Sara Danius, az akadémia titkára Jane Austen és Franz Kafka keverékének nevezte Kazuo Ishiguro stílusát. A bejelentést megelőzően nem tudták elérni a díjazottat, így ő először nem is volt biztos abban, hogy nem átverésről van-e szó. „Csodálatos megtiszteltetés, főként azért, mert azt jelenti, hogy a legnagyobb szerzők nyomdokaiban járok” – mondta a Japánban született író. Bízik abban, hogy a Nobel-díj valami jót hoz. „A világ jelenleg nagyon bizonytalan pillanatban van – mutatott rá Ishiguro, és azt reméli, hogy a Nobel-díjak egyfajta pozitív erőt adnak majd a jelenlegi helyzetben. – Meghatónak érezném, ha valamilyen módon részese lehetnék egy olyan folyamatnak, amely pozitív légkört teremt a mostani rendkívül bizonytalan időkben” – fogalmazott.

A Svéd Akadémia indoklása szerint a 62 éves írónak a díjat nagy érzelmi erejű regényeiért ítélték oda, amelyekben feltárta a világgal való kapcsolatunk illuzórikus érzése alatt tátongó szakadékot. Ishigurónak eddig nyolc regénye jelent meg, legismertebb közülük a Napok romjai. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le, irodalmi kötetei mellett színdarabokat, valamint film- és televíziós forgatókönyveket is ír.

Kazuo Ishiguro 1954. november 8-án született Japán délnyugati részén, Nagaszakiban. Családjával ötéves korában költözött az Egyesült Királyságba, szülőföldjére csak felnőttként tért vissza. Az 1970-es évek végén a Kenti Egyetemen szerzett diplomát angol-filozófia szakon, majd kreatív írást tanult a Kelet-angliai Egyetemen.

1982-ben napvilágot látott első könyve megjelenése óta főállású író. A dombok halvány képe és következő regénye, A lebegő világ művésze is Nagaszakiban, pár évvel a második világháború után játszódik. Ezekben a könyvekben már megjelentek a nevével azóta összeforrott témák, az emlékezet, az idő és az önámítás. Különösen tetten érhetők ezek legismertebb regényében, az 1989-ben megjelent Napok romjaiban, amelyért Booker-díjat kapott, és amelyből Anthony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével forgattak filmet.

Ishiguro műveit óvatosan visszafojtott kifejezésmód jellemzi, függetlenül a cselekménytől. Legutóbbi regényeiben azonban fantasztikus elemek is vannak – emlékeztetett közleményében a Svéd Akadémia, utalva a 2005-ben megjelent, Ne engedj el... című disztópiára. E regényében – csakúgy, mint több másikban is – zenei hatások is érezhetők. Nocturnes: Five Stories of Music and Nightfall című elbeszéléskötetében a zene egyenesen főszerepet játszik a karakterek közötti viszonyok ábrázolásában.

Legutóbbi, két éve megjelent regényében, Az eltemetett óriásban egy idős házaspár szeli át az archaikus angol tájat abban a reményben, hogy az út végén találkoznak évek óta nem látott fiukkal. A műben Ishiguro megindító módon tárja fel, hogyan kapcsolódik az emlékezet és a feledés, a múlt és a jelen, valamint a képzelet és a valóság.

A Napok romjai mellett megfilmesítették a Ne engedj el... című könyvét is. A 2010-es drámában Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield játszotta a főszerepeket. Ishiguro forgatókönyve alapján készült A fehér grófnő című film Ralph Fiennes és Natasha Richardson főszereplésével.

Forrás: MTI

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.