73

Finta Sándor és Walt Whitman


finta-sandor-manda

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Az öt centiméter átmérőjű, 1925-ben bronzból készült plasztika előlapján az 1819 és 1925 között élt jeles amerikai költő jellegzetes, hosszú hajú és szakállú feje látható. A farmer apa gyermekeként születő, nyolc testvérével már Brooklynban felnövekvő költő volt nyomdász, újságíró, tanító és hivatalnok is, az 1861 és 1865 között zajló polgárháborúban pedig a sebesülteket ápolta. És mindeközben egészen az utolsó percekig írta optimizmustól, életörömtől sugárzó, gondolatritmusokkal összefogott szabadverseit. Talán ez az életöröm foghatta meg Finta Sándort is, aki hasonló kalandok után lett befutott szobrász távol hazájától.

A csikósbojtárként induló Finta Sándor öccse, a Zádori Oszkár néven Párizsban karriert csináló Gergely hatására kezdett el a börtönben fát faragni. Ide egy családi tragédia miatt került, hogy aztán szabadulván már harcolhasson a Nagy Háborúban, és képzett szobrászként sorra kapja a honvédemlékmű-megrendeléseket. 1920-ban pedig Brazílián át New Yorkba érkezvén az amerikai magyarság első számú szobrásza lett. Hogy eredetiben olvashatta-e az első világháború előtt újra felfedezett amerikai költőt, annak talán nagyobb a valószínűsége. Az érme hátoldalán minden valószínűség szerint a sziklához láncolt Prométheuszt láthatjuk az elmaradhatatlan társával, a májából falatozó keselyűvel.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2017.10.30
18