92

Ki rombolta le Rezi várát?


rezi-vara-manda01

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából a MaNDa adatbázisában.

A tengerszint feletti 424 méteres Meleghegy elnyúló tetejére rakták Rezi várát, a települést amúgy 1236-ban említik először oklevélben, a castrum Rezi formula pedig 1378-ban tűnik fel a forrásokban. Hogy a két időpont között ki volt az, aki előbb egy árokkal kerített lakótornyot, majd pedig a hegytető formájának megfelelően egy É-D irányban elnyújtott formájú váracskát rakatott a hegytetőre, azt nem igazán tudni.

Állítólag már királyi birtokként került a Nyugat-Dunántúlt ténylegesen birtokló Kőszegiek kezére, akiktől aztán Károly Róbert vette vissza, hogy aztán utóda, Nagy Lajos a számos és hű szolgálatokért Lackfi Istvánnak adományozza 1346-ban. Tőle István nevű fia örökölte, nádor és főlovászmester is volt, és örökös pártütő, így összeakasztotta a bajuszát Luxemburgi Zsigmonddal is, aki nem sokat teketóriázott, 1397. február 27-én a körös-krizecai gyűlésen helyben lefejeztette, és testét az ablakból az ott táborozó emberei közé dobatta.

A testet aztán Keszthelyen temetik el, de Rezi vára az összes birtokkal együtt a királyé lesz. Aki 1427-ben úgy dönt, hogy a gersei Pethő Pétert és Lászlót jutalmazza meg a váracskával. A Pethők aztán egészen 1741-ig birtokolták a helyet. Pénzük nem nagyon volt, ezért a török közeledtének hírére az is felmerült bennük, hogy le kellene a várat rombolni. Aztán egy 1554-es kisebb ostrom után úgy döntöttek, hogy jobb lenne mégiscsak megerősíteni.

Ez talán meg is történt, de a következő írásos említés 1592-ben már romként tartja számon. Hogy aztán a török pusztította el 1589-ben, amikor a szomszédos Tátikát is elfoglalta, vagy mégiscsak a magyarok rombolták le, nem lehet tudni. Az biztos még, hogy 1741-ben az erősen romos várat a hozzá tartozó területekkel együtt Festetics Kristóf (1696-1768) vásárolta meg Pethő Zsigmondtól, megalapozva ezzel a keszthelyi uradalmat. Festetics Kristóf, már egyik legnagyobb zalai birtokosként aztán 1745-ben megkezdte a keszthelyi kastély építését, de ez már egy másik történet.

Az biztos, hogy a Festeticsek már egyáltalán nem foglalkoztak a romokkal, igaz, a várépítés is kiment addigra a divatból. Így aztán az 1500-as évek végétől pusztul a vár, mára már alig maradt valami a lakótoronyból és a 9 méter magas falakból.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2017.10.11
36