99

Tihany elveszett várai


tihany-varai-manda

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után (link a cikk végén) illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, a rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Tihany, ahol a legkeskenyebb a Balaton, mindig stratégiai fontossággal bírt. A kutatások szerint már háromezer évvel a rómaiak megjelenése előtt földből hányt sáncokkal védték magukat az itt élők. A rómaiak pedig a tó első szabályozása mellett hadiutat építettek az északi parton, Tihanynál pedig kompátkelőt, amit őrtornyokkal is védelmeztek.

A Csúcs-hegyen és a Külső-tónál is állt állítólag egy-egy ilyen kőből rakott, négyszögletes építmény. Ezek természetesen az idők folyamán az enyészeté lettek, mint ahogyan a IV. Béla idején épült védelmi rendszernek sem maradt sok nyoma. A második honalapító északról cölöpkerítéssel és árokkal zárta el a félszigetet, a kapuhoz pedig felvonóhidat és két 6,5x6,5 méteres kőtornyot építtetett. Állítólag.

Az viszont biztos, hogy a török megérkeztekor már állt a kolostort és a templomot körülvevő, körbástyás földvár. Amit a korábbi cikkeinkben már említett Turco mester le is rajzolt 1569-ben. A földhányásból emelt falakat természetesen vizesárok és cölöpkerítés is védte, de néhány kisebb rajtaütésen kívül a török nem ostromolta igazán. A bencések viszont kiszorultak innen, a kolostorban katonák laktak egészen 1650-ig. Az első ismert nevű kapitánynak, Horvát Márknak 1548 és 1554 között 50 lovasa és 40 gyalogosa volt, de az itt 1560 és 1569 között kapitányoskodó Gyulaffy mellett Pisky István (1585-1589) vitézségéről maradtak adatok. Ismerünk egy levelet is, melyben Ibrahim balatonendrédi aga válaszolt Pisky kihívására. A nyomdafestéket nehezen tűrő írásból csak ízelítőül idézünk:

Adassék az hazug, tekéletlen, hitetlen, bestye kurvafiának, Pisky Istvánnak Tihonba, tulajdon kezibe. Te, hamis hitető, hitetlen, bestye rossz kurvafi, eb, ország kóborlója, nem Pisky István, hanem Kurvafi István és kurvafia az te neved; az volt, az van is, az légyen. Bestye, hitetlen kurvafi, talánd azt tudtad, hogy én Konstáncinápolyba mentem tetőled való féltemben, bestye kurvafia, azért utánom ilyen levelet írtál? De bestye, hitetlen kurvafi, ha az jégen nem lött, mert énnékem nem írtad, és énnékem tudtomra nem volt, hogy jégen köll megvíni; de immár most értem, mi az akaratod. Készen vagyok, bestye kurvafi, és ezelőtt is kész voltam, de te nem voltál ember hozzá, hanem rossz kurvafi voltál. Azért, ha holnap akarod, vagy holnapután akarod, én itt készen vagyok, valamikor te akarod.

A párbaj végül döntetlenül végződött, az agának az orra, Piskynek pedig egyik füle maradt ott a szántódi parton. Aztán Pisky elfoglalta csellel Endrédet is, de mégis csúf véget ért a harcias kapitány. Az uralkodó egy adószedő halála miatt kivégeztette, hozzá hasonló vitéz férfiú nem is kapitánykodott többé Tihanyban. Ahol a török idők végén a vár is a levegőbe repült, vagy éppen elbontották. Visszatértek időközben a bencések is, és azóta ima és munka van ott a vitézkedés és a tivornyázás helyett.

A bevezetőben említett, Csobáncról és Gyulaffy kapitányról szóló írás itt olvasható.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2017.10.26
35