4594

A Cziráky-emlékmű – A102 éve felavatott obeliszk története

Várostörténeti puzzle – 38. rész

Győr városképének meghatározó pontján, a Rába és a Mosoni-Duna összefolyásánál kialakult földnyelven áll egy monumentális vasbeton emlékmű, melyet a Rábaszabályozó Társulat állított Gróf Cziráky Béla emlékére, aki 1896 és 1911 között volt a társulat regnáló elnöke.

Az 1800-as években a Rába, a Répce, az Ikva folyók és a Fertő-tó magas vízállásuk idején pusztító árvizeket okoztak. A négy megyén átvonuló folyók és ártereik a nagy távolság miatt nehezítették az összehangolt védekezést. Ezért vált szükségessé egy koordináló társulat létrehozása.

A Rábaszabályozó Társulat 1873. november 15-én Győrött alakult meg azzal a céllal, hogy egyrészt mentesítse a Rába környékét a Rába, Répce, Marcal, Lajta folyók és a Duna árvizeitől, másrészt hogy ezekről a területekről elvezesse a belvizeket. Elnöke Batthyány Géza, igazgatója Krisztinkovitch Ede lett. 1880. december 12-től Szentmártoni Radó Kálmán kormánybiztos, Vas megye főispánja került a társulat élére. (Ő az, akiről a győri Radó sétányt elnevezték.)

1883-ban minden korábbinál nagyobb árvíz pusztított, amely során 19 község, valamint Győrsziget és Újváros is víz alá került. Ezek után már nem lehetett tovább halogatni a szabályozást. Az 1885:15. tc. (I. Rába-törvény) meghatározta a Rába és mellékfolyóinak szabályozását, a győri körtöltés, a Marcal-torkolat és a Hanság csatorna megépítését. A szabályozási munka befejezése után a Rábaszabályozó Társulat visszanyerte önállóságát, és 1896. május 17-én a Földművelésügyi Minisztérium a kormánybiztost felmentette hivatalából, ezzel együtt május 26-án a véleményező bizottság is befejezte munkáját.

A véleményező bizottság utolsó üléséről a Győri Közlöny 1896. május 21-i számának 2. oldalán részletes beszámolót olvashatunk:

Ugyanezen lapszámban olvashatunk Szentmártoni Radó Kálmán leköszönéséről, Cziráky Béla gróf elnökké választásáról és a társulati választmány megalakulásáról is, valamint egy új miniszteri megbízott kinevezéséről.

Gróf Cziráky Béla 1852-ben született Lovasberényben. 1872-ben fogalmazó volt a minisztériumban, 1884-ben már Fejér megye főispánja, 1885-ben titkos tanácsos, 1896-ban főudvarnagy, 1900-ban pedig az aranygyapjas rend lovagja lett. Feltűnően fiatalon jutott befolyásos állásokhoz, bizalmi tisztségekhez. Ennek magyarázata, hogy jó iskolákat végzett, a bécsi Tereziánumba járt, és a Dénesfához kötődő család jó kapcsolatot ápolt a királyi családdal is. Cziráky Béla a Rábaszabályozási Társulatban a kormánybiztosság idejében az önkormányzat visszaállításának volt lelkes vezérharcosa az időközben szintén elhunyt dr. Borsody Gézával együtt. A kormánybiztosság megszűnésekor a társulat egyhangúlag választotta elnökévé, amelynek haláláig az élén maradt.

1895-ben elkészültek a társulat új alapszabályai, melyeket az 1896. július 27-i közgyűlés elfogadott. Gróf Cziráky Béla elnök mellett hivatalban maradt a korábbi két vezető, Szalacsy Lajos és Meiszner Ernő társulati mérnök. A választmány 22 tagból állt. 1898-ban a Hanság csatornán két duzzasztógát épült. Az 1904:39. tc. (III. Rába-törvény) elrendelte a további szabályozási munkákat: a Répce árapasztójának megépítését, a Keszeg-ér, Ikva, Kardos-ér szabályozását, a Rábca jobb parti töltésének megépítését, a Lajta-torkolat rendezését, a Hanság csatorna kiegészítését.

Gróf Cziráky Béla 1911. március 20-án éjjel, 59 éves korában, Bécsben halt meg. Haláláról a Rábaszabályozó Társulat a következő gyászjelentést tette közzé a Dunántúli Hírlap 1911. március 23-i számában:

Ugyanezen év októberében a Rábaszabályozó Társulat Gróf Cziráky Béla emlékére díszközgyűlést hívott össze Győr vármegye székházában, hogy méltóképpen megemlékezzenek a társulat néhai elnökéről; szorgalmazták, hogy emléket állítsanak számára. Az emlékülésen nagyszámú közönség vett részt: többek között Esterházy Miklós herceg, dr. Várady L. Árpád püspök, Goda Béla főispán, Wennes Jenő polgármester és több megyei, illetve városi elöljáró. Lippay Géza alelnök megnyitója után Németh János kapuvári prépost méltatta az elhunyt érdemeit. Ezután került szóba a választmány javaslata arról, miként őrizzék meg az elhunyt emlékét. Felkérték Révész Imre (1859-1945) budapesti képzőművészeti iskolai tanárt Cziráky arcképének megfestésére (a képen), melyet elkészülte után a választmány tanácskozótermében kívántak elhelyezni.

Arról is megállapodás született, hogy Gróf Cziráky Béla legnevezetesebb alkotását – a Répce árapasztó csatornát – Gróf Cziráky Béla csatornának nevezzék el. Végül döntöttek arról is, hogy a Rába és a Kis-Duna összefolyásánál, a dunai fürdőnél lévő nyúlványon egy hatalmas vasbetonból készülő emlékoszlopot állítanak, rajta az ő reliefképét is elhelyezik. Minderre összesen 40 000 koronát szavaztak meg.

Az emlékmű felállításának helyén 1912-ig gödrös, gazos, itt-ott egy-két fűzzel, nyárfával, bokrokkal benőtt terület volt. Ezt a posványos, gödrös terepet a város kölcsönből fedezett költséggel feltöltötte, majd az obeliszk felállítása után parkosította.

A 24 méter magas vasbeton obeliszk tervezésével Zielinski Szilárd (1860-1924) építőmérnököt, műegyetemi tanárt, kivitelezésével Melocco Pétert a magyarországi vasbetonépítés úttörőit bízták meg. Azért döntöttek úgy, hogy az oszlopot vasbetonból készítik, mert a gróf lelkes pártolója – ezen a vidéken szinte úttörője – volt a vasbeton felhasználásának. Az obeliszk közepén elhelyezkedő másfél méteres átmérőjű bronz mellkép/dombormű és az alatta félkörben elhelyezkedő babérkoszorú elkészítésére pedig Horváth Adorján (1874-1943) győri szobrászt kérték fel.

A mellkép fölött nagyméretű vörös márványlapon a következő szöveg olvasható: „Gróf Cziráky Bélának, az 1896-tól 1911-ig volt örök érdemű elnökének emlékére építette a Rábaszabályozó Társulat1912-ben.” Noha a felirat arról tanúskodik, hogy az emlékművet 1912-ben állították, a valóságban csak 1913. október 4-én avatták fel. Az avatási ünnepségről mindkét napilap a címoldalon tudósított.

Az ünnepségre fellobogózták az egész várost. Az emlékoszlop körül külön díszsátrat állítottak a király képviselőjének, a Cziráky és a herceg Eszterházy családnak. Az ünneplő közönség egy részét a Dunagőzhajózási Társaság feldíszített személyszállító hajója vitte a félszigetre. A király küldöttét a társulat elnöke, Szalacsy Lajos királyi tanácsos üdvözölte. Az emlékmű leleplezésére 1913. október 4-én déli 12 órakor került sor, melyre nagyszámú előkelő közönség gyűlt össze.

Dunántúli Hírlap, 1913. október 5.:

Az ünnepség díszközgyűléssel kezdődött, ahol az elnök megnyitóbeszéde után Németh János kapuvári prépost-plébános, a Rábaszabályozó Társulat alelnöke emlékbeszédet mondott, és leleplezték az obeliszken elhelyezett bronzreliefet, majd a koszorúzás következett. Ezek után átadták a város kezelésébe és fenntartásába az emlékművet, ugyanúgy a hozzá vezető új gyaloghidat is, amely átjárást létesített az előző társulati elnökről, Radó Kálmánról elnevezett sétatér és Cziráky parkja között.

1920-as évek, Glück József felvétele:

A díszközgyűlés bezárása után Pálffy Miklós herceg és a nagyközönség megtekintette az emlékművet. Ezután a király képviselőjének bemutatták a társulat mérnökeit, az emlék tervezőit és Horváth Adorján szobrászművészt, aki Szalacsy Lajos elnökkel együtt mutatta meg a hercegnek az emlékművet.

Az ünnepség délután fél kettőkor folytatódott a Royal szálló téli kertjében (egyes híradások szerint a dísztermében), ahol egy ünnepi díszebédet, egy „110 terítékű bankettet” tartottak.

A korabeli lapok tudósításai szerint méltóképpen emlékeztek meg Gróf Cziráky Béláról, aki haláláig a Rábaszabályozó Társulat elnökeként részt vett a befejező munkák előkészítésében.

Jeney Lajos felvétele, 1927:

Az obeliszk felállítása miatti feltöltéssel a földnyelv erősen felértékelődött. Miután az 1920-as években országos téma volt, hogy Győrnek, a vizek városának nincs uszodája, a helyi sajtóban egyre erőteljesebb hangon cikkeztek arról, hogy egy állandó fürdőre lenne szüksége a városnak. Ezek hatására, egy újabb feltöltés után a Cziráky téren, az emlékmű közvetlen közelében épült fel Hajós Alfréd tervei alapján a medencés uszoda.

A vasbeton emlékmű jól bírta az időjárás, és az árvizek viszontagságait.

Az emlékmű a 2013-as árvíz idején:

Az utóbbi időben az emlékmű fénye erősen megkopott. Évek óta mállik a vakolata, ezért korábban már körbekerítették, hogy elkerüljék az esetleges baleseteket. A felújítás húszmillió forintba kerül, amelyből hét-hét millió forintot az önkormányzat és a Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., három-három millió forintot pedig a Pannon Víz Zrt., valamint a Dömper Kft. biztosít 

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Cziráky Béla gr. meghalt. In: Győri Hírlap, 1911. márc. 22. p. 2.
Cziráky Béla gróf emlékezete. In: Győri Hírlap, 55. évf. 236. sz. (1911. okt. 17.) p. 1.
A Cziráky emlék leleplezése. In: Győri Hírlap, 57. évf. 231. sz. (1913. okt. 5.) p. 5-6.
Egy győri szobrászról. In: Győri Hírlap, 290. sz. ,,1934. dec. 25. p. 20.
Grábics Frigyes: Parkokat képzeltek a Duna-partra. In: Kisalföld, 46. évf. 113. sz. (1991. máj. 16.) p. 8.
Gróf Cziráky Béla emléke. A Rábaszabályozó-Társulat díszgyűlése. In: Dunántúli Hírlap, 19. évf. 123. sz. (1911. okt. 17.) p. 1-2.
Gróf Cziráky Béla halála. In: Dunántúli Hírlap, 19. évf. 36. sz. (1911. márc. 23.) p. 3-4.
A Rábaszabályozó társulat tegnapi napon… In: Dunántúli Hírlap, 4. évf. 43. sz. (1896. máj. 21.) p. 6.
A Rábaszabályozó társulat érdekeltségének… In: Dunántúli Hírlap, 4. évf. 42. sz. (1896. máj. 17. sz.) p. 6-7.
A Rábaszabályozó társulat új elnöke. In: Győri Közlöny, 1896. márc. 5. p. 4.
Győr, a hidak városa - Az uszodai gyaloghíd. In: Epizódok Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár életéből I. köt. öszeáll: Molnár Imre, Győr, 1985. p. 217.

Az 5. kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

A további képek, valamint képeslapok forrása a megyei könyvtár képgyűjteménye.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton

2015.11.19