292

Nagy utazás – Sarmaság 70

Festménykiállítás a győri könyvtárban

Nagy utazás – Sarmaság 70 címmel nyílt kiállítás az Országos Könyvtári Napok programjaihoz kapcsolódva a Kisfaludy Károly Könyvtár második emeleti rendezvénytermében október 5-én. Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő köszöntő szavai és Bereczky Loránd megnyitóbeszéde után Sarmaság László festményeiben gyönyörködve virtuális utazást tehettünk térben és időben egyaránt.

Bibliai témák, erkölcsi tanulságok, vágyak, morális buktatók öltöttek képi kifejezési formát. Harmónia és diszharmónia jártak párban, láthattuk, az aranyborjú imádása hogyan vezet erkölcsi szakadékba, a mózesi kőtábla életvezetési iránytűjét nem lehet következmények nélkül figyelmen kívül hagyni. Szembesülhettünk a tragikus látszattal, ahogyan az oroszlán úgymond azért mosolyog, hogy lásd a fogsorát, s úgy bújik az ordas barika bőrébe. A pénz nem feltétlenül boldogít, életeket dúl fel, hajszol öngyilkosságba.

Felsorolni is nehéz, mennyi üzenetet tolmácsolnak a Kormos István-díjas festőművész alkotásai. A színvilág erőteljes, a képeken dominál a sötét, a fekete, üdítő kivételek azok a festmények, melyek optimista kicsengésűek: sugallják, hogy az igaz emberi érzések nem vesztek ki a világból, a festőművész mintegy utolsó esélyt ad az emberiség számára. A kiút – a költő szavaival – „ember lenni mindég, minden körülményben”. A nemcsak a mostot, hanem a jövőt is ábrázoló alkotások vibrálóak, a fák göcsörtösek, az érzelmi feszültség háttereiként funkcionálnak.

A közelmúlt és a jelen társadalmi gondjai is helyet kaptak a vásznakon. A szabadságvágy szinte kiszakad a menekült férfi ajkáról, melyet az előtte magasodó kerítés zár el. A nyomor végletekig lealacsonyítja, fizikailag szinte az állati lét szférájába szorítja a jobb sorsra rendeltetett Homo sapiens egyedét. Akár Pilinszky János Francia fogoly alakját láthatnánk képileg megkomponálva, de a festő még ezen is túlmegy. A mezítelenre lecsupaszított koldusnak igazából nincs lejjebb. Amennyiben Baudelaire élne, alighanem ugyanolyan haragos sorokat vetne papírra, mint az ornansi paraszt alkotásakor. A költő felháborodását juttatta kifejezésre, hogy ilyenné lehet egy ember.

A tárlatot megtekintve olyan élményekkel gazdagodunk, melyek szépérzékünket, erkölcsi érzékenységünket érintik, pozitív irányban befolyásolják. A kiállítás megtekintése minden korosztálynak ajánlható a szellem épülése érdekében, amely egy egész életútra kiszabott feladat mindazoknak, akik nyitott szemmel járnak a világban, s annak mind teljesebb megértésére törekednek.

Csiszár Antal
Fotók: Pozsgai Krisztina (1-6. kép), Szilvási Krisztián (7-31. kép)

2017.10.09
85