120

A ház a sziklák alatt


rodosto-turistahaz-manda

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

A túrázás, a szabadidővel rendelkező szűk rétegek hasznos időtöltése igazán a 19. század végén, 20. század elején terjedt el – leginkább a városlakók között. 1891-ben a Magyar Turista Egyesület megalakulásával pedig szervezetté vált a hobbi, sorra alakultak meg az egyes helyi osztályok, köztük a balatoni is. Itt született az ötlet 1910-ben, hogy turistaházat kellene építeni az akkor még igen csak kopár Badacsony hegyére. Aztán jött a világháború, jöttek a forradalmak, Trianon, majd a nemzet újjáépítése, nem jutott idő, nem volt tehetség arra, hogy megvalósuljon a boldog békeévek ötlete. Aztán II. Rákóczi Ferenc halálnak 200 éves évfordulóját, 1935. április 8-át megcélozva mégiscsak megkezdődött a munka a tördemici közbirtokosság által felajánlott telken.

Ahová kezdetben bivalyos szekerek tudták csak felhordani az építőanyagot, a Bujdosó-lépcső bazaltkövének lerakásán pedig egyetemisták is dolgoztak társadalmi munkában. Ha nem is az évfordulóra, de elkészült a náddal fedett kőépület. A megnyitót július 5-én tartották, Cholnoky Jenő egyetemi tanár, az egyesület híres elnöke mondta a beszédet. A ház falára emléktábla is került a fejedelem és a bujdosásban mellette a halálig kitartók (Bercsényi Miklós, Esterházy Antal, Sibrik Miklós és mások) nevével. A ház mindössze 11 évig működött az egyesület égisze alatt, a feloszlatás után a csepeli vas- és fémművek természetjárói, 1980-ban pedig a munkásőrség kapta meg.

Itt volt gondnok a harmincas évek végétől Tatay Sándor anyósa, az író egy szigligeti filmforgatás miatt időzött 1944-ben itt, és szeretett bele a gondnok gyönyörű lányába, Takács Máriába. Feleségül is vette, és boldogan éltek víz és villany nélkül is a három négyágyas szobával bíró házban, a sziklák alatt. Tatay több könyvében is megírta ezeket az éveket, végül maga is itt építkezett, borászkodott nem messze a Rodostótól. A csepeli gyalogtúrázók után megérkező munkásőrök rekreációs célokra használták az épületet, nagy tivornyák voltak itt a tördemiciek szerint, folyt a bor és nagyokat kacagtak a lányok. Aztán a szürke Kádár-huszárok kora is leáldozott, azóta szögesdróttal bekerítve, üresen áll a Rodostó. Jó hír, hogy bevették az illetékesek a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési programba, néhány hónap múlva talán meg is nyitja a kapuit.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2017.10.01
3