527

Bierbauer Lipót (1841-1917)

Várostörténeti puzzle 97. rész – Némáné Kovács Éva írása

01

100 éve halt meg Bierbauer Lipót fizikus, tankönyvíró, bencés paptanár, kinek alakját már életében legendák övezték. Tudományos ismeretterjesztő előadásai, bemutató kísérletei, fény- és tűzijátékai révén a győri közéletben hamar ismertté vált. Jelentős szerepet játszott a város vízvezeték-rendszerének kialakításában, mely neki is köszönhetően egészséges ivóvízzel látta el lakókat.

Bierbauer Xavér Ferenc népes, szerető családba született Kőszegen 1841. november 9-én. Apja Bierbauer Mihály, anyja Spreitzenbarth Julianna volt. Tanulmányait helyben, a kőszegi bencés gimnáziumban kezdte, és másodszülött fiúként 16 éves korában, 1857. szeptember 8-án lépett be a bencés rendbe. Ekkor vette fel a Lipót nevet. Pannonhalmán teológiai tanulmányait befejezve 1864. november 19-én pappá szentelték.

Húsz éven át folytatott tanári pályáját a soproni Szent Asztrik Bencés Gimnáziumban kezdte meg 1864-ben. Itt heti 14 órában magyar nyelvet, földrajzot és természettant (fizikát és kémiát) tanított. Szülőhelyén, Kőszegen 1865 februárjában tartotta első miséjét. Az első soproni év után 1865-től két évig Pannonhalmán volt hitszónok és főiskolai tanár. A természettan és fizika újdonságaira fogékony fiatal pap az 1867-68-as tanévtől az 1884-85-ös tanévig, tehát 17 éven át Győrött a Szent Benedek-rendi Katolikus Gimnáziumban oktatott. Sokoldalúságát jellemzi, hogy kezdetben német nyelvet, mennyiségtant és rajzot, valamint műéneket és zenét tanított, majd az 1870-es évektől természettant és vegytant is.

Rendszeres adományokkal gazdagította a győri főgimnázium múzeumát. 1868-ban például vércsét, 1871-ben Kossuth bankjegyet, majd nevezetes műtárgyakról 68 db. fényképet ajándékozott, valamint egy magyar művésznő babérkoszorúját is. 1876-ban Schemitz Károly Győr egyes részeiről készített fényképekkel gazdagította a gyűjteményt. Ekkor már ő volt a bencés gimnázium természettani szertárának az őre is. A győri bencés iskolai értesítőben 1874-ben jelent meg A nap-ról írt munkája.

Az 1874-ben megjelent győri bencés iskolai értesítő címlapja és Bierbauer Lipót írásának első oldala:

Szívesen és gyakran vállalta ismeretterjesztő előadások tartását különböző csillagászati, fizikai és kémiai témakörökről, melyeken kísérleteket is bemutatott. A dr. Karika Antal kezdeményezésére 1870. június 10-én alapított Győri Ismeretterjesztő Egylet aktív tagja volt, majd 1871-től választmányi tag is lett. Már az egyesület második nyilvános rendezvényén, 1870. november 20-án kísérletekkel kísért felolvasást tartott az Északi fényről. Az 1872. november 3-án mondott ismertetőjét a Schmidt-féle pörgettyűkről és a szabad tengelyekről a Győri Közlöny 1872. november 10-iki és 14-iki számában két részletben lehetett elolvasni, ebben 12 kísérletet is ismertetett. 1871-ben bencés tanárok tartottak felnőtteknek tanfolyamot, ahol Bierbauer Lipót a súlyokról, kiterjedésekről, a hőmérők használatáról beszélt, mondanivalóját higannyal végzett kísérlettel támasztotta alá.

Gyakorlatias szemléletét mutatta a Győri Közlönyben 1871-ben megjelent Miből áll a bor, s hogyan kell azt czélszerűen kezelni? című cikksorozata. Fehér Ipoly őt bízta meg 1872 szeptemberében, hogy a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XVII. győri nagy-gyűlésére készülő város és megye monográfiában a megye borait mutassa be. Az eseményre 1874-ben megjelent Győr megye és város egyetemes leírása kötet Borászat című fejezetében Bierbauer a Győr környéki hagyományos szőlőtermelő vidékek (Écs, Baráti, Tényő, Nyúl, Szent-Márton és Gyarmat) különböző évjáratú borait vizsgálta, 26-féle mintát analizált fajsúly, borszesz-, sav-tartalom, valamint egyéb alkotóelemek (pl. borkő, ecetsav) szempontjából, összehasonlítva a neves külföldi és hazai borfajtákkal. 1874 augusztusában a megyeházán megrendezett győri termény- és iparkiállításon az 1873-as vegyszer nélküli, saját módszerével javított borait és a maga készítette „házi villámcsengő”-jét mutatta be.

Az 1874-ben Fehér Ipoly szerkesztésében megjelent Győr megye és város egyetemes leírása címlapja, a Bierbauer Lipót-féle Borászat kezdő soraival:


A nők részére szervezett jótékonysági és ismeretterjesztő előadás-sorozatokban is rendszeresen részt vett. 1873 márciusától Petz Vilma a győri kisdedvédő egylet javára hetente háromszor 2 órás ismeretterjesztő előadásokat szervezett meg nőknek az új magán lányiskolájában, amelyek során Bierbauer Lipót a természettani oktatást vállalta. 1873 novemberétől Svieczeny Janka védnökségével a nők tudományos képzése az ismeretterjesztő egylet szervezésében átkerült a Fehérvári utcába, ahol Bierbauer szintén e tárgyat tanította.

Petz Vilma arcképe (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum):

Petz Vilma nőknek szervezett tanfolyamának előadói (Győri Közlöny, 1873. április 27.):

Az 1870-es évek legnagyobb tűzesete a Jankovits-féle új gőzmalom és magtár kigyulladása és elpusztulása volt. A Belvárosban a Schwarzenberg utcában, a Stadel-gyár mögött 1874. április 26-án keletkezett hatalmas tüzet 26 órán át oltotta a győri önkéntes tűzoltóság hat szivattyúval. A vizet hozzá a 150 méternyi távolságban lévő Dunából hydrophor segítségével nyerték ki, szállították oda. A későn észrevett tűzvésznél a malom megmentése reménytelennek bizonyult. A tűzoltók a szomszédos épületeket sikeresen oltották, míg Bierbauer Lipót és Abday Asztrik bencés tanárok más önkéntesekkel életüket veszélyeztetve segítettek a roppant mennyiségű gabona- és lisztkészlet egy részének mentésében. Utána javasolta Bierbauer Lipót, hogy állítsanak fel távsodronyt, mely a tűztoronyban levő harangot összekötné a tűzoltó őrházzal, a bel- és külvárosi városházákkal, a Győr-sziget és Révfalu községekkel. Vállalta a jelzőkészülék elhelyezésének tervezését és a karbantartását. Az egyszeri, 1000 forintos költségekkel járó beruházásra az önkéntes tűzoltóegyletnek nem volt pénze, így a kezdeményezés nem valósult meg.

Tudósítás a tűzvészről (Győri Közlöny, 1874. április 30.):

Javaslat a Jankovits-gőzmalom leégése után távsodrony alkalmazására (Szabad Polgár, 1874. július 9.):

Egy Hydrophor:

A Győri Közlöny 1874. december 6-iki számában jelent meg A Vénus bolygó átvonulása a nap előtt deczember 9-én című írása, mely e ritka csillagászati jelenséget részletesen tárgyalta. 1875 januárjában a színképi elemzésről beszélt, majd november 28-án a győri ismeretterjesztő egylet 33. nyilvános rendezvényén A métermérték ismertetése című felolvasását tartotta. Bekerült pártoló tagként a társadalmilag elismert, híres Győri Ének- és Zeneegylet választmányába, kezdett ismertté válni.

1869-ben megépült a fővárosban az ország első vízvezetéke. Ezt Győr városa is követni szerette volna, bizottságot alapított a vízellátás megszervezésére, amelyet a Duna vizére alapoztak. Ekkor Bierbauer Lipót a sajtóban jelentette meg kritikai észrevételeit a tervvel kapcsolatban: „magát a vízvezetéket mint hasznos, czélszerű intézményt a legmelegebben üdvözlöm... de csak akkor, ha nemcsak sok, hanem egyuttal egészséges vízet is fogunk kapni”. A Győri Közlöny 1875. december 9-iki számában megjelent Észrevételek a Győr városában létesítendő vízvezeték ügyében című írásában kifejtette, hogy szerinte és a mérések szerint is a kis Duna vize olyan szennyezett, hogy ebből átszűrve sem lehet egészséges ivóvizet nyerni. A Győri Közlöny 1876. január 23-diki számában folytatja a gondolatsort Még egyszer a vízvezetékről címmel. Ezekkel a kritikai írásaival a gondolkodás irányát befolyásolta, így megkezdődött a harc a győri egészséges vízért.

Részlet Bierbauer Lipót Még egyszer a vízvezetékről című írásából (Győri Közlöny, 1876. január 23.):

Bierbauer Lipótról készült fénykép, a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum tulajdona:

1876 februárjában megjelent összeállításában a Mérték- és ár átszámítási táblázatok a győrszigeti Gross Gusztáv nyomdájában, mely gyakorlati kézikönyvként volt használható, majd júniusban szintén a Gross Nyomda adta ki a Vegytan című kétkötetes munkáját, melyet a középiskolásoknak állított össze a legújabb ismeretek alapján, ábrákkal. 1878 decemberében a Vallás- és Közoktatási Miniszter a Vegytant iskolai használatra engedélyezte.

Bierbauer Lipót Vegytan című tankönyvének címlapja, a bevezető első oldala:

A Vegytan tankönyvének ismertetése (Fővárosi Lapok, 1876. június 15.):

Bierbauer Lipót nagy látványtervező és -szervező is volt, különböző rendezvényeken csodálhatták meg a fény- és világítási megoldásait. 1874 pünkösdjén a Győri Jótékony Nőegylet a színházban jótékony célú műkedvelő előadást szervezett, melyen az ének- és zeneegylet, valamint a helyben állomásozó 19. számú ezred katonazenekara lépett fel. A nagy sikerű, telt házas rendezvényen Bierbauer Lipót az élőképek változatos fényű megvilágításáról gondoskodott az ún. solar-fény használatával. 1876 augusztusában József főherceget pannonhalmi látogatásakor Kühn Rajmund és Bierbauer Lipót több perces tűzijátékkal köszöntötték, „az egésznek fénypontját a kolostortól nem messze fekvő Boldogasszony kápolnának galván folyam általi megvilágíttatása képezte. A fény mintegy a Kálvária halmán lévő hármas kereszt aljából kitörni látszott”, míg a templom torony felső gömbölyű része meteorként tündöklött a nemzeti színekben játszó görögtűzben. 1877. március 2-án a győri Szent Erzsébet Jótékony Nőegylet szegények segítésére rendezett színházi előadásán az élőképeket fehér, sárga, piros, lila és zöld színű villamos szénfénnyel világította meg, ami szintén nagy látványosságnak számított.

Képeslap a pannonhalmi Bencés Apátságról:

Részlet a Pannonhalmi látogatás című cikkből (Győri Közlöny, 1876. augusztus 31.):

Képeslap a pannonhalmi Boldogasszony kápolnáról:

1877. június 10-én a 120 tagú Bécsi Kereskedelmi Dalárda látogatott el Győrbe hasonló számú kísérettel, több napra. Az ünnepi eseményen a Szőlőkert előtti sétatéren a különböző képleteket ábrázoló nagy sikerű tűzijáték Bierbauer Lipót műve volt. A tűzijáték után a Tűztornyot bengáli tűzzel világította meg, az egész város fényben tündökölt. 1878-ban a Győri Iparos Kör és az Olvasó Egylet felolvasó estéiken előadásokat tartott a mikroszkópról, vagy „A szem csalódásai”-ról.

A Bécsi Kereskedelmi Dalárda ünnepélye Győrött (Győri Közlöny, 1877. június 14.):

Holló Alajos A győri Tűztorony című festménye (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum):

Beszámoló a Győri Iparos Kör rendezvényéről (Győri Közlöny, 1878. február 7.):

Győr társasági életének aktív szereplője volt, például Némethy Ernő királyi ügyész házi hangversenyén a Lammermoori Lucia operából sextettet énekelt Ráth Zsigával és Némethy Ernőnével. Választmányi tagja lett a Vargyas Endre elnökletével 1878 májusában megalakult Győrvárosi Torna-Egyletnek is, bizottmányi tagja a dr. Kovács Pál elnökletével működő Győrvárosi Szabadelvű Pártnak. 1878. szeptember 21-én a győri Szent Erzsébet Jótékony Nőegylet szegények segítésére rendezett színházi előadásán Palatin Gergellyel együtt készítették az előképek megvilágítását. 1879 márciusában a Lloydban tartott rendezvényről így számolt be a Győri Közöny: „...a kaszinó nagytermében ugy hullott a mennykő mint augusztusban a csillaghullás. Veszedelem azonban nem történt, mert hát ott volt közöttünk Jupiter tonaus, főtisztelendő Bierbauer Lipót tanár úr személyében, ki mennyköveit úgy tudta regulázni, mint valami jó kocsis négy szilaj csikaját, - oda ütött az mindenik, a hova ő akarta!”. A villamosságról tartott érdekes előadását nagy közönség hallgatta végig. 1879-ben a Győri Színpártoló Egylet választmányi tagja is lett.

1878-79-ben megjelent a Gross Gusztáv nyomda kiadásában a Physika a középtanodák felsőbb osztályainak használatára írt tankönyve két részben. Dr. Németh Antal így méltatja a Győri Közlöny 1879. augusztus 20-iki számában: „E könyv első magyar tankönyv, mely a korszerű természettant a középtanodák fölső osztályai számára tárgyalja.”

Győri Közlöny, 1878. április 11.:

Közben folytatta küzdelmét az egészséges ivóvíz-hálózat kiépítéséért. 1879 júniusában felszólalt a városi vízvezeték ügyében tartott bizottsági ülésen, melyen tiltakozott, hogy az egészségtelen dunai vízre alapozzák a kiépítendő vízhálózatot, helyette a természetes, átszűrt talajvizet, a Kiskúton fúrt forrásvizet ajánlotta. Véleményét alátámasztotta Junker Károly építészeti tanácsos szakvéleménye is.

Győri Közlöny, 1879. június 8.:

1880. április 14-én Győrött a Megyeháza udvarán felakasztották Takács János péri rablógyilkost. Ő 1878 decemberében társával együtt brutálisan ölt meg két asszonyt, azonban az ítélet meghozása előtt a börtönben a másik bűnös meghalt, így egyedül maradt a pere végére. A kiküldött hóhér felakasztotta, a halálát többen végignézték, dr. Sikor József törvényszéki orvos a halál beálltát megállapította. Az ítéletvégrehajtás után a halottat kocsin a győr-újvárosi kórházba szállították, ahol Bierbauer Lipót hatósági engedéllyel végzett rajta kísérletet, és elektromágneses készülékkel (a defibrillátor előzménye) újraélesztette. Ezzel azonban nagy probléma keletkezett. Az újraélesztett rablógyilkost utána a kórházban ápolták, az országban pedig a jogászok lázasan kutatták a megoldást, hiszen egy bűnért büntetését megkapó személyt még egyszer nem ítélhettek el. Végül egy nap múlva Takács János újra, immár véglegesen meghalt.

Horváth Árpád A megkésett világhír című könyvében szintén leírja az akasztás és az újraélesztés történetét. Állítólag az 1878 végén Győrbe visszatért Jedlik Ányosnak a kísérlet előtt Bierbauer Lipót elmondta, hogy a frissen kivégzett gyilkoson újraélesztést szeretne folytatni úgy, hogy először a nagy mágneselektromos géppel alacsonyfeszültségű áramot, majd a Ruhmkorff-indikátorral nagyfeszültségűt vezetne a testbe. Jedlik tiltakozott, hogy készülékét ilyen célra használja fel Bierbauer. Ez eset után barátságuk megromlott, pusztán köszönőviszonnyá alakult. Az újraélesztett gyilkos ügyében maga a király hozott döntést. Állítólag I. Ferenc József táviratban közölte, „elégséges, ha valakit egyszer kivégeznek, ha lehet, tartsák életben”.

Beszámoló az újraélesztett gyilkos haláláról és a kivizsgálás megkezdéséről (Győri Közlöny, 1880. április 18.):

Petz Alajos könyve a győri újraélesztésről:

Kis Újság, 1930. június 22.:

1880. augusztus 25-én a Szombathelyen megrendezett Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagy-gyűlésén a természettani szakcsoportban Jedlik Ányos és Bierbauer Lipót tartott előadást. Majd az 1882-es vándorgyűlésen Bierbauer bemutatta villamos stroboszkópját, mely mozogni látszó ábrát produkált oly módon, hogy homorú tükör és szikrainduktorral kibocsájtott szikrafény segítségével a centrifugára szerelte ábráját. 1880-ban természettant és vegytant tanított Vargyasné Petz Vilma polgári lányiskolájában is. Egyre több egyesületbe hívták meg tiszteletbeli vagy pártoló tagnak. Például 1881-ben a Győri Katholikus Legényegylet tiszteletbeli tagjául választották, a győri Vöröskereszt-egyletének is tagja lett 1882-ben, 1883-ban a győri Műkedvelői Kör és a Győrvárosi és Megyei Kisdedvédő Egylet tagja, valamint a Győri Ének- és Zeneegylet tiszteletbeli tagja lett. 1882-ben a pénzügyi fedezet hiányában elhalasztott vízvezeték építésének terve újra előkerült. Az akkori állapotokról, a talyigások által Dunából kimért víz minőségéről, a hozzájutás és felhasználás nehézségeiről a helyi sajtó is beszámolt.

A győri vízvezetékről (Győri Közlöny, 1882. november 30.):

Bierbauer Lipót ötlete volt, hogy a város tehetős polgárai alakítsanak részvénytársaságot, és bocsássanak ki részvényeket a vízhálózat és vízmű létesítésére. Állandó próbafúrásokat végzett, hogy kiderítse, honnan lehet a város talajából jó minőségű és nagy mennyiségű vizet kinyerni.1883 márciusában a Győri Közlönyben többször megjelent a felhívás, melyben a 150 ezer forint részvénytőke beszerzése céljából 1500 darab 100 forint névértékű részvény jegyzésére szólították fel a lakosságot: „Nem kérünk senkitől áldozatot, hiszen a befektetett tőke tisztességes hasznot hajt, és kiki saját jólétén javít... Tegye meg mindenki kötelességét, melylyel önönmaga és a társadalom iránt tartozik, és sok nemzedék fogja áldani mindazok emlékét, kik a vízvezeték létesítéséhez hozzájárultak.” Az alapítók 200 részvényt jegyeztek, Back Herman malomtulajdonos pedig 25 ezer forintot ajánlott fel. Az április 15-diki határidőre így is csak 900 részvény kelt el. Ekkor gróf Khuen Héderváry Károly főispán körlevélben értekezletre hívta össze Győr polgárait a vízvezeték ügyében. A május 3-diki értekezleten elhangzott, hogy május 10-ig hosszabbítják meg a jegyzés határidejét. Nyolc alapítótag párosával indult a négy körzetre felosztott város utcáin lakók megkeresésére részvényjegyzési gyűjtő ívekkel, köztük Bierbauer Lipót is. Pár nap alatt sikerült nemcsak a hiányzó részvényeket eladni, hanem még túljegyzés is lett, a május 15-diki alakuló értekezleten 1545 részvényest jegyeztek fel. A június 7-diki alakuló közgyűlés után Frischauf Kandid bécsi mérnök terve szerint hamarosan elkezdődött a győri vízmű építése.

Felhívás Győrváros közönségéhez (Győri Közlöny, 1883. március 18.):

Cégbejegyzés (Központi Értesítő, 1883.december 6.):

Bierbauer Lipót javaslatára a kiskúti ligetben a kavicsrétegre ma is működő 7 méter mély ásott kutat telepítettek, mely 1883. július 18-án készült el. Ott kazánházat, gépházat, szolgálati lakásokat létesítettek. 1883. augusztus 7-én megkezdődött a Kiskúti telep és a Budai utcai víztorony, valamint a vezetékek kiépítése. Kiskútról mintegy 2 km hosszú csővezeték szállította a vizet az ugyanakkor megépült Budai úti víztoronyba, ahonnan előbb a Belváros, majd Újváros és Sziget felé is szolgáltattak ivóvizet. A víztorony akkori űrtartalma 330 köbméteres volt, ma átalakított ipari vizet szolgáltat. Szintén ma is üzemel az akkor épült 12 km-es csőhálózat legnagyobb része. 1884. június 15-én adták át a vízművet a közönségnek, és egy hónapra rá már 230 ház volt a hálózatra kötve.

1884-ben, a vízmű átadásakor jelent meg Bierbauer Lipót Emlékirata a Győri Vízvezetéki RT. kiadásában, melyben az egészséges vizet biztosító vezetékes vízszolgáltatásért folytatott kilencéves küzdelmét írta meg. Előszavában olvashatjuk: „Lépésről lépésre emelkedni, a haladás zászlaját fennen lobogtatni honpolgári kötelesség. Életrevaló társulatok, intézmények, mind megannyi tényezők egy város szellemi és anyagi műveltsége s jólétének emelése érdekében. És ki meri tagadni, hogy a vízvezeték akár közegészségi, akár közbiztonsági tekintetben Győr városát a haladás magasabb színvonalára emeli?”

Győr a vidéki városok közül – Budapest után – elsőként létesített polgárainak összefogásával vízművet, mellyel kapcsolatban az egyéves évfordulón a Győri Közlönyben e sorok jelentek meg: „Mindannyiok közt azonban legfőbb tisztelet és elismerés adassék főtisztelendő Bierbauer Lipót urnak, aki az ügynek egy egész évtizeden keresztül hatalmas bajnoka, szivós kitartása s akadályokat leküzdő harczosa volt mindaddig, mig csak kedvencz eszméje diadalra nem vergődött. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy kiemeljük, miként a győri vízvezetéki mű létesülésének legfőbb dicsősége az ő nevéhez fűződik s vesse bárhová sorsa, a győriek mindenkor hálával emlékeznek meg róla. Azért is nyájas olvasó, aki iszod a győri vízvezeték üde forrásvízét, el ne feledd néha napján a jól eső érzés kifejezését azzal az áldó mondással is megtetézni: - Dicsértessék Bierbauer Lipót!”

Győr első víztornya a Budai úton:

Bierbauer Lipót emlékirata címlap és bevezetés, 1884.:

Bierbauer Lipót fényképe a Pannon-Víz Zrt. jubileumi évkönyv a 130. évfordulóra 1884-2014 című kötetből:

Konyhai mosdó reklám (Győri Közlöny, 1884. június 19.):

A győri vízvezetéki részvénytársaság közgyűlése, Győr, január 28. című cikkből adatok a győri vízvezeték használóiról (Győri Közlöny, 1886. január 31.):

Sok helyen olvashattunk arról, hogy Bierbauer Lipót volt a győri telefonhálózat megalapítója, ugyanis már az 1870-es években a bencés rendházat a Radó-szigeten álló színházzal telefonvonallal kötötte össze. E feltevés forrása Saly Brunó róla írt ismertetője, mely A Pannonhalmi Főapátság története 6. b. kötetében jelent meg. 1917-ben, halála után írta róla Saly Brunó: „Kutató, fürkésző ész, kitűnő szorgalmú és fáradhatatlan munkás. A gyakorlat embere, a ki physikai tudását a laboratóriumból az életbe viszi. Ez a törekvés, hogy az elmélet eredményeit az életben kell megvalósítani és ezzel a magyar kultúrát emelni, egyik fő jellemvonása. Ez a gyakorlati érzék vitte őt arra, hogy már a hetvenes években Győrben telephonnal kötötte össze a főgymnasium physika szertárát a színházzal, a bencés székház egyes szobáit: villamos ívfénnyel világította meg a Széchenyi teret, a győri színpadot.”

Győrben a telefonhálózat 1891-ben létesült. Mayer Farkas Bierbauer Lipótról írt rövid szócikkében az iskolai szertár és a vele szomszédos épületben levő rendház telefon-összeköttetéséről írt 2004-ben. Tarcsay László a 100 éves a győri telefonhálózat című, 1991-ben megjelent könyvében a győri telefonhálózat megépítése előtti korszakról így ír: „Győrben, illetve Győrből 1877 decemberében folytattak először telefonbeszélgetést. Ezek kísérleti távbeszélgetések voltak, amelyeket Salamin Leo, a soproni főreáliskola igazgatója szervezett meg. Ő az első kísérleti távolsági beszélgetést az országban, Bécsben vásárolt készülékekkel, vasúti távíróvezetékeken, Sopron-Pinnye vasútállomások között folytatta. Ezt követte a Sopron-Győr között létesített távbeszélő kapcsolat… A második alkalommal – ugyancsak még a közhasználatú hálózat kiépítése előtt – a magyar kir. Posta végzett próbabeszélgetést Győrből. Abban az időben építette meg a posta az ország első távolsági oszlopsorát Budapest és Bécs, illetve az országhatár között. Ekkor a próbabeszélgetések a Budai országút és a Fehérvári út sarkon lévő víztorony és Budaörs között hangoztak el. A cél több gyár termékéből válogatott tizenegyfajta készülék minősítése volt. Az időpont 1889. október 24. és 26.”

A technika fejlődésének eredményeképpen 1881 májusában adták át a világ hatodik telefonközpontját Budapesten a Fürdő utcában. Bierbauer Lipótot a friss találmányok, újdonságok érdekelték, és gyakorlatban is törekedett megvalósításukra. A Győri Kaszinóban (Lloyd épületében) 1884. március 19-én tartott előadást A telefon és mikrophon címmel, majd egy év múlva szintén ott felolvasás mellett végzett kísérleteket a „Telephon”-nal.

Hírek a telefonról szóló előadásairól (Győri Közlöny, 1884. március 19. és 1885. március 22.):

Részlet Schuber János és Márkus Ágoston mérnökök jelölésével a győri telefon-hálózat kiépítésének térképéről 1893-ból:

1884-ben jelent meg a győri Gross Gusztáv Nyomda kiadásában Bierbauer Lipót A fizikának elemei, a középtanodák számára 348 ábrával kötetének 3. átdolgozott, javított kiadása és a Csillagászat. Toldalékul a fizika elemeihez a középtanodák számára 21 ábrával kötete. 1884 februárjában a Szabadelvű Párt tagjaként városi önkormányzati képviselő lett 1890-ig, amikor lemondott e tisztségről. Alelnöke a Győri Szépítő Egyletnek is, melynek célja a város parkjainak rendbetétele volt. Az 1885-ben megalakult Győri Női Iparegylet (Városház utca, Friedmann-féle ház) elnökeként feladatául a női ipariskola létesítését tűzte ki. 1886-ban gróf Batthyány Lajosné Andrássy Ilona grófnőnek mutatta be a kezdő intézet, a helybeli női ipariskola kézimunka kiállítását.

Bierbauer Lipót is új városi képviselő lett (Győri Közlöny, 1884. február 19.):

Győri Közlöny, 1886. március 4.:

1885 júniusától a tanítás helyett 27 éven át gyakorlati feladatokat oldott meg mint a bencés rend gazdaságainak egyik irányítója, szervezője. Először a bencés rend pannonhalmi jószágkormányzója, hamarosan a veszprémvarsányi kerület gazdasági vezetője lett. A Győrvidéki Gazdasági Egyesület (a megye gazdasági életének irányító szervezete) választmányi tagja maradt az 1910-es évekig. Intézkedéseinek köszönhető, hogy 1890 szeptemberében Sikátor községben csak 26 ház égett le, s nem az egész falu. A városból elköltözve a győri társadalmi életben vállalt szereplése csökkent. 1890-ben a Győri Vízvezetéki Részvénytársaságban igazgató-választmányi tagsága ugyan megmaradt, de cégvezetői jogosultsága Meiszner Ernőével együtt megszűnt. 1893-tól szakértőként segítette a pápai vízmű létesítését, melyet 1894-ben adtak át. Tiltakozott az anyakönyvezés állami kézbetétele és Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő egyházpolitikája miatt. 1898 júniusában Lóskay Jeromos halálával felmerült, hogy Vasary Kolos hercegprímás esetleg kinevezi a hercegprímási uradalmak kormányzójául, mert „Bierbauer Lipót, a varsányi benczés uradalom kitűnő szakértelmű kormányzója”. Végül gazdasági tanácsosi címmel a Pannonhalmi Főapátság jószágkormányzójaként Tarjánpusztáról az uradalmat irányította. 1898. augusztus 5-én ő adta össze Emília húga lányát, Sziklay Paulát Zulawski Béla főhadnagy, alreáliskolai tanárral a kőszegi plébániatemplomban.

Bierbauer Lipótról készült fénykép, a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum tulajdona:

Tudósítás a sikátori tűzről (Budapesti Hírlap, 1890. szeptember 12.):

Politikai szereplése (Dunántúli Hírlap, 1895. február 10.):

1913-ban nyugalomba vonult és Tihanyban a bencés rendházban élt, időnként meglátogatta a rend kezelésében álló balatonfüredi gyógyfürdőt. 76 éves korában itt, Balatonfüreden halt meg 1917. február 7-én. Közvetlenül halála után, még 1917-ben Farkas Mátyás polgármester javaslatára Lóth József festőművésszel Győr városa készíttetett portrét a győri vízvezeték létesítőjéről, Bierbauer Lipótról. A képet a városi tanácsteremben helyezték el, és 1945 után a Xantus Múzeumba került. Jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található. 1927-ben a Széchenyi téren létesítendő szökőkutat nevezték volna el róla.

2011-12-ben restauráltatták és egyben digitalizálták a Pannonhalmi Főapátság fotótára rendi arcképcsarnokának, a Benedictina gyűjteménynek egy részét, köztük Bierbauer Lipótról készült fényképet is.

2015-ben Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 31/2015. II. 27. közgyűlési határozattal Bácsán a 0597, 0598, 0611/5 és 0613 helyrajzi számú utakat Bierbauer Lipót utca elnevezéssel látta el. A Pannon-Víz Zrt. 2016-os ünnepélyén a Győri Vízvezetéki Részvénytársaság alapítására emlékezve készült az a felvétel, amelyen Maszlay István színművész elmondta Bierbauer Lipót bencés szerzetes Emlékiratában leírt beszédét, mely az interneten meghallgatható.

Bierbauer Lipót halálának híre (Dunántúli Hírlap, 1917. február 10.):

Megemlékezés a haláláról (Pápa és Vidéke, 1917. február 18.):

Dunántúli Hírlap, 1927. augusztus 12.:

Lóth József festménye Bierbauer Lipótról, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből:

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium - jubileumi évkönyve, 1626-1976. Szerk. Bánhegyi Miksa. Győr, Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, 1977.
A Pannon-Víz Részvénytársaság jubileumi évkönyve a 120. évfordulóra 1884-2004. Szerk. Tóth Gyula. Győr, Pannon-Víz, 2004.
A Pannonhalmi Főapátság története, 6/b. köt. : a rend új kora, új munkaköre 1802-től napjainkig. Szerk. Sörös Pongrác. Budapest, 1917. 1187 p.
Bánóczy Gyula: A győri vízvezeték. Különlenyomat az Orvosi Hetilap 1886. évfolyamából
Bierbauer Lipót: Emlékirat a vízvezetéki műnek 1884. évben történt megnyitása alkalmával. Győr, 1884.
Bulkai Lajos: A Győri Víz- és Csatornaművek 75 esztendeje. Hidrológiai Közlöny 1959. 3. szám 180-189. old.
Győri vízellátás története
Horváth Árpád A megkésett világhír. Bp., Móra K., 1980.
Horváth Eszter: Bierbauer Lipót és Fehér Ipoly, a tudós szerzetesek. Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, diákpályázat.
Jubileumi évkönyv a 130. évfordulóra, 1884-2014. Győr, Pannon-Víz Zrt., 2014.
Lanczendorfer Zsuzsanna: A győri csuda
Magyar Katolikus Lexikon szócikke Biebauer Lipótról.
Maszlay István előadásában Bierbauer Lipót beszéde, elhangzott 2016. augusztus 10-én.
Nyugat-Pannonia tűzoltóegyesületei, 1888-1923 : Győr-Sopron megye és Burgenland közös kiállítása,Győr, 1988.8.22 - 1988.9.30., Eisenstadt, 1988.10.13 - 1989.1.29. Győr, Xántus János Múzeum, 1989.
Petz Aladár: Győr Szabad Királyi Város Szentháromság Közkórházának múltja és jelene, 1749-1928. Győr, 1929.
Salgó Károly: A Győri Önkéntes Tűzoltó-Testület Története: 1870-1920. Győr, Győri Önkéntes Tűzoltó-egylet, 1922.
Szilágyi Gyula: Győr Sz. K. Város vizei különös tekintettel a vízvezetékre. Győr, Vízvezetéki Részvénytársaság, 1887.
Szilágyi Gyula: A győri vízvezető mű. 8 p. Különlenyomat az Egészség 1887-es számából
Tarcsay László: 100 éves a győri telefonhálózat. Sopron, Soproni Távközlési Igazgatóság, 1991.

A képek forrása:
Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményéből, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Képzőművészeti gyűjteményéből, valamint a Pannonhalmi Főapátsági Múzeumból származnak.

A 9. kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist – Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten – Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész
- 78. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

- 79. rész: Dunafürdő, a régi győri Tóth-féle uszoda
- 80. rész: A Rábaszabályozó Társulat székházának építése
- 81. rész: A Győri Sakk-kör első évtizedei (1902-1924)

- 82. rész: A győri Országzászló emlékmű
- 83. rész: Elevátor a Mosoni-Duna partján
- 84. rész: A győri királyi ítélőtábla épületének története a győri sajtó alapján
- 85. rész: A győri Pénzügyi Palota története 1945-ig
- 86. rész: A győri pénzügyi palota épületének története 1945 után

- 87. rész: A Győri Nemzeti Rajziskolától a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskoláig
- 88. rész: Az orsolyiták győri temploma
- 89. rész: „Városunk fia”: Ney Dávid, világhírű operaénekes

- 90. rész: A győri főreáliskola, a későbbi Révai Miklós Gimnázium
- 91. rész: Koltai Virgil Antal, a bencésből lett szabadkőműves
- 92. rész: A Honvéd ligeti Szabadság-szobor
- 93. rész: A győri Püspökvár zenei emlékei
- 94. rész: Egy neves pedagóguscsalád őse: Öveges Alajos
- 95. rész: Ecker János, Győr krónikásának háza
- 96. rész: Pattantyús-Ábrahám Imre, a tudós győri gyárigazgató

2017.10.26
263