330

A Norderstraße a németországi Flensburgban

A világ legkülönösebb utcái 6. rész – Szilvási Krisztián írása

01

Agyongraffitizett sikátorban sétáltunk Ausztráliában, elszédültünk San Francisco lejtős kacskaringóin, hét nagy kőkeresztet számoltunk Ecuadorban, félve keltünk át Argentína sugárútján, rágógumit nyomtunk San Luis Obispo utcácskájának falára (linkek a cikk végén). A világ legkülönösebb utcáin kalandozva most Németországban bámulunk a fejünk fölé: Flensburg városának Norderstraße nevű utcájában cipők (súlyos) tucatjai lógnak felettünk a vezetékeken. Madarak „áldása” helyett így itt inkább kell tartanunk lábbelik potyogásától, ha alattuk sétálgatunk.

Németország legészakibb kikötővárosa Flensburg. Csupán egy kőhajításnyira fekszik Dánia határától, így nem meglepő, hogy a németországi dán kisebbség központja. Építészete talán emiatt is inkább a skandináv stílusra hajaz, mint a hazaira, viszont közös pontot rögtön találni a két ország között: Flensburg nagy sörgyártó város, s ha már alkohol, tengeri történelme miatt található itt például Rum Múzeum is. Amúgy népszerű nyári üdülőhely (szörfözés, úszás, halas szendvicsek), ahol sirályok repkednek a fejünk felett, és friss fuvallatok tengeri illata kúszik tüdőnkbe.

Talán mondani sem kell, hogy számos üzlet és hangulatos kávézó vonzza ide a turistákat, ahol az a trend(i), hogy helyben gyártott ruhákat, ételeket és egyéb termékeket lehet vásárolni (például a Flensburger Stadtmatrosen-en). Találunk a városban több kultúrtörténeti látnivalót is, valamint a színházi (Stadttheater, Theaterwerkstatt Pilkentafel) és a zenei élet (Dockyard Festival, Schleswig-Holstein Music Festival) is jelentős.

Utunk bennünket azonban valami egészen más miatt vezet most Flensburgba, egészen pontosan a multikulturális Norderstraße-ra. Aki ugyanis a városba benyúló kikötőtől eggyel beljebb lévő utcába téved, és ott végigkorzózik, sokkal inkább ragadják meg a kíváncsiságát a feje feletti villany- és egyéb vezetékeken, drótokon lógó cipők és csizmák tucatjai, mint mondjuk a múzeumok vagy más építészeti emlékek. De mit is látunk pontosan? Mit jelentenek és hogyan kerültek oda a házak homlokzatai között lógó lábbelik?

Mielőtt megpróbálnánk számbavenni mindazokat a legendákat és/vagy jelentésbeli hipotéziseket, amelyek magyarázatot kívánnak adni a százszámra himbálózó cipőkre, tegyük fel a kérdést, hallott-e már valaki arról a „művészeti ágról” (??? – kérdőjel, kérdőjel, kérdőjel), hogy shoefiti? A fogalom a cipő (shoe) és a graffiti összevonásából jött létre, és napjainkra olyannyira létjogosultságot követelt ki magának, hogy a világon számos helyen láthatunk összekötözött lábbeliket lógicsálni faágakon, vezetékeken, köteleken általvetve. A dolog mára divatirányzatként is hat, melynek minősítése szerencsére nem a mostani sorok feladata.

A cipőhajigálásnak (shoe tossing) van persze hagyománya számos népi sportban és gyakorlatban, de hogy Flensburgban ki volt az a bátor (botor?), és mi volt vele a célja, hogy vezetékre hajítsa a lábbelijét, természetesen megoszlanak az elméletek. A legenda úgy szól, hogy volt egyszer rég egy cipőbolt a Norderstaße-n, s amikor az üzlet végleg bezárt, az eladó kifeszített egy kötelet a szemközti ház és a cipőbolt között, amelyre ráhajította az utolsó pár cipőjét. Az idő múlásával ez az egyszeri rítus nemesedhetett aztán hagyománnyá, hogy mára cipők és csizmák százai himbálózhassanak a friss tengeri szélben.

Aztán persze vannak olyanok, akik művészettörténeti projektnek tartják a szokást, megint mások úgy gondolják, az a szokás áll a héttérben, hogy ha egy fiú felnőtté válik, a cipőjét kiakasztja a házon kívülre. Az egészen meredek teóriák pedig azt a „rendszert” sejtik a háttérben, hogy a kábítószer-kereskedők így jelezték a fogyasztóknak, hol lehet droghoz jutni. Így vagy úgy, mára a Norderstraße Flensburg egyik nem hivatalos nevezetességévé vált, ahol a turisták is rendre ott hagyják kéz…, pontosabban szólva láb(beli)jegyüket.

A reklámlehetőségre pedig van olyan, az utcában működő cipőbolt, amelyik természetszerűleg csapott le: ha ott vásárolunk új lábbelit, a régit náluk kell hagyni, amit aztán újabb darabként később szépen felhajítanak a többi lígő-lógó cipő közé. Aki tehát célirányosan készül a világ egyik legfurább utcájába, előrelátó módon nyugodtan vihet magával pótcsukát is, hátha kedvet kap a bohém Norderstraßén arra, hogy kicsússzon a lába (lábbelije) alól a talaj.

Szilvási Krisztián

Forrás: study-in.de, en.wikipedia.orgflensburger-foerde.dehuffingtonpost.com

A 2. kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

A következő képek a flickr gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.

A világ legkülönösebb utcái sorozatának korábbi cikkei:
1. rész: A Hosier Lane az ausztráliai Melbourne-ben
2. rész: A Lombard Street az amerikai San Francisco-ban

3. rész: A calle Gabriel Garcia Moreno az ecuadori Quito-ban
4. rész: Az Avenida 9 de Julio az argentínai Buenos Aires-ben
5. rész: A Bubblegum Alley az amerikai San Luis Obispo-ban

2017.09.20
40