9635

A Dunakapu tér

Várostörténeti puzzle – 6. rész

A Dunakapu tér elnevezését a győri vár északnyugati kapujáról kapta. Eredetileg Vízi-kapunak hívták, ez az átjáró biztosított kijutást a Mosoni-Dunához, a Duna-bástya mellett. A török időkben a Duna-kapu fölé épült egy kilátó torony: a tetején forgott a híres vaskakas, mely a legenda szerint a vár visszavételekor megszólalt. Ezt a tornyot szokták még Kéjtoronynak is nevezni, ugyanis a török pasa itt rendezte be háremét.

A várat az 1600-as években többször megerősítették, a bástyákat összekötő folyosókkal, boltozott lőkamrákkal, kazamatákkal látták el. Az 1820-as évek közepén kezdték el bontani a bástyafalakat és a kapukat, s a Bécsi kapu után a Duna-kapu is eltűnt. Bontását megelőzően így írtak a Győri Közlöny 1858. október 17-i számában a kapu szükségtelenségéről:

Később az Apáca utca 1. sz. ház falára került az az 1567-es évszámú tábla, mely jelezte, hogy itt állott a régi Duna-kapu.

A Duna-bástya romos falainál a kikötött burcsellákból szállítják a gabonát az 1880-as években:

A Duna-parton megmaradt bástyafalak omladozva, elhanyagoltan álltak. Az 1870-es évektől ezeket a falakat Zántó bástyáknak hívták és szép kerteket alakítottak ki a tetejükön. Amikor azonban a vasutat a Duna-partra építették, a part töltéséhez innen szállították a földet, így a kertekből, a bástyákból düledező romok maradtak. Ezekre a romokra, kazamatákra épült a mai Bástya utca néhány háza, de volt olyan is, melyben üzletet rendeztek be.

A Duna-part városhoz illő kiépítését az 1930-as években is még az itt húzódó rakodó vasúti vágányok akadályozták, itt pakolták az uszályon érkező árut közvetlenül a vasúti kocsikra. A mai értelembe vett Dunakapu tér közelében akkor raktárházak voltak és hajóállomás.

1938-ban született döntés arról, hogy a városi piacot a Dunakapu térre költöztetik. Elbontották a még meglévő kazamatákat, a Bástya utca északkeleti végének 15 házát. Zárt tér helyett egy huzatos, rendezetlen terület jött létre, amit a piacozó kofák sem kedveltek. Az 1938. októberi piacnyitáskor ide került a zöldségpiac, a baromfipiac és a halpiac is.

Később terv született egy modern vásárcsarnok építéséről és a tér rendezéséről, de megvalósítására a háború közeledte miatt nem került sor. A háborús bombázások a teret sem kímélték, a hajóállomás, a kikötő és a raktárházak is sérültek a támadások következtében.

Tervrajz a Dunakapu tér tervezett beépítéséről vásárcsarnokkal, az 1930-as évekből:

A háború utáni ínséges időkben csak nyomokban működött Győrben a Széchényi téri piac, a Dunakapu téri zöldség- és gyümölcspiac és az Újvilág téren az ócskapiac. A Dunakapu térre csak az 1950-es években tért vissza az igazi vásári élet heti vásárok formájában, emellett a városban még 7 helyen várta a vásárlókat kisebb-nagyobb piac. 1958-ban született határozat arról, hogy a város nagy piaca a Dunakapu téren kerül végleges helyére.

Az 1960-as évektől csak a Virágpiacon és a Dunakapu téren volt piaci árusítás a belvárosban. Kezdetben naponta, később a szerdai és szombati napokon működött a 2009-es elköltöztetésig.

A győriek kedvelt zöldség, gyümölcs és baromfi beszerzési helye 2015 tavaszán a megújult térre térhet vissza.

Lengyel Adrienn

A 4. és 5. fotó a Glück József-gyűjteményből származik.

Forrás:
Winkler Gábor: Győr 1939-1999. Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, Győr 1999.
Fátay Tamás: Győr – Városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr 2011.
Torma Attila: Vásárterek, piachelyek Győrben a 19. század közepétől a rendszerváltozásig. Hazánk, Győr, 2012.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: 
A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó

2015.04.09