105

Zsugori találkozik a diáksággal

A Soproni Petőfi Színházban

zsugori-sopron01

A Zsugori című zenés komédiát már október közepétől láthatják a diákbérletesek a Soproni Petőfi Színházban. Molière A fösvény című műve alapján Simai Kristóf, Katona Imre és Szarka Gyula írta a darabot, melyet a Komáromi Jókai Színház és a Soproni Petőfi Színház közösen készített, a rendező Béres László. A felnőtteknek a premier november 4-én lesz.

A komáromi sikeres bemutató után érkezik a koprodukció Sopronba. A Zsugori című zenés komédiában új életre támad Molière darabja, A fösvény. A szerző, Simai Kristóf a saját korába és szülővárosába, Komáromba helyezi át az eredeti történetet, amely a Rákóczi-szabadságharcot követő időkben játszódik. Ez a körülmény a zsugoriságnak, a kincsek rejtegetésének különleges feltételeket szab.

„Egy ódon, gyönyörűséges, de ma már nehezen követhető, érthető szöveget – melynek patinája, XVIII. századi atmoszférája megmaradt – friss állapotba hoztunk Béres Lászlóval. Így jött létre egy magyar komédia, amely dramaturgia szerkezetében tökéletesen követi Molière művét, de a környezet, a motiváció teljesen hazai. Simai Kristóf a kuruc-labanc háború után a saját szülővárosába, Komáromba helyezi ezt a történetet. Az akkori korszellem, a sokszori fosztogatások után az értékek rejtegetése jellemzi a magyar viszonyokat. A főszereplő Zsugori, nincs neve, mert azt is eladta már vagy rejtegeti” – mondta Katona Imre, a Soproni Petőfi Színház vezető dramaturgja, aki Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám versei alapján írt dalszövegeket is a darabhoz, azokat a Kossuth-díjas Szarka Gyula, a Ghymes együttes egyik alapítója zenésítette meg.

„A Zsugori számomra a soproni színház igazgatójának, Pataki Andrásnak a felkérésével kezdődött. Megkaptam a szövegkönyvet, megismerkedtem a darabbal. Imádom a vígjátékokat és a komédiákat, így szívesen láttam munkához. Közben Béres Laci, az előadás rendezője is küldött egy előadást (Két úr szolgája) mutatóban, hogy milyen stílusú színházat szeretne csinálni. Nagyon inspiráló volt, mert megéreztem a hangulatát a készülő előadásnak. Az első dal, amely elkészült, Csokonainak a Zsugori uramjára íródott, ez az előadás nyitánya. Ez a dal alapvetően meghatározta az irányt, a stílust. Az esetek többségében a megadott versekkel dolgoztam, s olykor írtam hozzá refréneket. De akadt olyan szöveg, amelyről azt éreztem, nem elég kifejező, és két vers, ami egyáltalán nem inspirált. Így életemben először írtam dalszöveget” – mondta Szarka Gyula, aki hozzátette: az előadás zenei anyagából CD is készült.

„Az előadás izgalmas színházi kísérletre szólítja a résztvevőket: egy színháztörténeti kor – a magyar vásári színjátszás eszköztárát, formavilágát próbálja ötvözni azzal a nagyon sajátosan kortárs (egyszerre modern és archaikus) hangzásvilággal, amit Szarka Gyula zenéje képvisel. Szándéka szerint teszi mindezt úgy, hogy közben tükröt tart a mai társadalomnak: a nézőknek nem csupán a címszereplő tragikomikus sorsát mutatja meg, hanem érzékelteti a pénz hatalmát, a történet többi szereplőjének is a pénzhez való viszonyát” – hangsúlyozta Béres László rendező, hozzátéve: a Zsugorinak – akár Molière A fösvényének – értelmezési kulcskérdése, hogy Zsugori uram vagyonimádata áll-e a darab középpontjában (ezáltal a bohózati elemek kerülnek előtérbe), avagy kiderül, közvetve minden szereplő sorsa a pénztől függ (ily módon viszont az előadás társadalomkritikai hangsúlyai erősödnek fel).

A Komáromi Jókai Színház és a Soproni Petőfi Színház együttműködésében létrejövő produkció úgy igyekszik megszólaltatni ezt a sajátos művet, hogy a több száz éves szöveg íze, zamata érvényesüljön, ugyanakkor a nézők elé egy nagyon is mai olvasata táruljon. Közösségi előadás közösségépítő szándékkal. Közösségi – hiszen a vásári komédia hagyományának a felelevenítése egy „truppot” feltételez. Közösségépítő – hiszen a két színház vezetője egyaránt azon szándékának adott hangot, hogy nemcsak az intézmény bérletrendszerében játszatná, hanem tájolásra is számítanak vele.

Az előadás címszereplője a Jászai-díjas Fabó Tibor, mellette Mokos Attila, Holocsy Krisztina, Tóth Károly, Bakonyi Alexa, Béhr Márton, Jókai Ági, Skronka Tibor, Olasz István, Majorfalvi Bálint, Culka Ottó és Bernáth Tamás lép színpadra. A jelmeztervező Ledenják Andrea, a díszlettervező Székely László Kossuth-és Jászai-díjas művész. A mozgás Dávid Péter nevéhez fűződik.

„A koprodukció bája, hogy úgy tűnik egy valódi nemzetiségi összefogásnak is teret ad, hiszen benne anyaországi és felvidéki színészek játszanak, ugyanakkor az alkotók közt anyaországi (dramaturg: Katona Imre, díszlettervező: Székely László), felvidéki (zeneszerző: Szarka Gyula), vajdasági (jelmeztervező: Ledenják Andrea) és erdélyi (mozgásművész: Dávid Péter, rendező: Béres László) művészek egyaránt fellelhetők. A magyar, szlovák, szerb, román színházi iskolák találkozása egy előadásban különleges alkotást eredményezhet” – fűzte hozzá Béres László.

Forrás: Soproni Petőfi Színház

2017.10.25
37