Nagyon megörültem, mikor 2022 végén hírt kaptam arról, hogy Douglas E. Nash háromkötetes összefoglalója a IV. SS hadtest 1944-45-ös működéséről lesz a Hajja Kiadó 20. századi hadtörténet című sorozatának következő dobása, mivel ilyen monumentális és minőségű összefoglaló munka második világháborús magasabb egységről ritkán jelenik meg Magyarországon, ráadásul a hadtest története több szálon is kapcsolódik a korabeli magyar hadtörténelemhez.

Az erdei manó ikrek, Léna és Lili csúnyán összeveszett valamin. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy a testvérek már tárgyakkal dobálják egymást. Manólakban papucsok és pogácsák repülnek a levegőben. Kuliffay Hanna legújabb mesekönyve kisiskolásoknak szól. Biztos vagyok abban, hogy a kicsik is megértik a (nem is annyira rejtett) üzenetét.

Clara Sánchez az egyik legnépszerűbb kortárs spanyol írónő. 1955-ben született Guadalajara-ban, gyerekkorára az apja munkája miatti sűrű utazgatás tisztességesen rányomta a bélyegét. A madridi Complutense Egyetemen diplomázott spanyol nyelvészetből (filológia), később a fővárosban is telepedett le, és a spanyol kormány által fenntartott National University of Distance Education intézményében tanított.

Ha arra a kérdésre kellene válaszolnom, melyik a kedvenc sportágam, azt hiszem, gondolkodás nélkül vágnám rá, hogy a foci. De ha az lenne a kérdés, hogy nézőként melyik sportág okozta a legizgalmasabb pillanatokat és a legnagyobb élményeket számomra, majdnem ilyen magabiztosan mondanám azt, hogy a tenisz.

A tavalyi év legjobb krimijeinek listáit haraggal néztem. Na nem azért, mert ízlésemnek nem megfelelő sorrendek voltak, hanem mert szinte mindegyiken ott volt Max Seeck Harag című opusza.

„Kilenc embernek hozza ugyanazt a levelet a postás. Kap egyet a híres színész, a megbecsült professzor, az átlagos családapa és még hatan mások. A levelek címzettjei hamarosan eltűnnek az élők sorából.”

Provokatív kérdés, hogy milyen szerepük van a nőknek a jelenkori társadalomban, milyen nyomot hagynak a tudományban, a politikában, a vallásban és egyéb kimagaslónak tekintett területeken maguk után. Az is kérdés, hogy hallható-e a hangjuk, és ha igen, elég hangos-e abban a közegben, amelyben hagyományosan és történelmi tényekkel alátámasztva mégiscsak a férfiak dominálnak.

Vajon mi a titka annak a kicsiny kötetecskének, melyet 1943-as megjelenése óta nem kevesebb, mint háromszáznyolcvankét nyelvre és dialektusra fordítottak le? Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című szimbolikus meséje átvisz bennünket a valóság és képzelet határán, és olyan szívhez szólóan fogalmazza meg szeretetről, szépségről, barátságról és elengedésről szóló üzenetét, hogy a világ legkülönbözőbb pontjain élő emberek választották kedvenc olvasmányukká.

Már régen írtam igazán kemény bűnügyi regényről, a legutolsó talán még Jo Nesbø A birodalom című egészen beteg pszichothrillere volt. Vagy öt éve már ugyanis, hogy besokalltam a skandináv krimiktől, a belőlük áradó kilátástalan szorongástól, világlátástól, és még mindig diétázom.

Philippe Sands nagyapjának, Leon Buchholznak Lembergben (ma Lviv, Ukrajna) és környékén élő népes családját kiirtották a holokauszt idején. Sands egyetemi tanárként Lviv városában tartott előadást az emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás témájában, amikor kutakodni kezdett, és kiderítette, hogy a két jogi kifejezés több szálon is visszavezethető a nagyapja szülővárosáig.

„A statisztikák alapján az önök közelében ebben a pillanatban is kettő-öt személy gyilkolásra kész. Olyanok, mint én, mint önök.” Rémisztő mondat. De az elsőnél a második még rémisztőbb. „Olyanok, mint én, mint önök.” Hátborzongató világban élünk, és ha az emberi psziché hasadt mélységeit tekintjük, esély sincs a változásra. Illetve van, ha a változást negatív irányban értjük…

Ed Brubaker és Sean Phillips híres hétrészes sorozatából első körben három jött ki, mégpedig kétféle kiszerelésben, három külön TPB- és egybekötött Omnibus verzióban. Az Alvilág (Vad Virágok Könyvműhely, 2022) kötetenként más főszereplőkkel dolgozik, azonban ugyanazon univerzumban, egy adott nagyváros alvilági köreiben zajlanak az események, azok legfontosabb idő- és térszegleteit körülpásztázva, nem riadva vissza a noir-típusú mélyfúrásoktól sem társadalmi, sem karakterszinten.

A Narkós a beatnemzedék egyik legmeghatározóbb alakjának, William S. Burroughs-nak az első regénye, 1953-ban jelent meg. A nagyrészt önéletrajzi ihletettségű regényben egyes szám első személyben, tabuk nélkül mesél a drogfüggőségéről. Hírhedt regény, számomra mégis mindvégig idegennek hatott. Több okból is.

A második világháború egyik kulcsfontosságú eseménye a Husky támadóhadművelet volt, amelynek során a szövetségesek lerohanták Szicíliát, hogy aztán megkezdhessék az olaszországi hadjáratot. Két hónappal később Olaszország fegyverszünetet kötött a szövetséges hatalmakkal, így Németország elvesztette legfőbb partnerét a háborúban.

Senkit ne tántorítson a klasszikus Conan sorozat magyar kiadásának előrehaladottsága (egészen pontosan a Savage Sword of Conan magazin 33-39. számainak Conan történetei lettek most kötetbe rendezve 1978-79-ből), akár ezzel is kezdődhet az ismerkedés.

Darvasi László 2022 októberében töltötte hatvanadik életévét, ez alkalomból pedig a Magvető Könyvkiadó egy új könyv megjelenésével köszöntötte a magyar kortárs prózaíró mesterét.

A hegyeshalmi származású Reisinger Attila a hetvenes évek óta ír prózát, eddig tizenkilenc kötete jelent meg, amelyek egyéni sorsokon keresztül világítanak rá a huszadik század magyar tragédiáira. Ez év márciusában Herczeg Ferenc-díjat vehetett át. Ennek apropóján beszélgettünk múltidézésről, motivációról, műfajokról és a legújabb kötetről.

Azzal az üzenettel érkezett hozzám ez a könyv, hogy ezt biztosan nem fogom közhelyesnek és unalmasnak nevezni. Úgy voltam vele, hogy egy zsúfolt könyvesboltban valószínűleg elsiklom felette, de ha nem is, nem ezzel a könyvvel indultam volna a pénztár felé. Az ajánló magabiztossága azonban kíváncsivá tett: üsse kő, várom, hogy meglepjen egy krimi!

A Móra Kiadó 2023-ban a nyolc éven felüli olvasókat kápráztatja el folyamatosan frissülő újdonságlistájával. A decemberben bemutatkozott Jamie, a focicsoda után januárban érkezett a Botcsinálta boszi Kotkot kisasszony Boszorkányakadémiájáról, és máris itt az új könyvcsemege-sorozat: az Izzy-könyvek.

Az Arvo Pärt észt zeneszerzőről jegyzett magyar nyelvű Wikipédia szócikk felütése: „Az egyházi zeneszerzés legkiemelkedőbb ma élő képviselője”. Nem feltétlenül akarok vitába szállni ezzel a definitív állítással, de azért némileg mégis.

Két sikerkönyve után a geopolitikával foglalkozó brit újságíró és külügyi szakértő, Tim Marshall harmadjára is kísérletet tesz arra, hogy bebizonyítsa, a földrajznak sokkal nagyobb szerepe van a világpolitika alakításában, mint azt gondolnánk.

Zenéről nem szoktam írni. Na jó, ma sem fog megtörténni ténylegesen, ugyanakkor a Blondie valahogy mindig érdekelt, így mikor megláttam, hogy magyarul is megjelent Debbie Harry emlékirata, meg kellett vennem.