5160

Postapaloták Győrött

Várostörténeti puzzle – 26. rész

Az első menetrend szerint közlekedő postajáratokat a 16. században magánszemélyek szervezték meg. 1722-ben a posta állami kézbe került, s ezzel kiépült a mai értelemben vett postaszolgálat. A delizsánsz (lófogatú postakocsi) járat meghatározott menetrend és útvonal szerint közlekedett, személyeket és csomagokat szállított. 

1830-as években két postajárat is érintette Győrt: a Budáról Pozsonyon át Bécs felé tartó postakocsi naponta fél 12-kor érkezett városunkba, a másik járat is Bécsbe tartott és Gönyű-Győr-Öttevény-Moson-Rajka-Köpcsény-Hainburg-Riegelsbrunn-Fischament-Schwechát útvonalon közlekedett. Hetente háromszor gyorskocsi szállította az utasokat Budáról Bécsbe Győrön át és vissza, amely 30-31 órás utazást jelentett akkoriban. Az utazó kocsik a postaépületeknél álltak meg.

Hazánk, 1847. októberi cikke a postakocsis személyszállítás problémáiról:

Győrött Nádorvárosban, a Baross hídtól keletre (a jelenlegi Eszperantó utcában) volt az egykori postakaszárnya. (Emlékét a Régiposta utca neve őrizte meg.) A hatalmas, földszintes épület vendégszobáiban pihenhettek az utazók, a lovakat istállókban helyezték el. A győri postalaktanya 1913-ban szűnt meg végleg. Az épültben katonai laktanya létesült, az 1960-as években bontották le. A városban több helyen, a postai megállóhelyeken lehetett fel- és leszállni, többnyire a vendégfogadók közelében.

Híradás a Győri postaépület bővítéséről a Győri Közlöny 1858. márciusi számából:

1863-ban indult meg Budapest-Bécs között, Győrön át a mozgóposta, azaz a vasúton való postai szállítás. A vonaton a küldemények előrendezését is elvégezték. 1864-ben pedig naponta gőzhajókon is küldtek postai leveleket.

Gőzhajói küldeményekről Győri Közlöny 1864. márciusi, a mozgópostáról a Szabad Polgár 1875. szeptemberi számából olvashatjuk a cikket:

Az 1867-es kiegyezést követően a magyar posta viszonylag önálló lett, 1869-től már levelezőlapokat is továbbított, melynek 1870-től képes változata is kialakult. A postai kézbesítés gyorsaságát a helyi kereskedők nagyon fontosnak tartották, esetleges késedelmeket újságcikkekben is szóvá tették.

Győri Közlöny, 1860. novemberi és 1869. augusztusi számából:

1881-ben Budapesten kezdték meg az első távbeszélő központ működését. 1887-ben a függetlenné vált magyar postát Baross Gábor reformálta meg, ő egységesítette a postai és a távírdai szervezetet.

Győri Közlöny, 1887. február 20.:

A győri posta és távírda személyzete 1876-ban és 1886-ban a helyi naptárak alapján:

1890. januárjában adták át a Budapest-Bécs telefonvonalat. Ezzel megkezdődött Győrött a telefon-szolgáltatás kiépítése, az előfizetők toborzása.

Győri Közlöny, 1890. május 4.:

1893-ban a Woerl Győri Kalauzának térképmellékletében láthatjuk az akkori főposta helyét, amely a mai Czuczor Gergely és Bajcsy-Zsilinszky út sarkán állt, a mostani emeletes banképület telkén.

Képek a régi posta épületéről:

A fenti régi posta földszintes saroképületét az 1960-as évek végén bontottak le. Az itt működő posta és távirata félévenkénti jelentéseiben, az 1892-1900 között időszakban a postai szolgáltatást, a távbeszélő és távírdák állapotát a közszükségletnek megfelelőnek minősítette.

Személyzete az 1905-ös címtár alapján:

A 19. század végén a telefonos beszélgetések időtartamát nem tudták mérni, így a használattól függetlenül egységesen, havi 5 forintban állapították meg az előfizetői díjat. 1893-ban 138, 1899-ben 276, 1908-ban 379 telefon-előfizető volt Győrben.

A bérelt postaépületben a távírda elhelyezése az adatbiztonságot nem garantálta, a telefon előfizetők száma is bővült, szükségessé vált egy tágasabb postapalotába való átköltöztetés.

Ezen a fényképen együtt látható a régi posta épülete és a szemközti sarok az új postapalota épülete (Czuczor Gergely utca):

Győri postapalota 1911 előtt, képeslap:

Győri első postapalota képe ma, fotó:

1907-ben a szemközti saroképület, az ún. Kőnig-ház lett a Magyar Királyi 1. sz. Posta épülete. 1912-ben bővítették, átalakították. A kétemeletes épület első szintjén a műszerészek és telefonvonal-felvigyázók kaptak helyet, a második szintre a távírda került. A régi berendezések helyett új hálózatot és gépasztalokat szereltek fel, a távbeszélő termet Bermonn Géza műszaki tanácsos tervei alapján Metykó Károly rendezte be.

Győri Hírlap, 1912-es cikke:

1913-ban a postai levelek összegyűjtésére, kézbesítésére Győrött autók használatát javasolták.

Győri Hírlap, 1913. augusztus:

1914-ben a győri telefonközpont 900 előfizető kiszolgálását tette lehetővé, de újabb kapcsolótáblák beszerelésével újabb 600 előfizetővel lehetett bővíteni a rendszert. A távíróvonalak vezetékei is fokozatosan épültek ki, egyre több településsel lehetett kapcsolatba lépni.

Győri Hírlap, 1914. február:

Az 1915-ös győri címtárból a postai alkalmazottak névsora:

Győr városa 1927-ben elhatározta, hogy új postapalotát építtet. A város és a postakincstár között megköttetett az adásvételi szerződés 1927. augusztus 12-én, illetve szeptember 5-én. Az akkori postapalota közelében a város tulajdonában álló, erre a célra alkalmatos telek az Andrássy úton (a mostani Bajcsy-Zsilinszky út) állt rendelkezésre, így 1928-ban megkezdődhetett az építkezés 11825 pengő hitel felvételével. A kereskedelmi miniszter kötelezte Győr városát, hogy az építkezést 1928. szeptember 30-ig kezdje meg.

Az új Postapalota az 1930-as években. Levelezőlap:

1930. áprilisában már Győr új, második postapalotájában átkapcsolták a telefonvonalakat, május 5-én pedig az új postapalota épületét ünnepélyesen is átadták. Az épület függőleges és vízszintes teherbíró szerkezetei bauxitból készültek, a homlokzatot szép domborművekkel látták el.

Győri Hírlap, 1930. április és májusi cikkei:

Győri Hírlap, 1935. decemberi cikke a Postapalotáról:

A postapalotát 1944 júliusában bombatalálat érte, rommá lett, ezután a posta működése is szünetelt. 1945. március 28-án egy német tiszt kézigránátot dobott a telefonközpontra, amely a vezetékeket teljesen szétroncsolta. A posta már 1945. május 15-én újra kezdte működését.

Postapalota bombatalálattal és a helyreállításról visszaemlékezés:

1951. október 18-án 1600 állomásos automata telefonközpont kezdte meg működését. A távbeszélő állomások hívószáma ugyanekkor háromról négyjegyűre, 1967-ben pedig négyről ötjegyűre változott. 1953-ban 1400, 1962 decemberében újabb 800, 1967 novemberében 1200 fővonallal bővítették a telefonközpontot. Folyamatosan fejlesztették a vonalhálózatot és igyekeztek a munkafolyamatokat minél jobban automatizálni. 1965 januárjától közvetlenül hívható lett Mosonmagyaróvár, 1966 augusztusától Szombathely, Kaposvár, Pécs, Debrecen és Szeged is. 1969-ben távkábeleket fektettek le Budapest és Győr között. 1966-ban a táviratfelvétel és továbbítás automatizálásával könnyítették meg a távírászok és kézbesítők munkáját, 1967-ben a telexközpont kapacitását növelték meg. 1969 decemberében távválasztásos automata telefonközpont létesült, mellyel interurbán önkiszolgáló módon távolsági beszélgetéseket lehetett folytatni. 1971 áprilisában került sor a nemzetközi távíró hálózat automatizálására a GENTEX-rendszer segítségével, valamint a győri posta is automatikus távírót kapott.

A levelek automatikus szortírozását segítette az 1973-ban országosan bevezetett postai irányítószámok használata, mely négyjegyű számmal azonosított egy-egy települést vagy városkörzetet. 1974. június. 14-től bankjegyszámláló gépet üzemeltek be a győri 1-es postán. 1976-ban eldőlt, hogy új telefonközpont (postaműszaki épület) épül 1979-ig. Az 1930-ban nagyrészt bauxitbetonból készült épületet kikezdte az idő vasfoga. A postapalota állapota statikailag annyira megromlott, hogy életveszélyessé vált. 1985-ben a városvédők ugyan szerették volna az épületet megmenteni, de hiába, az épületet végül felrobbantották.

Építő 1985. május 22.:

Robbantás előtt a postapalota:

Az építkezés alatt a posta a Lukács Sándor utcában konténerben működött ideiglenesen. 1988-ban végre elkészült a Bodrossy Attila Ybl-díjas építész tervezte új, modern postapalota. Az ötszintes épületet 1988. november 8-án adták át, melyről a helyi és a szaksajtó egyaránt hírt adott. A harmadik, legújabb postapalota negyedévszázados ünnepségén, 2013-ban az épület egy kis szobájában postatörténeti gyűjteményt alakítottak ki, mely nyilvános, látogatható.

Építő 1986. szeptemberi és 1988. novemberi számából:

Dunántúli MÉH 1989. január:

Posta mai képe és a Postamúzeum kiállításából részlet:


Némáné Kovács Éva

 

Felhasznált irodalom:
A győri posta és telefon története 1867-től napjainkig. 400.sz. Ipari Szakmunkásintézet tanulói. Kézirat. Győr, 197?. Helyismereti gyűjtemény.
Czigány Zsuzsa: Adatok Győr város és a megye postaszerveinek múltjából. Kézirat. Győr, 197?. Helyismereti gyűjtemény.
Winkler Gábor-Kurcsics László: Győr, 1939-1999. Győr, Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság 1999. 305 p.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap-, valamint fényképgyűjteményéből származnak, illetve a szerző saját felvételei.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban

2015.08.27
1218