100

Régi erdőpásztorok


erdopasztorok-manda

Itt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

A kommunisták hatalomátvételéig az állami mellett magántulajdonban lévő erdők is voltak szép számmal Magyarországon. (Valami csoda folytán az Őrség nyugati szegletében, az úgynevezett Vendvidéken az államosítások után is maradhatott magántulajdonban az erdők egy része.) A polgári világban tehát a magánerdőket valahogy úgy kell elképzelni, hogy ott voltak a nagy tömbökben lévő egyházi és főúri erdők, de a jobbágyfelszabadítás után a parasztok is hozzájuthattak kisebb erdőbirtokokhoz. Ezeket saját maguk kezelték, vagy az Isten háta mögötti helyeken, például a hegyvidékeken közbirtokosságokat alapítottak. Erdésze ezeknek is lehetett, ha a tulajdonosok el tudták tartani, de mégis inkább az állam és a nagybirtok volt erre képes. Az erdész aztán a maga fix fizetésével, fegyverviselési engedélyével és esetleges szép szolgálati lakásával, juttatásaival bizony tekintélynek számított a faluban. És voltak olyan fában szegény vidékek is, ahol az uradalmi erdészek jóindulatán múlt a szegény ember téli tüzelője, ők engedélyezhették ugyanis a gallyszedést, a szárazulatok eltávolítását.

Ők tizenegyen a fényképen tehát tekintélyes, iskolázott emberek voltak. Magyarországon az erdészeti képzés központja 1807-től 1918 decemberéig Selmecbányán volt, majd innen költözött át sebtében Sopronba, amikor a Felvidékre bevonultak a csehszlovákok. Ez volt hát az erdészeti akadémia, és ha ezt a fotót így nézzük, akkor a kamerába néző úriemberek közül talán négyen lehettek, akik már Sopronban végeztek. Pápa az Esterházyak fraknói, avagy pápai ágának birtokközpontja volt. Ezeket a területeket, ahol korábban a kihalt Török család volt a birtokos, még 1626-ban, Esterházy Miklós nádor szerezte meg a bécsi uralkodótól. Utóda, Ferenc kezdte meg a pápai kastély építését, amin a nagy Franz Anton Pilgram is dolgozott. A család erdei egészen a Bakonyig nyúltak, volt tehát feladata ennek a 11 derék erdésznek rendesen. A család és az alkalmazottak tüzelőjének a biztosítása mellett a tanultak alapján gyérítettek, telepítettek, tagosítottak, tisztíttattak, és persze akadt jócskán dolguk a tolvajokkal is. Ugyanakkor maradt idő a baráti, szakmai összejövetelekre, és persze a vadászatokra is. Mert az erdésznek is kötelessége volt a vadállomány gyérítése, a vadkárok megelőzése. És persze a birtokos érdekeinek a szem előtt való tartása, hiszen ezért is voltak fizetve, nem is olyan rosszul.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2017.10.19
34