4011

Bolgárkertészek Győrben

Várostörténeti puzzle – 46. rész

Az 500 éves oszmán elnyomás egyik következménye volt, hogy Bulgáriában magas szintű kertészeti kultúra alakult ki. A bolgár kertművelők kis földterületen gazdálkodhattak, ebből kellett a lehető legtöbbet kitermelniük. A kelet-európai országoktól eltérő kertművelési módot fejlesztettek ki, melynek legfontosabb jellemzői a bőséges öntözés, trágyázás és a különféle talajművelési technikák alkalmazása. Mindig folyó vagy tó mellé települtek, ahonnan csatornákon juttatták el a vizet a mezőgazdasági területekre.

Bolgár rendszerű kertészeti telep elrendezése az öntözőcsatornákkal (Czibulya, 1987.):

A 19. század közepére Bulgária olyan mértékű szegénységbe süllyedt, hogy felvevőpiac nélkül maradt kertészei a szomszédos, majd a távolabbi országokban próbáltak szerencsét. Magyarországon ekkoriban jelentek meg első csoportjaik, ami minden esetben kertészeket jelentett. 1865-ben az ország déli városaiban kezdték meg kertészeti tevékenységüket, a századfordulóra már nagy számban dolgoztak a fővárosban és a kedvező éghajlatú és piaci adottságú nagyvárosokban. Az első években csak férfiak jöttek dolgozni, így segítettek otthon maradt családtagjaikon.

Kerti iparunk fejlődésére addig a német kertészek voltak hatással, akik különösen a korai zöldségfélék termesztésében tűntek ki. Kertészeteik a 18. század elejétől működtek Pest határában, s a piacra termelők sorában elsők voltak. A német kertészetek és a magyar paraszti szárazkertészek azonban nem tudták kielégíteni a hazai szükségleteket. Ezért fogadták örömmel a bolgár kertészek megjelenését, akik többnyire haszonbérelt földön egyedi kertészeti technikájuk segítségével biztosították a tömegtermelést.

Forrás: Czibulya, 1987.:

Az első bolgárkertészek 1874 tavaszán telepedtek le Győr újvárosi határában. A hét bolgár férfiú a várostól 11 hold földet vett bérbe a Holt Rábca partján. Főként hagymát, paprikát, paradicsomot és dinnyét termesztettek a miénktől teljesen eltérő módszerrel. A nyár folyamán szép és jó minőségű terményekkel látták el a győri vásárlókat, ősszel aztán visszatértek hazájukba. Érkezésükről a helyi napilap is beszámolt.

Győri Közlöny, 1874. november 29.:

A bolgárkertészek évről évre visszatértek a város lakosságának nagy megelégedésére, olyannyira, hogy a szomszédos városoknak is ajánlották, hogy bolgárkertészeket telepítsenek le. Elismerték szorgalmukat és szakértelmüket. A helybeli termelők azonban nem örültek a konkurenciának, mert harmad, sőt negyed áron adták terményeiket, mégis náluk jóval nagyobb jövedelemre tettek szert.

Győri Közlöny, 1876. augusztus 24.:

Munkaközösségekben tevékenykedtek, magyarokat csak szükség esetén vontak a munkába. Óriási munkabírással dolgoztak, gyakran hajnali 3-4 órától este 10-ig, 11-ig. Eleinte igyekeztek megőrizni, megtartani a szaktudásukat, de a magyar paraszti életmód amúgy is különbözött az övéktől. Az állattartás, a gabona- és takarmánytermesztés mellett nem maradt idő és energia a zöldségtermesztésre, ezenkívül hiányoztak a termesztési ismeretek.

A későbbi években, évtizedekben aztán már nemcsak férfiak jöttek, hanem családok is, sőt előfordult az is, hogy véglegesen letelepedtek Magyarországon. Ünnepeiket, szokásaikat megtartották.

Győri Közlöny, 1889. július 28.:

Czibulya, 1987.:

Az 1900-as évek elejétől a bolgárkertészetek mellett magyarok által létesített bolgárrendszerű kertészetek jöttek létre. 1912-ben országos felmérés alapján összesítették a hazai bolgár és bolgárrendszerű kertészeteket. Győrben ezidőben 4 bolgárkertészet és 6 bolgárrendszerű kertészet működött. Az 1910-es években még mindig gondot jelentett a kereslet és kínálat közötti óriási szakadék, ami az árakat alaposan feltornázta. A helyzet megoldására a város az állam segítségével kertésztelepet létesített 1914-ben. Az alapfeltételek biztosítva voltak, 52 holdon 42 kertész dolgozott modern felszerelésekkel, és nem utolsósorban a bolgárkertészekéhez hasonló szorgalommal. Legfontosabb céljuk saját megélhetésük biztosítása és a győri piac olcsó ellátása volt. A lakosság azonban ragaszkodott a saját bolgár kertészeihez. A győri termelők árui hiába voltak szépek és olcsók, többnyire még az árakra sem kérdeztek rá. Ugyanazt a terméket a bolgárkertészek elé lerakva egy-kettőre megvették, akár kétszeres áron. Az Apácza utcai piacon „Államilag segélyezett zöldségtelep” táblával jelölték az árusító helyeket, az árakra vonatkozólag is megállapodás történt.

Érvényes piaci árak Győrben 1914. július 17-én:

A bolgárkertészetek életében a balkáni háborúk és az 1. világháború hozott változást. A magyarországi bolgárokat kormányuk hazarendelte katonának. Ekkorra azonban a magyar idénymunkások már sok helyen átvették speciális termesztési módszereiket. A 30-as, 40-es években újabb családok települtek Győr városába, többségük végleg. Szabadhegyen, Jancsifaluban, Gyárvárosban béreltek földterületeket, itt hozták létre kertészeteiket, de Győr környéki falvakban, pl. Győrújfalu határában is béreltek mezőgazdasági területeket.

Bakhátas kertművelés, Szabadhegy, 1940-es évek vége:

Szent Demeter nap, Szabadhegy, 1944:

A Szent Demeter nap a bolgárkertészek egyik legfontosabb ünnepe. A kerti munkák végét ünnepelték, és ez volt az elszámolás napja. A vezető gazda munkaegységek alapján fizette ki a kertészeket a tiszta jövedelemből.

Hátikosarakban szállítják a piacra szánt terményeket, Szabadhegy:

Melegágyi hajtató ágyások, melyeket üvegezett rámákkal takartak le, Szabadhegy, 1942 körül:

Készülődés a piacra, Szabadhegy:

A Dunakapu téri piac, 1940-es évek vége:

Kicsi, de összetartó közösségük igyekezett megőrizni identitását, ápolták anyaországuk hagyományait, kultúráját. A győri Mihoff Miklós az 1940-es, 50-es években a neve napján összehívta és megvendégelte a helyi bolgár közösséget.

Győri Nemzeti Hírlap, 1944. január 6.:

A hazai bolgárok létszáma az 1920-as években volt a legnagyobb, ekkor meghaladta a 30 ezret. Azóta számuk folyamatosan csökken. A nagyüzemi termelés által szabott alacsony árakkal nem tudtak versenyezni. Sok esetben a termelőszövetkezetek alakítása vagy az általuk művelt földek kisajátítása vetett véget tevékenységüknek. Az 1980-as években sokan áttértek a virágkertészetre. A ma kertészkedő bolgár családok számát 50-60-ra becsülik, három nagyobb körzetben élnek, elsősorban Budapesten, valamint Pécs és Miskolc környékén. A Győrben élő leszármazottak már nem foglalkoznak bolgárkertészettel.

A bolgárkertészetek száz éven át meghatározó szerepet játszottak a zöldségtermesztésben. Mára módszereiket meghaladta a technika, pedig sok mindent tanultunk tőlük, elsősorban a melegházi termelést és öntözést, a kis területen szimbiózisban történő termesztést.

Köszönet a fotókért Doncsev Ivánnak!

Galambos Krisztina

Felhasznált irodalom:
Boross Marietta: Bolgár és bolgárrendszerű kertészetek Magyarországon 1870-1945. In: Ethnographia, 1973. 1-2. sz. p. 29-52.
Czibulya Ferenc: Bolgárkertészet magyar földön. Budapest, Mezőgazdasági, 1987.
Magyar Néprajzi Lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest, Akadémiai, 1977.
Révész István: A hazai bolgár és bolgárrendszerű kertészetek statisztikai ismertetése. Budapest, 1915.
Győri Közlöny, XVIII. évf. 44. sz. 1874. máj. 31. p. 3.
Győri Közlöny, XVIII. évf. 96. sz. 1874. nov. 29. p. 3. (Helyi hírek rovatban)
Győri Közlöny, XX. évf. 18. sz. 1876. márc. 2. p. 3. (Bolgár kertészcsaládok telepítése hazánkba)
Győri Közlöny, XX. évf. 6996. sz. 1876. aug. 24. p. 3. (Zöldség bőség…)
Győri Közlöny,  XXI. évf. 54. sz. 1877. júl. 5. p. 3 (Mi ujság Győrött rovatban: Az újvárosi bolgár….)
Győri Közlöny, XXIV. évf. 28. sz. 1880. ápr. 4. p.3 (Mi ujság Győrött rovatban: A bolgár kertészek….)
Győri Közlöny, XXXIII. évf. 24. sz. 1889. 88. sz. júl. 28. p. 53. (Mi ujság Győrött rovatban: A bolgár kertészek….)
Győri Hírlap, 58. évf. 170. sz. 1914. júl. 17 p. 2. A közönség élelmezése
Győri Nemzeti Hírlap, 7. évf. 168. sz. 1942. júl. 26. p. 7. (A győri bolgárkertészek…)
Győri Nemzeti Hírlap, 1944. 10. évf. 4. sz. jan. 6. p. 3. Bolgárkertészek hazafias szíve)

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József

2016.01.21