgára korlátozódik. Ezzel pedig az a baj, hogy a felnőtté avatás nem csupán tárgyi tudásátadás és ellenőrzés volt, hanem a pszichés és a szellemi rend fölépítését segítő folyamat. Több olyan helyzetre lenne szükség, amelyekben a fiatalok valós önismereti tapasztalatokra tesznek szert egy számukra hiteles felnőtt jelenlétében és kíséretében.

Van olyan mesemotívum, ami mostanában eszedbe jut valamilyen társadalmi jelenség, jellegzetes kortünet kapcsán?

Most meg a Kacor király című mese ugrott be azonnal… Hát valami hasonló káoszban, burleszkben élünk manapság, pont úgy, mint ennek a mesének a szereplői… félünk valamitől, de már azt se tudjuk, mitől, miközben félelmünk tárgya jóízűen horkol egy barlangban…

Van olyan történet, ami Győrhöz kötődik benned?

Engem a Vaskakas Bábszínház köt össze legerősebben Győrrel. Figyelemmel kísérem az előadásaikat, és nagyon szeretem mindazt, ami ott történik. Egyszer az én Amália-mesémből is készült egy előadás, ez nagyon mély és szép emlék számomra. (Amália álma 2009.)

A Győri Könyvszalonon a könyvbemutató mellett a Mesekuckóban fogsz mesét mondani. Mennyiben más gyerekeknek és felnőtteknek mesélni? Van különbség?

A gyerekeket jobban elő kell készíteni a mesehallgatásra, ami azt jelenti, hogy a mesemondás előtt kicsit le kell nyugtatni, középpontba kell rendezni őket, mert hozzá vannak szokva az állandó zizgéshez, pörgéshez. Úgy pedig nagyon nehéz belső képeket aktivizálni, hogy nincs bennük hely erre… De amikor már együtt lélegzik felnőtt és gyerek, nincs különbség a mesemondásban. Az általános vélekedéssel ellentétben úgy gondolom, hogy a mesék mindig a felnőtt ént szólítják meg bennünk, és mesemondóként is ehhez tartom magam.

Boldizsár Ildikóval a XVII. Győri Könyvszalon 2. napján, november 18-án szombaton, 14 órakor találkozhatnak a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termében, ahol Mesék a felnőtté válásról című kötetéről Kocsis Rozival, a Vaskakas Bábszínház igazgatójával beszélget.

Szabados Éva

2017.11.06
2320